Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 2004. április-június (109. évfolyam, 4-6. szám)

2004-06-01 / 6. szám

2004/6 - SZKV BB9A Szabadalmi bejelentések közzététele F25C P597 40%, hamutartalma 8-60% és a hamu kalcium-oxidtartalma a hamu tö­megének több mint 50%-a. A tüzelőanyag-keverék petrolkokszot tartal­maz és a keverékben levő kőolajszármazékok növelik az éghető illótar­­talmat, ezáltal lényegesen javulnak a petrolkoksz gyulladási és égési tu­lajdonságai. A tüzelőanyagpor kalcium-hidroxid tartalmából a tűztérben 110-500 °C hőmérséklet-tartományban felszabaduló vízgőz, mikro­­explóziós hatást idéz elő, amely megakadályozza, hogy a kén-dioxid megkötésnél képződő gipsz eltömje a kén-dioxid-megkötő kalcium­­oxid pórusait és felületét, ezáltal jó a kén-dioxid-megkötő anyag kihasz­nálási hatásfoka. Tüzelőanyag-adalékként használva csökkenti a széntü­zelésű kazánok kén-dioxid kibocsátását, azonkívül lehetővé teszi a pet­rolkoksz hagyományos tüzelőberendezésekben történő energetikai hasznosítását. (51) F25C 3/04 (13) A1 (21) P 04 00559 (22) 2001.11.05. (71) Snow Factories Pty Ltd., Brisbane, Queensland (AU) (72) Bucceri, Alfio, Newmarket, Queensland (AU) (54) Eljárás és berendezés hó előállítására (30) PR 1228 2000.11.06.AU (86) PCT/AU 01/01419 (87) WO 02/37039 (74) dr. Harangozó Gábor, DANUBIA Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft., Budapest (57) A találmány tárgya eljárás és berendezés hó előállítására. A találmány szerinti eljárás során egy hűtőközegben (1) legalább részben összelapított állapotban rugalmas tartályokat helyeznek el, a rugalmas tartályokat legalább részben megtöltik vízzel és a víz, vala­mint a hűtőközeg (1) közötti hőátadás révén a rugalmas tartályokban havat és/vagy jégkristályokat állítanak elő. A rugalmas tartályokra fel­fújó erőt fejtenek ki, ezáltal legalább részben kitágítják azokat és levá­lasztják a havat és/vagy a jégkristályokat a rugalmas tartályok belső falfelületeiről. Ezt követően lecsökkentik a felfújó erőt, ezáltal lehető­vé teszik további hó és/vagy jégkristályok előállítását a rugalmas tartá­lyokban. A fenti tartály felfújását és leeresztését addig ismételik, amíg a rugalmas tartályban lévő víz lényegében teljes mennyisége át nem alakul hóvá és/vagy jégkristályokká. Végül kiürítik a havat és/vagy a jégkristályokat a rugalmas tartályokból, ezáltal lehetővé teszik az eljá­rás megismétlését. A találmány szerinti berendezés egy tárolótartályban eltárolt hűtő­közeget (1), legalább részben vízzel megtöltött rugalmas tartályokat, a rugalmas tartályokra legalább szakaszosan vagy periodikusan felfújó erőt kifejtő eszközt, a rugalmas tartályokban előállított havat és/vagy jégkristályokat kiürítő eszközt tartalmaz. A felfújó eszköz rugalmas tartályokat legalább részben felfújja és leereszti. A rugalmas tartályok­ban a víz és a hűtőközeg (1) közötti hőátadás révén havat és/vagy jég­kristályokat állítanak elő. A felfújó erő révén a rugalmas tartályok leg­alább részleges kitágításával leválasztják a havat és/vagy a jégkristá­lyokat a rugalmas tartályok belső falfelületéről. G - SZEKCIÓ FIZIKA (51) GOIG 21/00 (13) A1 (21) P 02 01951 (22) 2002.06.11. (71) (72) dr. Rapcsák Tamás 27.5%, Budapest (HU); dr. Verrasztó Zoltán 27.5%, Budapest (FTU); Adamis Géza 15%, Budapest (FTU); Radó Gábor 15%, Budapest (HU); Tímár Péter 15%, Budapest (HU) (54) Eljárás környezeti hatások mérlegelésére irányuló döntéseket megalapozó integrált környezeti hatástérképek kidolgozására (57) Az eljárás környezeti hatások mérlegelésére irányuló döntéseket megalapozó integrált környezeti hatástérképek kidolgozására irányul, amely a teljes vizsgált környezetre vonatkozó, véges számú, heterogén gazdasági-, társadalmi-, természeti-, és műszaki hatás, az élővilág és a (természetes és mesterséges) tájalkotó tényezők heterogén kölcsönhatá­sának vizsgálatára alapul. Mindezen komponenseket a több szempontú csoportos döntési módszertan, a térinformatika és a térképészet együttes alkalmazásával, a kölcsönhatások figyelembevételével dolgozzák fel. A komponenseket a rájuk jellemző, de a hatás természetének jelzésétől mentesített mértéket, arányt és/vagy intenzitást jelképező egységes tér­képészeti és/vagy matematikai megjelenítési formával szimbolizálják. Ezen analóg szimbólumokat logikai, statisztikai megfontolásokkal (a hatások fontosságát és a döntéshozók kompetenciaszintjét figyelembe vevő prioritásokkal, valamint a másodrendű döntésekkel módosítva) több lépésben, és akár több változatban is osztályozva, egyesítve homo­genizált megjelenésű, a döntési szempontok számával arányosan korlá­tozott számú integrált környezeti hatástérképeket állítanak elő az első­rendű döntéshozáshoz. A térképen lévő jelképeket (pontokat, vonalakat, területegységeket) a vizsgált (adott esetben a döntési szempontok alap­ján adatkomponensekre bontott, a kiértékelési célkitűzések által megha­tározott, környezetvédelmi prioritások arányában és másodlagos dönté­sekkel módosított) hatások ott érvényes határértékhez viszonyított, vagy ott uralkodó mértékével arányos (két-, vagy többpólusú átmeneti szín­skálán és/vagy telítettségskálán kiválasztott) színintenzitással jelölik meg, ahol a prioritások a döntéshozók kompetenciasúlyát is figyelembe veszik. Ez az eljárás a környezeti, társadalmi és gazdasági döntési problémák megoldásához egyaránt használható. (51) GOIK 7/00, 17/00 (13) A1 (21) P03 00200 (22) 2003.01.22. (71) (72) dr. Pásztor Gyula, Budapest (HU) (54) Hőenergia-számláló termooszloppal, mely különösen alkal­mas függőleges csőelrendezésű házak mérésére (57) A találmány szerinti mérőeszköz távfűtéssel fűtött bérházban, a fel­­használás helyén méri a fűtésre használt hőenergiát folyamatosan, és azt egy a lakás központi helyén elhelyezett kijelzőn (KJ) kijelzi, a háztartási energia mérésére szolgáló villanyórához hasonlóan. A fütővíz beáramlásának és felhasználásának helyén van elhelyez­ve egy mérőkamra, mely alkamrákra (Klv.K5) oszlik. A fütővíz át­­áramlik az első három alkamrán, majd a hőfogyasztóba áramlik. A visszaáramló használt víz a további két alkamrán áramlik át, és onnan a esővezetékbejut. A második és ötödik alkamra között ismert értékű ter­mikus ellenállás (RT) van. A mérőkamrában három termooszlop talál­ható. Az egyik az első és harmadik alkamra közötti hőkülönbséget méri (T013), a második termooszlop a termikus ellenálláson fellépő hőkülönbséget (TOr), a harmadik (T034) a harmadik és negyedik al­kamra közötti hőkülönbséget, azaz a hőfogyasztón fellépő hőesést méri. A hőfogyasztóba áramló hőteljesítmény egy olyan mennyiséggel arányos, mely a második és harmadik oszlop által mért hőkülönbségek szorzatának az első oszlop hőkülönbségével való osztása útján áll elő.

Next

/
Thumbnails
Contents