Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1985. július-december (90. évfolyam, 7-12. szám)

1985-09-01 / 9. szám

9. szám 989 SZABADALMI KÖZLÖNY90. ÉVF. 1985. ÉV T/36 606 (51) G 21 C 17/06 (71)*MTA Atommagku­tató Intézete, Debrecen (72) dr. Balogh Kadosa, 50%, dr. Berecz István. 30%. fizikusok. Debrecen, dr. Bódizs Dé­nes, 20%, fizikus, Budapest (54) Atomreaktor diagnoszti­kai eljárás Jütöelemtokok hermetikussaganak ellenőrzé­sére a hasadvány nemesgázok tömegspektrométeres mé­résével (22) 84. 01. 23. (21) 254/84. A találmány atomreaktor diagnosztikai eljárás, amely a fűtő­elemtokok hermetikusságának ellenőrzésére alkalmas. A találmány azon alapul, hogy a fűtőanyag hasadása, tehát az atomreaktor működése során a fűtőelemekben a fűtőanyag elhasználódásával arányos, így ismert mennyiségű és ismert izo­tópösszetételű, un. hasadvány nemesgázok (kripton, xenon) ke­letkeznek. Ezek a nemesgázok a fűtőelemtokok inhermetikus részein a primer körbe jutnak. A találmány szerint aprimer körbe jutott hasadványnemes­gázok mennyiségét tömegspektrométerrel határozzuk meg. Ezt követően meghatározzuk a primer körbe jutott és a fűtőelemek­ben jelenlévő hasadvány nemesgázok mennyiségeinek arányát. Ezen arány számértéke jellemzi a fűtőelem tokok hermetikussá­­gát, mivel azt mutatja meg, hogy a fűtőelemekben lévő hasadvány nemesgázoknak adott idő alatt hányadrésze jutott a primer kör­be. A tömegspektrométeres mérés céljára a mintavétel vagy a pri­mer kör vizéből, vagy a primer kör kigázosító egységének gázte­réből történik. A hasadvány nemesgázok mennyiségének tömeg­spektrométeres meghatározása a hasadvány nemesgázoknak az aktív gázoktól való elkülönítése után történik. I_j_SZE KCIÓ VILLAMOSSÁG, ELEKTROMOSSÁG T/36 607♦♦ (51) H 01 F 7/08 (71) Vsesojuzny nauch­­no-issledovatelsky i proektnokonstruktorsky institut promyshlennykh gidroprivodov i gidroavtomatiki, Khar­kov (SU) (72) Lipchansky Evgeny Pavlovics, Gutsevich Petre Zenonovich, mérnökök, Kharkov (SU) (54) Propor­cionális elektromágnes (22) 84. 10. 31. (33) SU (32) 83. 11. 21. (31) 3666171 (21) 4040/84. (74) Danubia Sza­badalmi Iroda, Budapest A találmány tárgya proporcionális elektromágnes, amelynek külső vasmagja (1), gerjesztőtekercse (2) és a gerjesztőtekercsben elrendezett belső vasmagja van, amely két mágneses anyagból ké­szült oldalelemből és egy nem-mágneses anyagból készült közép­elemből felépített, hermetikusan zárt heggesztett hüvelyt (3), hengeralakú, tengelyirányban állítható forgórészt (4) és ütközőt (5) zár körül, amelyek a külső vasmagtól (1) és a gerjesztőtekercs­től (2) hermetikusan elválasztott hüvelyben (3) vannak elrendez­ve. A javaslat lényege, hogy a forgórész (4) munkalöketen belüli jelleggörbéjének a húzóerő jelentős csökkenése nélküli javítása céljából a forgórész (4) ütköző (5) felé néző homlokfelületén (K) kúpfelületű gyűrűshorony (11) van kiképezve, amely a forgórész (4) hosszmetszetében, annak külső hengeres felületével élesszöget képez, míg a hüvely (3) mágneses oldalelemei (a,b), a nem-mág­neses középelemmel (c) sík homlokfeluleteken keresztül vannak összekötve. T/36 608 (51) H 01 H 33/64, H 02 В 13/02 (71) BBC AG., Brown, Bőven et Cie., Baden (CH) (72) Munzinger Karl, Oberhasli, dr. Pinnekamp Friedrich, Siggenthal-Sta­­tion (CH) (54) Fém tokozású, gáz szigetelésű kapcsoló berendezés (22) 85. 02.12.(33) CH (32) 84. 02. 14., 84. 03. 30. (31) 700/84-6.,. 1629/84-9. (21) 525/85. (74) Budapesti Nemzetközi Ügyvédi Munkaközösség, Buda­pest A kapcsoló berendezés szigetelő gázzal töltött fém tokozásból (1) áll, amelyben legalább egy megszakító (2), egy szakaszoló, egy földelés, továbbá egy gyűjtősfn (25) van. Emellett a megszakító (2) érintkezői egy tokozásban (7) vannak, amely kívülről hozzá­férhető anélkül, hogy a gyűjtősfn (25) magában foglaló gyűjtősln tokozásba (13) be kellene nyúlni. Ezt a berendezést legerősebben igénybevett alkatrészeinek könnyű karbantarthatósága mellett bizonyos alkatrészek elha­gyása és csekély helyszükséglet jellemzi.. Ezt azzal érjük el, hogy a szakaszoló érintkezői a gyűjtősln tokozásban (13) vannak és, hogy a megszakító (2) tokozásának van egy szigetelő anyagból való oltókamra (12) fala, amely gáztö­­mor áram átvezetőként áthatol a gyüjtősín tokozás (13) falán. Háromfázisúra kialakított berendezés esetén a gyűjtősln tokozás (13) térfogatát még tovább csökkentjük azáltal, hogy a gyűjtősln (25) három fázisvezetője egy közös tengely körül csavarmenet alakban sodrottan van kialakítva. A találmány szerinti kapcsoló berendezés előnyösen használ­ható középfeszültségű villamos energia elosztására. T/36 609 (51) H 01 J 29/22 (71)*TUNGSRAM Rt., Budapest (72) Cserhalmi Tibor, Panyik Jánosné, oki. ve­gyészmérnökök, Budapest (54) Eljárás elektronsugárcsö­­vek hártyázási és alumínizálási technológiájának tökélete­sítésére (22) 84. 02. 10. (21) 528/84. A találmány tárgya eljárás elektronsugárcsövek hártyázási és alumínizálási technológiájának tökéletesítésére, melynek során az elektronsugárcső ernyőfelületén levő lumineszkáló réteget be­nedvesítjük, a nedvesített felületet lakkoldat alkalmazásával szer­ves hártyával bevonjuk, megszárltjuk, majd célszerűen vákuumpá­rologtatással alumíniumréteggel vonjuk be. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a szerves hártya előállításához használt lakkoldatba finom szemcseméretű, előnyö­sen kb. 5 дт átmérőjű szilárd szemcsés anyagot keverünk. Ez az anyag üvegpor és/vagy kovasav és/vagy fénypor, kb. 5—9 g/1 kon­centrációban. Szilárd szemcsés anyagként a lumineszkáló ernyőt alkotó fénypor finom frakciója is alkalmazható. T/36 610 (51) H 01 J 29/48 (71) Politechnika War­­szawska, Varsó, Zaklady Kineskopowe Unitra Polkolor, Piaseczno (PL) (72) Kaczmarczyk Jerzy, villamosmérnök Kaczmarczyk Barbara, építészmérnök, Varsó (PL) (54) Eljárás és elektronágyú elektronsugár előállítására, külö­nösen nagy aramsurüseg elérésere a célfeluleten (22) 84. 10. 12. (33) PL (32) 83. 10. 14. (31)P-244154 (21) 3842/84. (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány tárgya eljárás elektronsugár előállítására, különö­sen nagy áramsűrűséggel a felhasználási felületen és modulált áramerősséggel, amely eljárás során katódból elektronokat emit­­tálunkés a sugár kezdeti formálása után az elektronokat elektron­lencsékben gyorsítjuk, konvergáljuk és a fókuszáljuk, valamint elektronágyu a találmány szerinti eljárás foganatosítására, amely­nek katódja, sugárformáló elektródjai és a sugarat konvergáló elektronlencséi vannak. A találmány lényege abban van, hogy a katódból emittált elektronáramból az olyan divergens pályájú elektronokat levá­lasztjuk, amelyek olyan csúcsszögű kúpok oldalfelületein vannak amelyeknek nagysága 0,1—1,5 radián értékű középponti szögük (15) körüli 0,—0,5 radián nagyságú tartományban vannak, továb­bá a keskeny 0—1 eV energia intervallumú elektronokat, célsze­rűen pályájuknak körszimmetrikus energia-analizátorban való meggörbítésével leválasztjuk. A találmány lényege továbbá abban van, hogy az elektronsu­garat formáló elektródák (4 és 7) körszimmetrikus energia-anali­zátort alkotnak, amelynek belépő rése (5) a katód (1) aktív felü­letéhez viszonyítva axiális irányban el van tolva olyanannyira, hogy a belépő nyílás (5) környezetében az elektronsugárnak az elektronágyu tengelyéhez (0) viszonyított szöge 0,1—1,5 radián értékű középponti szög (15) körüli 0—0,5 radiánnyi tartomány­ban van. T/36 611 (51) H 01 J 29/70 (71) ^Híradástechnika Szövetkezet, Budapest (72) Bársony Sándor, 40%, Csep­­regi H.Kázmér, 20%, Tátrai Ferenc, 40%, old. villamos­mérnökök, Budapest (54) Eljárás és kapcsolási elrende­zés elektronsugárcsövek ben bekövetkező kivilágosodás

Next

/
Thumbnails
Contents