5800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hajtószíjak előállítására

Megjelent 1806. évi október hó 25- én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 5800. szám. XX/d. OSZTÁLY­Eljárás és készülékek hajtószijak előállítására. BISCHOFF JÁNOS KERESKEDŐ HAMBURGBAN. Szabadalmaztatott 189<> márczius 29-töl kezdve. Szokásban van egy idő óta, hogy a szövött hajtószíjakat guttapercha vagy kau­csukon kívül még balatával impregnálják, egy a guttaperehához hasonló anyaggal, mely kiváltképen a sapoteák családjához tartozó, Guiana-ban növő fa (Sapota Mülleri Bleck, Bullytree) tejnedvéből nyere­tik. Ily hajtószijak előállítására találtattak fel az alább leírt új javított eljárás és készülékek, melyekkel a szíjak gazdaságosab­ban és tartósabban állíthatók elő, mint eddig. A hajtószíj több réteg szövedékből, pl. egymás fölé fektetett a és b vitorlavászon szalagból lesz előállítva, melyek közül a szélesebb szalagnak az a szalag fölött ki­álló b1 b1 szélei (8. ábra) a keskenyebb köré hajtatik és aztán az egyes szíjrétegek sajtolás utján egyesítve vannak egymással. (9. ábra.) A szövedékszalagoknak az említett módon való egymásra fektetése czéljából, egy egy­szerű hajtogatókészüléket használhatunk, mely lényegében hasított c lemezből ós a ha­sadékban lévő vékony d hajtókésből áll (4—7. ábra). Ez utóbbit a középső d1 palló akként tartja a hasadékban, hogy az egymás fölé fektetett két Ü és í szövedékszalagok a liajtogatókés egyik, pl. alsó lapján többnyire a hasítékon keresztül húzhatók, míg a b szövedékszalag b1 b1 szélei a d liajtogató­kés d2 szélei köré és a másik, tehát a kés­lap fölé vannak hajlítva és ez utóbbin liosz­szában a hasítékon keresztül lesznek ve­zetve. A hasíték cl bevezető nyílása (4. ábra) a liajtogatókés terjedelmének meg­felelőleg valamivel bővebb, mint a ca kilé­pési nyilas (6. ábra), mint az 5. ábrában a hajtogatókészülék hosszmetszete fel­tünteti. Az előbb balatával és guttapercha vagy kaucsukkal impregnált a és b szövedék-szala­gok a leírt módon a hajtókészüléken keresz­tül lesznek vezetve és közvetlenül egy szíj­jal való összerakásuk után az A henger­csoportba jutnak, mely egy hengernyujtó­műhöz tartozik, mely ugyanezen csoportból, egy másik kisebb B hengercsoportból és megfelelően elhelyezett, a rajzban fel nem tüntetett és a hengerek számára való hajtó, valamint fűtőkészülékekből áll. (1. és 2. ábra.) A szokásos hajtóeszközökből, tehát hajtó­szijak, hajtókorongokból, fogaskerekekből stb. álló hajtásuak úgy kell berendezve lennie, hogy a w w1 w* elülső hengerek, melyek a szíjat a hátsó v1 v2 hengerekről az ábrázolt módon leveszik, bizonyos idő­egység alatt hosszabb szíjdarabokat enged-

Next

/
Thumbnails
Contents