5800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hajtószíjak előállítására
Megjelent 1806. évi október hó 25- én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 5800. szám. XX/d. OSZTÁLYEljárás és készülékek hajtószijak előállítására. BISCHOFF JÁNOS KERESKEDŐ HAMBURGBAN. Szabadalmaztatott 189<> márczius 29-töl kezdve. Szokásban van egy idő óta, hogy a szövött hajtószíjakat guttapercha vagy kaucsukon kívül még balatával impregnálják, egy a guttaperehához hasonló anyaggal, mely kiváltképen a sapoteák családjához tartozó, Guiana-ban növő fa (Sapota Mülleri Bleck, Bullytree) tejnedvéből nyeretik. Ily hajtószijak előállítására találtattak fel az alább leírt új javított eljárás és készülékek, melyekkel a szíjak gazdaságosabban és tartósabban állíthatók elő, mint eddig. A hajtószíj több réteg szövedékből, pl. egymás fölé fektetett a és b vitorlavászon szalagból lesz előállítva, melyek közül a szélesebb szalagnak az a szalag fölött kiálló b1 b1 szélei (8. ábra) a keskenyebb köré hajtatik és aztán az egyes szíjrétegek sajtolás utján egyesítve vannak egymással. (9. ábra.) A szövedékszalagoknak az említett módon való egymásra fektetése czéljából, egy egyszerű hajtogatókészüléket használhatunk, mely lényegében hasított c lemezből ós a hasadékban lévő vékony d hajtókésből áll (4—7. ábra). Ez utóbbit a középső d1 palló akként tartja a hasadékban, hogy az egymás fölé fektetett két Ü és í szövedékszalagok a liajtogatókés egyik, pl. alsó lapján többnyire a hasítékon keresztül húzhatók, míg a b szövedékszalag b1 b1 szélei a d liajtogatókés d2 szélei köré és a másik, tehát a késlap fölé vannak hajlítva és ez utóbbin lioszszában a hasítékon keresztül lesznek vezetve. A hasíték cl bevezető nyílása (4. ábra) a liajtogatókés terjedelmének megfelelőleg valamivel bővebb, mint a ca kilépési nyilas (6. ábra), mint az 5. ábrában a hajtogatókészülék hosszmetszete feltünteti. Az előbb balatával és guttapercha vagy kaucsukkal impregnált a és b szövedék-szalagok a leírt módon a hajtókészüléken keresztül lesznek vezetve és közvetlenül egy szíjjal való összerakásuk után az A hengercsoportba jutnak, mely egy hengernyujtóműhöz tartozik, mely ugyanezen csoportból, egy másik kisebb B hengercsoportból és megfelelően elhelyezett, a rajzban fel nem tüntetett és a hengerek számára való hajtó, valamint fűtőkészülékekből áll. (1. és 2. ábra.) A szokásos hajtóeszközökből, tehát hajtószijak, hajtókorongokból, fogaskerekekből stb. álló hajtásuak úgy kell berendezve lennie, hogy a w w1 w* elülső hengerek, melyek a szíjat a hátsó v1 v2 hengerekről az ábrázolt módon leveszik, bizonyos időegység alatt hosszabb szíjdarabokat enged-