Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1985. január-június (90. évfolyam, 1-6. szám)
1985-01-01 / 1. szám
1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 90. ÉVF. 1985. ÉV 7 Sajtó közlemény 1984. december 4-7 között Veliko-Trnovóban (BNK) került sor a KGST-tagországok találmányi hivatalai vezetői Értekezletének 25. ülésére. Elnökölt J. Hemmerling, az NDK Találmányi és Szabadalmi Hivatalának elnöke. Az ülésen részt vett a Bolgár Nép köz társaság, a Magyar Népköztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köz társaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége. Az Értekezlet irányadónak és végrehajtandónak tekintette a KGST-tagországok Legfelsőbb Szintű Gazdasági Értekezletén, a Tanács ülésszakának XXXVIII. ésXXXTX. ülésem és a Tanács Végrehajtó Bizottsága rendes ülésein hozott határozatokat és a végrehajtásukkal kapcsolatban konkrét intézkedéseket hagyott jóvá. Az Értekezlet jóváhagyta a tudományos-műszaki együttműködés keretében végzendő tudományos-kutató- és kísérleti-fejlesztőmunkák megvalósulása során folytatott találmányi tevékenység értékelésének Módszertanát, a találmányi leírások elkészítésének Típus-módszertanát és a védjegyvizsgálat korszerűsítésével kapcsolatos Javaslatokat. Az Értekezlet megvizsgálta a Nemzetközi Szabadalmi Információs Rendszer további korszerűsítésével összefüggő kérdéseket, többek között e rendszer 2000-ig szóló fejlesztési Prognózisát. Az Értekezlet megvizsgálta a KGST-tagországok találmányi hivatalai részéről a VSzK, a Kubai Köztársaság és a MoNK találmányi hivatalának történő segítségnyújtás és azok műszaki támogatása kérdését. Jóváhagyta e tevékenység 1990—ig érvényes főbb irányait. Az ülésen véleménycsere folyt a nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés időszerű kérdéseiről. Az Értekezlet megerősítette az 1984—ben végzett munkáról és a további tevékenységről szóló beszámolót. Az Értekezlet kidolgozta és megerősítette az 1985-1986. évi munkatervet és a munkaterv megvalósításával összefüggő szervezési intézkedéseket. Az Értekezlet munkája során megvitatásra került a találmányügyi és szabadalomügyi együttműködés számos más kérdése is. Az Értekezlet ülése a barátság és a kölcsönös megértés jegyében zajlott. NEMZETKÖZI MINTA OL TA L OM Magyarország csatlakozott a Hágai Unióhoz A Párizsi Unió tagállamainak kezdettől fogva törekvése, hogy az iparjogvédelem speciális intézményei számára minél nagyobb körben és lehetőség szerint a legegyszerűbb eljárással biztosítsák az oltalmat állampolgárailoiak. E törekvés eredménye legkorábban a védjegyoltalom terén valósulhatott meg, amikor is már a múlt század végén, 1891—ben megalakult a Madridi Unió, megteremtve a védjegyek nemzetközi lajstromozásának lehetőségét. A szabadalmi oltalom összetett volta miatt érthető, hogy e területen viszonylag sokára került sor hasonló elképzelés megvalósítására; a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) 1970-ben keletkezett. A védjegy és szabadalom nemzetközi együttműködési rendszerének létrejötte közötti időszakban azonban két másik jogintézmény terén is alakultak uniók, 1925-ben a Hágai Megállapodás az ipari minták nemzetközi letétbehelyezésére, majd 1958-ban a Lisszaboni Megállapodás az eredetmegjelölések nemzetközi oltalmi rendszerét hozta létre. A Hágai Unióhoz Magyarország 1984. április 7-i hatállyal csatlakozott. Ezzel lehetővé vált, hogy a termékek formájára az Unió tagállamaiban a magyar szerzők, illetve vállalatok egyetlen bejelentéssel igényeljenek oltalmatv Természetesen más oldalról annak a lehetősége is megnyílt, hogy az Unió többi tagállamainak jogosultjai országunkban ezt az egyszerűbb és olcsóbb utat válasszák mintáik oltalmazása céljából. Ez utóbbinak számunkra viszont egyenes következménye, hogy a Magyarországra irányuló mintaoltalmi bejelentések száma jelentősen megnövekedett. Ilyen helyzetben elengedhetetlen, hogy vállalataink, formatervezőink, iparjogvédelmi szakembereink megismerkedjenek a Hágai Megállapodás fontosabb rendelkezéseivel. Az Unió történelmi fejlődése abban foglalható össze, hogy az 1925. évi eredeti (hágai) szöveget 1934—ben Londonban, 1960-ban Hágában vizsgálták felül és módosították, majd 1961—ben Monacóban kiegészítő jegyzőkönyv útján bővítették, végül 1967-ben Stockholmban módosították igazgatási előírásait. Az Unió jelenlegi tagállamait aszerint kell csoportosítani, hogy melyik említett szöveg létesít közöttük kapcsolatot. E szerint a következő három csoportba tartozók:
