Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 2003. január-március (108. évfolyam, 1-3. szám)
2003-02-01 / 2. szám
2003/2 - SZKV 109 A Kormány 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozata az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának elfogadásáról, valamint a polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat időarányos végrehajtásáról és módosításáról*- kivonatos közlés -1. A Kormány a) elfogadja az új Polgári Törvénykönyvnek a szakmai, társadalmi viták alapján átdolgozott koncepcióját, b) elrendeli, hogy a koncepció - e határozat mellékleteként - kerüljön közzétételre a Magyar Közlönyben, c) elrendeli, hogy az új Polgári Törvénykönyv normaszövegének kidolgozása a koncepció alapján kezdődjék meg. 2. A polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat a következő 4-5. ponttal egészül ki: „4. Az új Ptk. teljes tervezetét egységesen, egy időpontra kell elkészíteni annak érdekében, hogy az Országgyűlés a teljes Kódex elfogadásáról dönthessen. Felelős: igazságügy-miniszter Határidő: a Kódex egyeztetésre kerülő tervezetének kidolgozására: 2005. szeptember 30. 5. A Kormány felkéri a Polgári Jogi Kodifíkációs Főbizottságot, hogy az új Polgári Törvénykönyv előkészítésének folyamatát és ütemezését kísérje figyelemmel és évente - első ízben 2003. IV. negyedévében - tájékoztassa a Kormányt a kodifikációról. Felelős: igazságügy-miniszter Határidő: folyamatos” 3. A Kormány elrendeli, hogy a) az egységes nyilvántartási rendszer kialakítása érdekében készüljön előteijesztés a jogi személyek nyilvántartásának áttekintéséről; Felelős: igazságügy-miniszter Határidő: 2003. június 30. b) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint az igazságügy-miniszter közösen készítsen előterjesztést az ingatlan-nyilvántartás jelenlegi helyzetéről, e tevékenység hatékonysága növelésének lehetőségeiről, bemutatva azok jogi, informatikai és pénzügyi feltételeit. Felelős: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, igazságügy-miniszter Határidő: 2003. március 31. 4. A Kormány felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalát, hogy vegyen részt a 3. pontban megjelölt előterjesztések előkészítésében. 5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s.k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter * A Magyar Közlöny különszáma tartalmazza az új Polgári Törvénykönyv koncepcióját és tematikáját (kb. 220 oldal), amely megrendelhető - térítés ellenében - a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest Vili., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy 318-6668 faxszámán. Megjelent a Magyar Közlöny 2003/8. számában, 2003. január 25-én. Melléklet az 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozathoz AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV KONCEPCIÓJA A) Általános kérdések I. Az átfogó reform indokairól és céljáról. A Koncepció jellegéről 1. Az átfogó reform indokairól és céljáról Polgári átalakulásunk történelmi kacskaringóit szemléletesen tükrözi a Polgári Törvénykönyv megalkotásának viszontagságos története. Először az 1848: XV. törvénycikk rendelte el „az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján polgári törvénykönyv” elkészítését, és „ezen törvénykönyv javaslatának a legközelebbi országgyűlés elibe” terjesztését. A szabadságharc bukása megakadályozta e nemes terv megvalósítását. A kiegyezés után előbb ( 1871 és 1892 között) résztervezetek készültek. 1900-ban tették közzé (indokolással együtt) a résztervezetek figyelembevételével megalkotott első átfogó tervezetet, amelynek átdolgozott változatát (második szövegét) törvényjavaslatként 1913-ban az országgyűlésnek is benyújtották. A kiküldött parlamenti bizottság az általa végzett módosító munkálatok után azzal a kifejezett javaslattal terjesztette az országgyűlés elé a negyedik tervezetet (az ún. bizottsági szöveget: 1915), hogy azt a parlament csak a világháború befejezése után tárgyalja. Az I. világháború és Trianon után a törvénykönyv előkészítésének munkálatai 1922-ben kezdődtek el újból, s ezek eredményeként született meg - ötödik szövegként - az 1928. évi Magánjogi Törvény Javaslat. Noha ennek szakmai színvonalát általános elismeréssel illették, olyannyira, hogy számos megoldását a bírói gyakorlat is átvette, és szokásjogi úton alkalmazta, mégis - elsősorban politikai okokból - ebből a tervezetből sem lett hatályba léptetett törvény. Mindezek után következhetett be az a paradox helyzet, hogy a jelenlegi Ptk. (1959. évi IV. törvény) egy olyan korban (1953 és 1959 között) fogant és született meg, amely a lehető legszűkebb határok közé szorította vissza a magánjogi vagyoni forgalom természetes társadalmi feltételét, a magántulajdont. Érthető ezért, hogy az 1990-es rendszerváltozás óta eltelt időszak mélyreható gazdasági és társadalmi változásai következtében - kiemelkedő szakmai színvonala ellenére - a Ptk.-t több mint félszázszor kellett módosítani. A polgári jognak az áruviszony elvont kategóriájára szabott és ezért absztrakt normái - közismerten - lényeges társadalmi változások túlélésére is képesek. Az elmúlt években lejátszódott folyamatok mégis olyan mértékű és horderejű módosulásokat eredményeztek a magánjogi viszonyok területén, hogy azok jogi rendezése átfogó reformot igényel, és egy új Polgári Törvénykönyv megalkotását teszi szükségessé. 2. A Koncepció jellegéről A Koncepció az új Polgári Törvénykönyvben megoldandó elvi kérdésekben foglal állást. Nem érinti a Ptk.-nak azokat a rendelkezéseit, amelyek - a Kodifíkációs Főbizottság megítélése szerint - nem szorulnak változtatásra, mert megfelelnek átalakult viszonyainknak. A Koncepció tehát elsősorban az átfogó reform elvi alapjait, szabályozási irányait, a Kódex tartalmi határait és belső szerkezetét határozza meg. A Koncepció (és a hozzá kapcsolódó részletes Tematika) nem választ kifejezett külföldi modellt az új Polgári Törvénykönyv megalkotásához, de bőségesen merít külföldi kodifíkációs példákból. A 20. század
