Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1991. október-december (96. évfolyam, 10-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
1991/10 - SzKV 1797 A Javaslat az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása tekintetében a szabadalmi törvénnyel analóg rendelkezéseket tartalmaz, továbbá utal a hatályos szabadalmi törvénynek és végrehajtási rendeletének az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárás általános szabályait megállapító rendelkezéseire, amelyek — pl. a nyilvánosság, a képviselet, a nyilvántartás, az igazolás, a nyelvhasználat kérdésében — az iparjogvédelmi ügyek sajátosságaihoz igazodnak. A 29-33. §-okhoz A Javaslat a mintaoltalmi bejelentésnek csak a leglényegesebb tartalmát határozza meg. Az alaki követelményeket külön jogszabály — a 42. § (2) bekezdése szerint az igazságügyminiszternek az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben kiadott rendelete — sorolja fel részletesen. Minthogy a mintaoltalmi bejelentés időpontjához fontos anyagi és eljárásjogi joghatások fűződnek (pl. általában az elsőbbség, az oltalmi idő kezdetének rögzítődése), a Javaslat meghatározza azokat a minimális követelményeket, amelyek mellett egy beadványt egyáltalán mintaoltalmi bejeletnésnek lehet minősíteni, a bejelentésre jogot lehet alapítani. A Javaslat — a bejelentői érdekek szolgálatában — lehetővé teszi olyan használati mintaoltalmi bejelentés benyújtását, amely egy korábban tett szabadalmi vagy ipari mintaoltalmi bejelentésen alapul, abból származtatják úgy, hogy a korábban tett bejelentés elsőbbségét és bejelentési napját a származtatott bejelentés megőrizheti. A származtatás jogintézménye egyrészt az elutasított vagy elutasítás előtt álló szabadalmi, illetve ipari mintaoltalmi bejelentések, valamint az újdonság hiányában megsemmisített szabadalmak „megmentésére”, másrészt arra nyújt lehetőséget, hogy a szabadalom megadásáig használati mintaoltalom alapján legyen érvényesíthető a kizárólagos hasznosítási jog. A párhuzamos oltalmat a Javaslat nem teszi lehetővé, de mindazokat az előnyöket garantálja, amelyek a kettős oltalomból következhetnének: lehetővé teszi a szabadalmi bejelentési eljárás tartamára mintaoltalom szerzését, illetőleg a szabadalom megsemmisítése esetén a mintaoltalom területére való visszavonulást A származtatás lehetőségét ugyanakkor — célszerűségi és jogbiztonsági szempontokra tekintettel — feltételekhez és határidőkhöz kell kötni. A Javaslat 28. §-ának (1) bekezdésére és a szabadalmi törvény végrehajtási rendeletét módosító 41. §ának (2) bekezdésére tekintettel a származtatásra megszabott határidők elmulasztása esetén az igazolás kizárt. A bejelentésnek a jogalapításhoz szükséges — a 29. §(4) bekezdésében — meghatározott minimális követelményeket természetesen származtatás esetén is ki kell elégítenie. A Javaslat 39. §-ának (3) bekezdésében, illetve 40. §-ának (1) bekezdésében a szabadalmi törvény, illetve az ipari minták oltalmáról szóló törvényerejű rendelet megfelelő módosításával a származtatás lehetőségét fordított irányban — használati mintaoltalmi bejelentésből szabadalmiba, illetve ipari mintaoltalmiba — szintén lehetővé teszi. Fontos, érdemi, a használati minták nyilvánosságra hozatalát szolgáló követelmény, hogy a leírásnak olyan módon kell ismertetnie a feltaláló által kitűzött feladatot és annak megoldását, hogy ez az ismertetés a mesterségben járatos személy számára világos és elegendő legyen a minta megvalósításához. Nem követelmény viszont, hogy a leírás alapján a mesterségben való jártassággal nem rendelkező személy is megértse a minta lényegét adó feltalálói gondolatot, vagy hogy a leírás a leggazdaságosabb hasznosítási módot, illetve az összes felhasználási lehetőséget is feltárja. Az igénypontnak kettős feladata van. Egyrészt eszközül szolgál az adott mintának más mintáktól, találmányoktól és egyéb műszaki megoldásoktól való elhatárolásához a megsemmisítési eljárásban, másrészt meghatározza az oltalmi kört, azaz kritériumokat nyújt annak megállapításához, hogy valamely berendezésben, termékben megvalósították-e a használati mintát. A mintaoltalmi bejelentés egységét illetően a Javaslat a szabadalmi jogénál szigorúbb szabályt tartalmaz: tekintettel a használati mintáknak a kiviteli alak szintjét közelítő konkrétságára, több mintának egy bejelentésbe foglalását még tárgyuk összefüggése esetén sem engedi meg. A 34-36. §-okhoz A Javaslat az oltalom megalapozottságához, illetve az oltalom gyors és egyszerű megszerzéséhez fűződő érdekek közti egyensúlyt úgy kívánja megteremteni, hogy a bejelentésnek pusztán alaki szempontú vizsgálatát egyes érdemi feltételek vizsgálatával egészíti ki, ugyanakkor azoknak a feltételeknek az oltalom megadása előtti vizsgálatától eltekint, amelyeknek a műszaki-jogi mérlegelése, megítélése hosszabb időt venne igénybe. A bejelentési eljárásban nem vizsgált feltételek „ellenőrzésére” az ellenérdekű felek által az oltalom megadása után indított megsemmisítési eljárásban kerülhet sor. így az oltalom megalapozottsága végső soron csak a jogvitákban tisztázódhat ugyan, de e megoldás éppen ezáltal takarékos is: csak a ténylegesen érvényesített oltalmat teszi teljes körű — az újdonság és a feltalálói lépés oltalmi feltételére is kiterjedő — vizsgálat tárgyává. A Javaslat egyebekben a mintaoltalmi bejelentés elsőbbsége, vizsgálata, módosítása, megosztása, a mintaoltalmi bejelentésről való adatközlés, valamint a mintaoltalom megadása, megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, a megsemmisítése, továbbá a mintaoltalmi leírás értelmezése és a nemle
