Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1997. április-június (102. évfolyam, 4-6. szám)
1997-04-01 / 4. szám
1997/4-SzKV XIX 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról* A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésén alapuló versenyfeltételek erősítése, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA I. FEJEZET A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés !■§ (1) Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. (2) A védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, b) betű, szám, c) ábra, kép, d) sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram, f) hang, valamint g) az aj-/) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele. Feltétlen kizáró okok 2.§ (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha grafikailag nem ábrázolható, illetve nem tartozik az 1. § (2) bekezdésében meghatározott megjelölések közé. (2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag a) olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak; b) olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza. (3) A (2) bekezdés alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet. 3. § (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a) használata a közrendbe, a közerkölcsbe, illetve jogszabályba ütközne; b) az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére; c) rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. (2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha kizárólag a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelből, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzésből áll; b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetésre, jelvényre, címerre, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik, amelynek használatához közérdek fűződik; c) valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll. (3) Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amelynek a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzés csupán elemét képezi. Viszonylagos kizáró okok 4. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a} azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés; b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; A törvényt az Országgyűlés az 1997. március 11-i ülésnapján fogadta el. Megjelent a Magyar Közlöny 1997. évi 27. számában.
