Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1997. április-június (102. évfolyam, 4-6. szám)

1997-04-01 / 4. szám

XXII 1997/4 -SzKV Megterhelés 20. § A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok megterhelhetők. Jelzálogjog alapításához a zálogszerző­dés írásba foglalása és a jelzálogjognak a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges. Közös védjegyoltalmi igény és közös védjegyoltalom 21. § (1) Ha a védjegyoltalomnak több jogosultja van, saját há­nyadával bármelyik jogosult rendelkezhet. A védjegyoltalom jogosultjának részesedési hányadára a többi jogosultat harma­dik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. (2) A védjegyet bármelyik jogosult egyedül is használhatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni. Az ilyen védjegyhasználat a 18. § alkalmazásában valamennyi védjegyjogosult által történő használatnak minősül. (3) A közös védjegyoltalom jogosultjai a védjegy használa­tára harmadik személy részére csak közösen adhatnak enge­délyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja. (4) Kétség esetén a közös védjegyoltalom jogosultjainak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik jogosult a védjegy­­oltalomról lemond, hányadára a többi jogosult joga részesedé­sük arányában kiterjed. (5) A védjegyoltalom megújítása, érvényesítése és védelme érdekében bármelyik jogosult önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a védjegyjogosultra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta. (6) Ha a közös védjegyoltalom jogosultjainak eljárási cse­lekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni. (7) A közös védjegyoltalommal kapcsolatos költségek a jogosultakat egymás közötti viszonyukban részesedési hánya­duk arányában terhelik. Ha a védjegyjogosultak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselőjogosult a mulasztó hányadának átruházását igényelheti. (8) A közös védjegyoltalomra vonatkozó szabályokat meg­felelően alkalmazni kell a közös védjegy oltalmi igényre is. A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása 22. § A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelke­zései az irányadók. IV. FEJEZET HASZNÁLATI SZERZŐDÉS A használati szerződés 23. § (1) Használati szerződés (védjegylicencia-szerződés) alap­ján a védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy hasz­nálatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. (2) A használati szerződés tartalmát a felek szabadon álla­pítják meg. Semmis azonban a használati szerződés, ha annak teljesítése a fogyasztók megtévesztését eredményezhetné. A felek jogai és kötelezettségei 24. § (1) A védjegyjogosult a használati szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a véd­jegyre vonatkozó olyan joga, amely a használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdon­jog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. (2) A védjegyjogosult köteles a használót a védjegyre vo­natkozó jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a védjeggyel kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési is­mereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átad­ni, ha ebben kifejezetten megállapodtak. (3) A védjegyjogosult a használónál ellenőrizheti a véd­jeggyel ellátott áruk, illetve a védjegy alatt nyújtott szolgálta­tások minőségét. (4) A használati szerződés minden időbeli és területi korlát nélkül, az árujegyzékben szereplő valamennyi árura, illetve szol­gáltatásra, a használat minden módjára és mértékére kiterjed. (5) A használati szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos használati engedély esetén a jogszerző használón kívül a védjegyjogosult is használhatja a védjegyet, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A védjegyjogosult - a licenciadíj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti a használati engedély kizárólagosságát, ha a használó az adott helyzetben elvárható időn belül nem kezdi meg a védjegy használatát. (6) A használó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a védjegy használatára, ha ezt a védjegyjo­gosult kifejezetten megengedte. A használati szerződés megszűnése 25. § A használati szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerző­désben megállapított idő vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a védjegyol­talom megszűnt. A haszitálati szerződésre vonatkozó rendelkezések jellege 26. § (1) A felek a használati szerződésre vonatkozó rendelkezé­sektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. (2) A használati szerződésre az e törvényben nem szabályo­zott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók. V. FEJEZET BITORLÁS Védjegybitorlás 27. § (1) Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendel­kezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.

Next

/
Thumbnails
Contents