Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 2001. július-szeptember (106. évfolyam, 7-9. szám)
2001-07-01 / 7. szám
2001/7 -SZKV 67 „b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;” i) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 2. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha a) nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak; b) olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza. (3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet.” j) a Vt. 3. §-a(l)bekezdésénekűjpontjahelyébeakövetkező rendelkezés lép: (A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha) „a) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;” k) az Szjt. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.” l) az Szjt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.” (2) Ha e törvény hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést megkötötték, vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A törvény hatálybalépésekor hatályos használati mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók. (4) Az (1) bekezdés k) pontjában és a 66. § d) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazni kell az e törvény hatálybalépése előtt létrejött szabványokra, illetve intézkedésekre és tervezeteikre is azzal, hogy a törvény hatálybalépése előtt megkezdett felhasználás a hatálybalépéskor meglévő mértékben folytatható a hatálybalépéstől számított egy évig. Felhatalmazás 68. § Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa. Az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés 69. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a formatervezési minták jogi védelméről szóló 98/71 /EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Áder János s. k., az Országgyűlés elnöke
