Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1991. október-december (96. évfolyam, 10-12. szám)

1991-10-01 / 10. szám

1792 1991/10 - SzKV jogok, illetve az oltalom megszerzésére irányuló és az oltalommal kapcsolatos egyéb eljárások tekintetében — a szabadalmi jog azonos tárgyú rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását írja elő. A szabadalmi jog­szabályok rendelkezéseinek alkalmazása mellett szól a nagy múltra visszatekintő szabadalmi jogi hagyo­mány, az Országos Találmányi Hivatal előtti ható­sági, valamint a bíróságok előtti peres és nemperes eljárásokban kialakult szilárd és részletekre is kiter­jedő joggyakorlat. Figyelemre méltó továbbá, hogy pl. a Párizsi Uniós Egyezmény, illetve a német jog is gyakran él a szabadalmi jogi rendelkezésekre való utalás eszközével. — A hatályos szabadalmi törvény megalkotása óta azonban az iparjogvédelem területén olyan nem­zetközi jogi tendenciák bontakoztak ki, amelyek fi­gyelembevétele elkerülhetetlen bármilyen tárgyú új iparjogvédelmi jogszabály megalkotásakor. Ezért a Javaslat a hazai iparjogvédelmi jogszabályok alkal­mazhatóságához szükséges minimális összhang ha­táráig bevezeti a nemzetközi együttműködésben — főként a Szellemi Tulajdon Világszervezete kereté­ben a szabadalmi jogok harmonizálására irányuló tö­rekvések során, az Európai Szabadalmi Egyezmény­ben, valamint az Általános Kereskedelmi és Vám­tarifa Egyezményhez kapcsolódóan — kiformálódott fogalmi rendszert, valammt érvényesíti azokat a leg­fontosabb jogi megoldásokat, amelyek a felsorolt fó­rumok, illetve a nemzetközi iparjogvédelmi közvéle­mény szemében minimum-követelményeknek számí­tanak. 4. A Javaslatnak az előzőekben ’összefoglalt követelmények érvényesítéséből eredő legfontosabb jellemzői a következők: — A szabadalmazható találmány hatályos fogal­mától eltérően a használati minta oltalmazhatóságá­­hoz szükséges újdonság és alkotói színvonal követel­ményét a Javaslat különválasztva állapítja meg. A használati minta oltalmazhatóságához szükséges új­donságot kizárólag objektív ismérvek szerint hatá­rozza meg, bevezetve a „technika állása” fogalmát, amely nemzetközileg széles körben elterjedt. — Ezzel párhuzamosan a Javaslat a használati minta oltalmazhatóságához szükséges alkotói színvo­nal megállapításához bevezeti a feltalálói lépés fogal­mát, igazodva ezzel a nemzetközi gyakorlatban hasz­nált terminológiához. — A Javaslat a szabadalmazható találmány általánosan elfogadott fogalmának egyik elemét átvéve a használati minta oltalmazhatóságához megköveteli az ipari alkalmazhatóságot. — A Javaslat a használati mintaoltalom tartal­mát, hatályát lényegében a szabadaloméval azonosan határozza meg. A használati mintaoltalom tartalmi­lag ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint a szaba­dalom, csak rövidebb oltalmi időre. — Kiemelkedően fontos lépést tesz a Javaslat az oltalom hatókörének olyan módon történő megha­tározásával, amelynek értelmében — összhangban a fejlett piacgazdaságú államok joggyakorlatával — a mintaoltalom az ún. ekvivalens megoldásokra, tehát az olyan termékekre is kiterjed, amelyekben a min­taoltalom terjedelmét meghatározó igénypontok egy vagy több jellemzőjét egyenértékű jellemzővel helyet­tesítették. — A Javaslat lehetővé teszi — az elsőbbség és a bejelentési nap megtartása mellett — a szabadalmi és a használati mintaoltalmi bejelentéseknek, illetve az ipari mintaoltalmi és a használati mintaoltalmi bejelentéseknek az egyikből a másikba való kölcsönös „átalakítását”, az ún. származtatást. 5. A használati mintaoltalom bevezetése szellemi alkotáshoz fűződő alapvető jogokat érint, ezért a használati minták oltalmára vonatkozó szabályokat — a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. íj-ának f) pontja értelmében — az Országgyűlésnek kell törvényben megállapítania. Bár a közeli jövőben a magyar szabadalmi jog korszerűsítésére is sor kell kerüljön, a Javaslat ezúttal — tekintettel arra, hogy elsődleges célja a használati mintaoltalom szabályozása — a hatályos szabadalmi törvényt és végrehajtási rendeletét kizárólag a használati mintaoltalom bevezetéséhez szükséges mértékben módosítja. Ugyanez áll az ipari minták oltalmáról szóló törvényerejű rendelet módosítására is. A mintaoltalmi eljárások illetékeinek megállapítá­sához szükség lesz az illetéktörvény megfelelő kiegé­szítésére. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. fejezet A használati mintaoltalom tárgya és tartalma Az 1. §-hoz A Javaslat — az iparjogvédelmi törvények általá­nosan elterjedt megoldását követve — a használati minta oltalmazhatóságának együttes és pozitív elő­feltételeit szabja meg. A felsorolt oltalmazhatósági feltételeket a továbbiakban külön szakaszok határoz­zák meg. A Javaslat a használati minta fogalmát is meg­határozza. Nem szűkíti ugyan az oltalom tárgyát a használati tárgyakra és munkaeszközökre (mint pl. a német jog), de nem terjeszti ki a szabadalmi jog­ban szélesen értelmezett termék fogalmára sem. A használati minta mint szerkezeti, kialakítási, elren­dezési megoldás tehát csak valamely tárggyal — azaz határozott alakú, megragadható fizikai egységgel — összefüggésben, arra vonatkozóan értelmezhető. Ter­melési eljárás fogalmilag nem lehet használati min­taoltalom tárgya.

Next

/
Thumbnails
Contents