Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988. július-december (93. évfolyam, 7-12. szám)

1988-07-01 / 7. szám

G 01 м BB1A Teljes vizsgálatú szabadalmi bejelentések közzététele 1988/7- SzKV z<> a mérlegen elhelyezett mérőcellát és a mérőcella jelét feldol­gozó erősítőt, adott esetben ehhez csatlakoztatott nullhelyzet­­á.lító elemet és végértékállító elemet, valamint túlterhelést jel­ző elemet. A találmány szerinti berendezés úgy van kiképezve, hogy előírt program szerinti, szükség esetén változtatható, az egyes egységeket vezérlő és időzítő jeleket előállító vezérlő egységet (14) tartalmaz, amely négyfázisú óragenerátorral (15) is össze van kapcsolva, és tartalmaz a mérőcellához (1) csatlakoztatott erősítő (2! kimenetével összekapcsolt kétszeresre integráló tag­ként kiképzett A/D átalakítót (5) amelynek kimenete a bruttó súllyal arányos jelet előállító kimenete szorzó egységen (6) ke­resztül van a tára értéktároló egység (8) bemenetére csatlakoz­tatva, amely tároló egység (8) egy tárakapcsolóval (7) célszerűen dekádkapcsolóval és egy külső tárakapcsolóval (9) van összekap­csolva, és a tároló egység (8) kimenete előjeles kivonást végző tára kivonó egység (10) egyik bemenetével van összekapcsolva, míg másik bemenete a szorzó egység (6) kimenetével van össze­kapcsolva, és a tára kivonó egység (10) nettósúllyal arányos jelet előállító kimenete kimenet választó egység (11) egyik bemeneté­vel van csatlakoztatva, amely kimenet választó egység (11) másik bemenete a bruttó súllyal arányos jelkimenettel kiképzett szor­zó egység (6) kimenetével, harmadik bemenete pedig bruttó­nettó átkapcsoló kapcsolóval (11.1) van összekapcsolva. 3> * — í - 121 13 1 13.2 _!___1_1---------1---------------1------------------­НО 141 14 2 143 1414 14 Is 144 14.6 14 17 14 5 149 1410 1411 14121413__________________7 ■- > (51) G 01 H 1/04, G 01 N 3/08 (1DT/45 613 (21)4140/86 (22)86.09.30. (71) Gépipari Tudományos Egyesület, Budapest (HU) (72) dr. Kiss Lajos; dr. Barkóczi István; dr. Patkó Gyula, Mis­kolc (HU) (54) Eljárás sodronyok rezgésvizsgálatára (57) A találmány eljárásra vonatkozik sodronyok rezgésvizsgá­latára, mikoris a sodronyt képező vezeték (1) egyik végét befala­zással (2) rögzítik, másik végét pedig célszerűen görgőn (4) át vezetve feszítik ki és az említett vezetéket legalább két alátá­masztás (3) környezetében megfogják. A találmány lényege ab­ban van, hogy a megfogott pontok (A, B) között a vezetéket F feszítőerővel és Í2j frekvenciával gerjesztik, majd az F feszítő­erőt F2 = A.F re növelik, így a gerjesztés frekvenciáját íí2 = Ю, re módosítják és az ily esetben fellépő rezgéskép, azaz a csomópontok helyének megváltozásából a kifáradási határfe­szültséget meghatározzák. (51) G 01 M 1/00 (1DT/45 614 (21)5519/86 (22)86.12.30. (71) (72) Hudacsek István, Orcsik Géza, Budapest (HU) (54) Berendezés járműkerék kiegyensúlyozására (57) A találmány tárgya berendezés járműkerék kiegyensúlyo­zására, amely járműkerék felfogására alkalmas forgatott tengelyt (1), a forgatott tengellyel (1) kapcsolódó erőérzékelőt (E) tartal­maz, és az erőérzékelő (E) kimenő jelét fogadó elektronikus jel­­feldolgozó és vezérlő egységgel (KE) van ellátva, amelyre a for­gatott tengely (1) forgását érzékelő forgásadó (FA), valamint kijelző (J) van csatlakoztatva. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy a forgatott tengely (1) különböző felépítésű kerék­­abroncsok felfogására alkalmas tengelycsonkokkal (1', 1") van kialakítva, amelyekhez egy-egy erőérzékelő (E, E') kapcsolódik, továbbá az erőérzékelőkhöz (E, E') az elektronikus jelfeldolgozó és vezérlő egységben (KE) engedélyező áramkör van csatlakoz­tatva. CB TT TT ffi CD I 1 I (51 )G 01 N3/42 (1DT/45 615 (21)4061/86 (22)86.09.24. (71) Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat, Budapest (HU) (72) Borossay Béla, 25%; Fauszt Anna, 10%; Mózes Lajos, 5%; Valkai Zoltán, 25%, Budapest; Lizicska László, 5%; Sóskút; dr. Verő Balázs, 30%, Budapest (HU) (54) Eljárás anyagok keménységének automatikus meg­határozására (74) Bp.-i 19/1. sz. ÜMK (57) A bejelentés tárgya olyan keménységmérő eljárás, amely anyagok keménységének automatikus meghatározását teszi le­hetővé, oly módon, hogy a vizsgálandó anyagba különleges alakú szerszámot nyomunk. A találmány szerinti eljáráshoz olyan szer­számot használunk, melynek dolgozó felülete két részből (2, 3) tevődik össze. A vizsgálandó anyagba először érintkező ill. be­nyomott rész egy D átmérőjű golyó (3), D/4 magasságú szeletje, majd az ehhez csatlakozó 120°-nál nagyobb nyílásszögű kúpos (2) vagy a D átmérőnél nagyobb átmérővel jellemezhető gömbfe­lületű részt nyomjuk be (14). A szerszám benyomódása közben az elektronikus erőmérő nyomócellával (14) ellátott keménység­mérő gépen (11) a terhelés változására vonatkozó adatokat cél­számítógépbe (16) vezetjük és ott tároljuk. Mivel a terhelés idő­beli változásának jellege más akkor, amikor a D átmérőjű golyó (3) része hatol az anyagba, mint amikor a kúpos (2), vagy a na­gyobb átmérőjű gömbalakú része (4), a szerszámnak a vizsgálan­dó anyagba való (D/4-nyi beonyomódásakor a terhelés-idő gör­bén töréspont adódik. A törésponthoz tartozó terhelési értéket megfelelő program segítségével a célszámítógép (16) határozza meg, majd ugyanez az egység jelzi ki a keménységi mérőszámot. Az eljárás leglényegesebb előnye, hogy nem a vizsgálandó anyag (5) eredeti felületéhez, hanem a tényleges felülethez viszonyí­tott benyomódási mélységhez tartozó terhelést határozza meg, így a HB-vel egyenértékű keménységi érték adódik. További előnye, hogy a terheléstől független keménységi érték adódik, hiszen a benyomódás mélysége D/4. Hasonlóan előnyös az, hogy csak erömérésre van szükség, így az eljárás foganatosításá­hoz szükséges berendezés egyszerű. Az eljárás elsősorban kohá­szati és gépipari üzemekben tömegszerü minőségellenőrzésre alkalmas. (51)G 01 N 21/00 (1DT/45 616 (21)5345/86 (22)86.12.19. (71) Építéstudományi Intézet, 40%, Budapesti Műszaki Egyetem, 6096, Budapest (HU)

Next

/
Thumbnails
Contents