Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1992. január-március (97. évfolyam, 1-3. szám)

1992-03-01 / 3. szám

430

A 01 К

BB1A Teljes vizsgálatú szabadalmi bejelentések közzététele

1992/3 - SzKV

(51) A 01 К 61/00

(ll) T/58 448 (21) 1853/90 (22) 90.03.27.

(71) AGRUNIVER Kft., Gödöllő (HU); Komárom megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat, Tatabánya (HU)

(72) Kiss Árpád, 65%, Szeged (HU); Ábrahám László, 20%, Tatabánya (HU); dr. Kovács Gábor, 10%, Budapest (HU); dr. Máté András, 5%, Gödöllő (HU)

(54) Eljárás amuri kagyló szaporítására (74) BNÜMK

(57) A találmány tárgya eljárás az amuri kagyló folyamatos szaporítására oly módon, hogy szaporítókádban a nőivarú kagylóból az érett lárvák eltávozását és a halakon való megtapadását a víz hőmérsékletének változtatásával idézik elő, majd a halakat és a rajtuk megtapadt lárvákat 24 óra elteltével vízáramlásos inkubációs kádba helyezik és 8-12 nap után a levált kiskagylókat begyűjtik.

(51) A 01 К 61/00

(ll) T/58 449 (21) 2521/90 (22) 90.04.23.

(71) (72)

dr. Németh Gyula, 60%, Kapuvár (HU); Németh Zsolt,

40%, Kapuvár (HU)

(54) Csigakerti szökésgátló háló

(57) A találmány a csigakert éticsiga-állománya kijutásának megakadályozására szolgál.

A csigakert szélessége 4000 mm, hosszúsága a kert méreteitől függ, általában 40000 mm. A kertben 4000 mm-enként akáckarókat (1) helyezünk el, melyek a háló tartására szolgálnak, hosszúságuk 1300 mm, melyből 300 mm a földbe kerül.

A szökésgátló háló 1250 mm-es hálóból készül, felső 350 mm-es rész visszahajlításával. A visszahajlítás után a felső 50-100 mm közötti részen történik a háló bevarrása (4).

A csigakertben az akáckarókra történik a szökésgátló háló kifeszítése a vísszavarrt részben befűzött 2 mm átmérőjű acélhuzal (3) segítségével. A huzalt U szöggel (5) rögzítjük. A szökésgátló fület mindkét végén hajlított 100 és 200 mm hosszú 2 mm átmérőjű egymástól 900-1000 mm távolságra váltakozva elhelyezett acélhuzalból hajlított tartófelületek (6) felszerelésével alakítjuk ki.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy egy 35- 40°-os szögben visszahajlított, lelógó műanyag hálón a csiga rendkívül nehezen tud mászni. A lelógó hálóból 50 mm-es, merevítés nélküli, közel függőleges helyzetű, amin a csiga átfordulni képtelen, tehát vagy visszafordul, vagy leesik.

A csigakert növényállományát úgy állítjuk össze, hogy a háló melletti szegélynövény alacsony növésű legyen.

(51) A 01 К 67/00

(ll) T/58 450 (21) 1413/90 (22) 90.03.13.

(71) Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont, Gödöllő (HU)

(72) Szalay István, 60%, Budapest (HU); Hidas András, 20%, Vác (HU); dr. Zoltán Péter, 10%, Bábolna (HU); Gyűrűsi József, 5%, Bábolna (HU); Kenessei Ferenc, 5%, Budapest (HU)

(54) Eljárás baromfi-tenyészállományok embriogenetikai vizsgálatok alapján történő szelekciójára

(57) A találmány tárgya eljárás baromfi-tenyészállományok embriogenetikai vizsgálatok alapján történő szelekciójára. A találmány szerinti eljárásra az jellemző, hogy a keltetés 5— 6. napján a tojásokat lámpázzuk, megállapítjuk az embrionális fejlettségi szinteket és ettől függően a tojásokat az alábbi kategóriákba soroljuk:

a) nem fejlődött embrió,

b) pozitív fejlődést mutató embrió,

c) embrió nélküli blasztoderma,

d) elhalt embrió,

e) rendellenes embrió, vagyis élő, de morfológiailag rendellenes vagy lassú fejlődésű embriók,

f) normális fejlődésű embrió;

ezt követően a rendellenességet mutató embriókból, vagyis a keltetés első három napja alatt elhaltakból — valamint az élő, de rendellenes embriókból — kromoszóma-preparátumot készítünk, majd mikroszkópos értékelés után szelektáljuk azokat a tojókat, amelyektől származó tojásokban kromoszóma-rendellenességet tapasztaltunk.

(51) A 01 К 67/00

(И) T/58 451 (21) 3236/90 (22) 90.05.29.

(71) Szabadság MgTsz, 75%, Albertirsa (HU); Kertészeti és Elelmiszeriszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, 25%, Kecskemét (HU)

(72) dr. Nagy Gábor, Albertirsa (HU); Zsila Józsefné, Albertirsa (HU)

(54) Eljárás Eisenia foetida (földigiliszta) tenyésztésére

(74) Hétház 2. sz. SZÜMK

(57) A találmány Eisenia foetida (földigiliszta) tenyésztésére vonatkozik. A találmány szerint tápközegként szalmát, fűrészport, bányászati mellékterméket kevernek össze állati trágyával és tőzeggel, az érlelés során a megfelelő víztartalmat (nedvességtartalmat) folyamatosan biztosítják.

A találmányt az jellemzi, hogy 69-91 t% sertéshígtrágyához 4-28 t% tőzeget és/vagy 4-8 t% aprított szalmát és/vagy 4-23 t% szitált fűrészport és/vagy 4-13 t% lignitport és/vagy 4-8 t% bentonitot és/vagy zeolitot kevernek. A kapott keveréket ismert módon homogenizálják, majd legalább 50%-os nedvességtartalom fenntartása mellett érlelik, az igy kapott tápközeget legalább 30 napos érlelés után 1:1-3 arányú, legfeljebb 0,8 m magasságú, dupla fóliabéléssel ellátott kalodába prizmázzák be, a tápközegbe — 0,7 m tápközegmagassággal számolva — legalább 5000 db/m2 vegyes állományú gilisztát helyeznek.

(51) A 01 M 7/00

(ll) T/58 452 (21) 1/90 (22) 90.01.02.

(71) Agrártudományi Egyetem Mezögazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár (HU)

(72) dr. Pécsi Sándor, 25%, Mosonmagyaróvár (HU);

dr. Gyerko Gyula, 25%, Vác (HU); dr. Francsics Péter, 25%, Mosonmagyaróvár (HU); dr. Kuvoli Géza, 10%, Mosonmagyaróvár (HU); dr. Erdélyi Károly, 10%, Győr (HU); dr. Szakái Pál, 5%, Győr (HU)

(54) Szántóföldi növényvédelmi permetezőgép (74) Bp.-i 2. sz. ÜMK

(57) A találmány szántóföldi növényvédelmi permetezőgép, melynek folyadéktartálya, töltőnyilása, szivattyúja, szórókereten elrendezett szórófejei vannak. A találmány szerinti permetezőgép víztartálya (1) és szivattyúja (5) között háromállású csap (3)