Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1986. július-december (91. évfolyam, 7-12. szám)
1986-07-01 / 7. szám
7. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 91. ÉVF. 1986. ÉV 651 szervtől értesítést kap a letett mikroorganizmus elpusztulásáról); más szervtől való átvitel esetén pedig fel kell tüntetnie e szerv nevét és címét és az ilyen szerv által a letétnek adott iktatási számot is. Ha a letevő az eredeti vagy az új letétbe helyezés esetén közli a letett mikroorganizmus tudományos leírását és/vagy javasolt rendszertani meghatározását, erre a tényre a nemzetközi letéteményes szervnek az átvételi elismervényben hivatkoznia kell. Ezekről az adatokról (vagy módosításukról) a letevőnek igazolást kell kiadnia, amelynek tartalmát a 8. szabály határozza meg. Az életképességi bizonylat — a 10.2 szabály (b) bekezdése szerint — a letevő, a letéteményes szerv és a letét azonosítási adatain kívül a vizsgálat elvégzésének időpontját és eredményét, valamint negatív eredmény esetén a vizsgálat körülményeit tartalmazza, az alakiságok tekintetében az átvételi elismervényéhez hasonló szabályozás mellett. Ad 7.): A Végrehajtási Szabályzat 11. szabálya szerint a nemzetközi letéteményes szerv a letétbe helyezett mikroorganizmusból mintát ad ki, a letevő haladéktalan értesítése mellett, az átvételi elismervény csatolásával 1. ) az érdekelt iparjogvédelmi hivataloknak, 2. ) a letevőnek és az általa meghatalmazott feleknek, 3. ) törvényesen jogosult feleknek, a szabadalmazási eljárást lefolytató iparjogvédelmi hivatal igazolása alapján. A hivatalok és a felek a szükséges igénylést, nyilatkozatot, tanúsítványt vagy közlést — a letéteményes szerv hivatalos nyelvével összhangban — angol, francia, orosz vagy spanyol nyelven nyújthatják be. Egyes tevékenységeiért a nemzetközi letéteményes szerv - általa meghatározott mértékű — díjat számíthat fel; ezek a díj-tételek a következők: a mikroorganizmus tárolása (az egész, 30 éves időszakra számítva); minta-kiadás és életképességi bizonylat-kiadás (az iparjogvédelmi hivataloknak való kiadás esetétől eltekintve), igazolás a tudományos leírásról és/vagy javasolt rendszertani meghatározásról és ezek módosításairól. Összefoglalva tehát egy letétbe helyezési intézmény mint esetleges jövőbeni nemzetközi letétbe helyezési szerv feladatai a következő típusúak: technikai feladatok: a mikroorganizmus kezelésével (átvétel, átoltások, vizsgálat, minta-kiadás) kapcsolatban: ügyviteli feladatok: levelezés (különböző értesítések küldése, igazolások kiadása, stb.), nyilvántartás vezetése a letétbe helyezett mikroorganizmusokról, sokszorosítás (másolat-készítés), stb; pénzügyi feladatok: a különböző címeken befolyt öszszegek kezelése (a szokásos gazdálkodási teendőkön kívül). III. A Budapesti Szerződés kihirdetését követően rövidesen nyilvánvalóvá vált: jelentős magyar érdekek fűződnek ahhoz, hogy Magyarországon létrejöjjön egy olyan letétbe helyezési intézmény, amely nemzetközi letéteményes szervként képes eljárni. A Budapesti Szerződés keretében ugyanis a bejelentő bármelyik, a Szerződés szerint működő nemzetközi letéteményes szervnél letétbe helyezheti a mikroorganizmust és az ezen szerv által kiadott átvételi elismervényt a Szerződés bármelyik tagállama szabadalmi hivatalába benyújthatja a letétbe helyezés igazolására. Ennek az eljárásnak tehát különösen a több országban történő szabadalmaztatása esetében van jelentősége. A Szerződés előnyei azonban fokozott mértékben akkor használhatók ki, ha a nemzetközi letéteményes szerv a bejelentő (letevő) országában van. Ebben az esetben ugyanis pl. a magyar bejelentők - elsősorban az élelmiszeripar és a gyógyszeripar területén — mikroorganizmusok alkalmazásán alapuló találmányaik külföldön, több országban való bejelentése előtt Magyarországon, és a díjak forintban való fizetése mellett helyezhetnék letétbe a mikroorganizmust. Ily módon elkerülhetők lennének egyrészt a külföldi szervekkel folytatott tárgyalásokból adódó szokásos nehézségek, jelentős időmegtakarítás lenne elérhető a mikroorganizmusok postai vagy egyéb úton való megküldésével kapcsolatban (ami kedvező esetben pl. a szabadalmi eljárásban nagy szerepet játszó elsőbbségi nappal összefüggő előnyök megőrzését vonhatja maga után), továbbá figyelmen kívül hagyhatók lennének más országoknak a mikroorganizmusok továbbítására vonatkozó, esetleg a letétbe helyezés szempontjából akadályt képező import-korlátozásai. Az Országos Találmányi Hivatalhoz illetékes szakmai köröktől ténylegesen több olyan megkeresés érkezett a közelmúltban, amely szorgalmazta egy magyar letéteményes szerv kijelölését. A Hivatal — mint a Budapesti Szerződés végrehajtása kérdéseiben illetékes szervezet — több irányban kezdte meg annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy a nemzetközi letéteményes szerv feladatainak ellátására melyik — már működő vagy esetleg a jövőben létesítendő - magyar intézmény lenne alkalmadnak tekinthető? Egyrészt figyelembe kellett venni, hogy a 4/ 1969. (XII. 28.) OMFB-IM számú együttes rendelet 21. §. (2) bekezdése a magyar szabadalmi eljárás kapcsán az Országos Közegészségügyi Intézetet az Orvosi Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteményét — nevezi meg olyan intézményként, amelynél a mikroorganizmus tenyészetet letétbe kell helyezni. Másrészt ismeretes volt, hogy több hazai tudományos-kutató intézményben működnek törzsfenntartással foglalkozó részlegeit. így pl. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a környezetvédelmi program keretében 1974-ben létrehozta a mikroorganizmusok „génbankját” azzal, hogy a szervezethez tartozó mintegy 30 intézmény gyűjteményi munkájának koordinálását a Kertészeti Egyetem Mikrobiológiai Tanszéke Csoportja látja el. A szervezet működése igazolta életképességét: tagja lett a Törzsgyűjtemények Világszövetségének, valamint az Európai Törzsgyűjtemények Szervezetének is. Az Országos Találmányi Hivatal ennek megfelelően az érintett minisztériumokkal és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal folytatott tárgyalásokat a nemzetközi letéteményes szerv létrehozásának lehetőségéről, majd a Pénzügyminisztérium bevonásával vizsgálta a szükséges anyagi alapok biztosításának célszerű módját. \
