Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő mutatói, 1973

zott védjegy jogosultja, ha a két védjegy azonos vagy hasonló (14. szakasz). ___ (2) Aki lajstromozás vagy használat alapján külföl­dön a védjegyre jogot szerzett, kérheti az azonos vagy liasonló árukra vagy szolgáltatásokra később bejelen­tett, azonos vagy hasonló védjegy oltalmának törlését, ha a kérdéses védjegy jogosultjának kötelessége vagy kötelessége volt a kérelező üzleti érdekeinek a védel­me és ha a védjegyet az utóbbinak beleegyezése, továbbá jogos indíték nélkül lajstromoztatta. 31. § (1) Kérheti a védjegy oltalmának törlését az, aki bizonyítja, hogy az általa azonos vagy hasonló árukra vagy szolgáltatásokra lajstromozás nélkül használt jelzés a kereskedelmi forgalomban, mint vállalata áruinak vagy szolgáltatásainak megkülönbözetető jele már ismert volt, amikor az azzal azonos vagy ahhoz hasonló (14. szakasz) védjegyet bejelentették, kivéve, ha a vállalat, amely a védjegyet bejelentette, azt lajstromozatlanul már legalább annyi ideje használta, mint a kérelmező vállalata. (2) Az ilyen védjegy oltalmának törlését az oltalmi jdő kezdetétől számított 5 éven belül kell kérni, kivéve, ha a lajstromozott védjegy jogosultjának tudomása volt vagy tudomása kellett volna legyen arról, hogy a védjegy a bejelentés vagy az oltalom megszerzése időpontjában a kérelmező vállalata árui­nak vagy szolgáltatásainak megkülönböztető jelzése volt (11. szakasz). 32. § Kérheti a védjegy oltalmának törlését az akinek nevét, cégnevét vagy vállalatának sajátos megnevezé­sét, illetőleg ezekhez hasonló megnevezést (14. sza­kasz) beleegyezése nélkül egészében vagy mint véd­jegyelemet lajstromozták (12. szakasz) és ha a védjegy használata alkalmas arra, hogy a kereskedelmi forga­lomban a kérelmező vállalata megkülönböztető jelzé­seinek egyikével összetévesszék. 33. § Bármelyik hivatalból való törlési jogalapon bárki kérheti a törlést. 34. § A 30. — 32. szakaszok esetében a törlést elrendelő határozat hatálya visszahat a vonatkozó védjegy lajstromozásának időpontjára. E rendelkezést kell alkalmazni a 33. szakasz esetében is, ha a védjegy­­oltalmat azon az alapon törölték, hogy azt nem lehetett volna lajstromozni. 4. Hatáskör és eljárás 35. § (1) A Szabadalmi Hivatal keretében a lajstromozás­ra vonatkozó, valamint a védjegyoltalommal kapcsola­* Közzétéve az Industrial Property 1971. számának 146. oldalán tos egyéb döntések a Bejelentési Osztály adott ügy­ben illetékes tagjának a hatáskörébe tartoznak, kivéve azokat, amelyek a Hivatal elnöke, a Fellebbezési Osztály vagy a Megsemmisítési Osztály részére vannak fenntartva. (2) Az 1970. évi Szabadalmi Törvény* 58, 59, 60 (1), (2) és (5) és 61 (2) - (4), (6) és (7) szakaszait értelemszerűen alkalmazni kell. (3) A Hivatal elnökének rendelkezése alapján olyan alkalmazottak is eljárhatnak a Bejelentési Osz­tály meghatározott ügyeinek intézésében, akik a Szabadalmi Hivatalnak nem tagjai, amennyiben a kérdéses ügyek egyszerűsége szempontjából ez cél­szerű és amennyiben e személyek az ügyek intézésé­hez szakképzettséggel rendelkeznek. Az így megbízott alkalmazottak a Bejelentési Osztály adott ügyben illetékes tagjának utasításai szerint tartoznak eljárni. Ez utóbbi bármikor jogosult az ügyet saját hatás­körébe vonni 36. § A Bejelentési Osztály határozatai ellen felleb­bezésnek, vanhelye. A Fellebbezési Osztály határozatai ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak. 37. § A lajstromozott védjegy törlésére (29 (1) e) szakasz) és nemleges megállapításra (58 szakasz) irányuló kérelmek a Megsemmisítési Osztály hatás­körébe tartoznak. 38. § (1) A Fellebbezési Osztály és a Megsemmisítési Osztály határozathozatalaiban 3 tag vesz részt, közü­lük egyik ellátja az elnöki tisztet. Az elnöknek és egyik tagnak jogi képzettséggel kell rendelkeznie. (2) Az előadó által hozott előkészítő határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek, azonban az illetékes osztálytól a módosítását lehet kérni. A közbenső határozatot sem lehet különállóan meg­fellebbezni, kivéve a Bejelentési Osztály olyan határo­zatát, amely azt állapítja meg, hogy a védjegy csak az 1. § (2) vagy 4. § (2) bekezdésében foglalt feltételek mellett lajstromozható. 39. § (1) A Megsemmisítési Osztály végleges határozatai ellen fellebbezést lehet benyújtani a Legfelsőbb Szabadalmi és Védjegy Kamarához, amely a legfel­sőbb fórum. Az 1970. évi szabadalmi törvény 74. szakaszát alkalmazni kell. (2) A Legfelsőbb Szabadalmi és Védjegy Kamara az elnök vagy — akadályozása esetén — az elnök­­helyettes vezetésével tanácskozik és határoz öt tagú tanácsban, amely az elnökön kívül három jogászi képzettségű (1970. évi szabadalmi törvény 74. sza­kasz (3) bek.) és egy műszaki képzettségű tanács­tagból (1970. évi szabadalmi törvény 74. szakasz (4) bek.) áll. Az elnök által kijelölt tanácsban legalább egy A. rendfokozatba tartozó jogásznak és legalább egy bírónak kell résztvenni. A jogászi képzettségű tanácstag látja el az ügy előadói tisztét és ha szükséges, az elnök a tanács tagjai közűi további társelőadókat is jelölhet ki

Next

/
Thumbnails
Contents