Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1985. január-június (90. évfolyam, 1-6. szám)

1985-01-01 / 1. szám

2

SZABADALMI KÖZLÖNY 90. ÉVF. 1985. ÉV

1. szám

Az irányelvek hasznosak az oltalmat igénylő bejelentők számára is, mivel információt nyújtanak számukra a vizsgálandó tulajdonságokról és azokat a kérdéseket illetően, amelyeket majd feltesznek nekik fajtáikra vonatkozóan.

3. Az irányelveket nem szabad teljesen merev rendszernek tekintem. Lehetnek olyan esetek vagy helyzetek, amelyekre a jelen útmutató nem tér ki, ezekkel is oly módon kell foglalkozni, hogy az összhangban legyen az irányelvek alapelveivel. Az irányelveket olyan technikai munkacsoportok készítették, amelyeknek a munkáját az UPOV Tanácsa által létrehozott Technikai Bizottság hangolta össze. A tapasztalatok alapján az irányelveket szükség esetén módosítják.

4. A vizsgálati irányelvek az alábbiakat tartalmazzák:

— a technikai megjegyzéseket,

— a jellemző tulajdonságok táblázatát,

— magyarázatokat és módszereket, valamint

— a technikai kérdőívet.

A részleteket a39. és az azt követő bekezdések tartalmazzák a vizsgálati irányelvek vázlatos bemutatásával foglalkozó fejezetben.

5. Rendszerint minden egyes fajra külön vizsgálati irányelveket készítenek. Szükségesnek bizonyulhat azonban, hogy két vagy több fajra egy vizsgálati irányelv készüljön, illetve egy fajon belül több irányelvet dolgozzanak ki. Ilyen felosztás csak akkor lehetséges, ha a határvonal a meghatározott fajon belüli csoportok között világosan meghatározható.

В

A VIZSGÁLATOKRA VONATKOZÓ ÁL TALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

6. Az Egyezmény 6. cikke értelmében az oltalom megadásának feltételei az alábbiak;

(I) megkülönböztethetőség

(II) egyneműség és

(III) állandóság.

Ezeket a jellemző tulajdonságok és azok kifejeződési fokozatai alapján bírálják el.

I. A jellemző tulajdonságok meghatározása és megfigyelése

a) Általános rész

7. A vizsgálati irányelvekben felsorolt jellemző tulajdonságok azok, amelyek fontosak az egyik fajtának a másiktól való megkülönböztetésében és amelyek azon túl fontosak az egyneműség és az állandóság vizsgálatában is. Ezek nem feltétlenül a fajta értékét fejezik ki. A jellemző tulajdonságoknak pontosan felismerhetőknek és leírhatóknak kell lenniük. A jellemző tulajdonságok táblázata nem lezárt, további tulajdonságokkal gyarapítható, ha az hasznosnak bizonyul.

8. A fajták vizsgálatának és a fajtaleírások elkészítésének a lehetővé tétele céljából a vizsgálati irányelvekben a tulajdonságok kifejeződési fokozatokra, röviden fokozatokra vannak felosztva és az egyes fokozat megnevezése után a megfelelő kódszám is szerepel. Egy meghatározott tulajdonság fokozatainak jobb meghatározása végett az irányelvekben példaként szolgáló fajta van megadva minden alkalommal, ha ez lehetséges.

b) Minőségi és mennyiségi tulajdonságok

9. A fajták megkülönböztetésére használt tulajdonságok minőségiek vagy mennyiségiek lehetnek.

10. Minőségi tulajdonságok azok, amelyek diszkrét diszkontinunsz fokozatokat mutatnak a fokozatok számának önkényes korlátozása nélkül. Néhány tulajdonság, amely nem felel meg ennek a meghatározásnak, minőségiként kezelendő, ha az előforduló fokozatok kielégítően különböznek egymástól.

11. Mennyiségi tulajdonságok azok, amelyek lineáris skálán mérhetők és folyamatos szórást mutatnak egyik szélső értéktől a másikig. Leírás céljára ezeket bizonyos számú fokozatra osztják.

12. A külön-külön felvételezett jellemző tulajdonságok később kombinálhatok, például ilyen a hosszúságszélesség arány .A kombinált tulajdonságokat ugyanúgy kell kezelni, mint a többi tulajdonságot.

ej A tulajdonságok megfigyelése

13. Annak érdekében, hogy összehasonlítható eredményeket kapjunk a különböző tagállamokban, a vizsgálatok teijedelmét (pl. parcellák mérete, núnta nagysága, ismétlések száma, a vizsgálatok időtartama, stb.) meg kell határozni.

14. A minőségi tulajdonságokat rendszerint vizuálisan veszik fel, a mennyiségi tulajdonságokat mérhetik; sok esetben elegendő a vizuális becslés, egyéb érzékszervi észlelés (pl. ízlelés, szaglás), különösen ha a mérések csak jelentős erőfeszítés által kivitelezhetek.

15. Ha ugyanazon fix skálát használnak meghatározott mennyiségi vagy minőségi tulajdonság megfigyelésére éveken keresztül, a számokban megmutatkozik a környezetnek a fajtára gyakorolt hatása. Mielőtt statisztikai műveleteket végeznénk ezekkel a számadatokkal, meg kell vizsgálnunk az adatok eloszlásának jellegét: például normális (Gauss-féle) eloszlást mutatnak-e az adatok és ha nem, miért nem. Különösen olyan tulajdonságok esetében, amelyet más adott bélyegek kombinációjaként hoztak létre (lásd a 12. pontot), fontos megvizsgálni, hogy teljesültek-e az alkalmazandó statisztikai módszerekkel szemben támasztott követelmények.

16. Amennyiben a vizuális jellemző tulajdonságokat olyan skála szerint felvételezték, amely nem elégíti ki a szokásos parametrikus statisztika követelményeit, rendszerint csak nem parametrikus módszer alkalmazható. Az átlag kiszámítása például csak akkor megengedett, ha a feljegyzéseket egyenlő be