Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1984. január-június (89. évfolyam, 1-6. szám)
1984-01-01 / 1. szám
1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 89. ÉVF. 1984. ÉV Védjegyhivatal a bejelentést elfogadja és tanúsítványt ad ki. A bejelentés elutasításáról szóló értesítéssel szemben a bejelentő 15 napon belül vizsgálatot kérhet, amelynek végleges elbírálása a Vizsgálati Kamara (Chambre d’examen) hatáskörébe tartozik. Ez az eljárás rendje a felszólalás ügyében hozott döntésnek is. A védjegy oltalmi ideje tíz vé, a bejelentés elfogadásától számítva. Megújítására a lejárat előtt hat hónappal, legkésőbb az azt követő hónapon belül van mód, további 10-10 évre. A védjegyoltalom átruházható, tudomásulvételét, engedélyezését a felek a Védjegyhivatalnál kérhetik. Az új jogosult köteles a termékek minőségét garantálni. Licencia engedélyezésére is lehetőség van, ugyancsak a minőség megtartása mellett, amelyet a védjegyjogosult tartozik ellenőrizni. A használati engedélyt ugyancsak be kell jelenteni a Védjegyhivatalnak. A védjegyoltalom törlését bárki kérheti a Vizsgálati Kamaránál, az engedélyezéstől számított egy éven belül. Nincs helye törlési kérelemnek, ha a kérdéses védjegy ellen felszólalást nyújtottak be a bejelentés közzétételét követően, azonos tények és indokok alapján. A törlési kérelemre a védjegyjogosult nyilatkozhat. A Kamara döntése végleges. Rendkívül figyelemre méltó szabályozást tartalmaz a törvény, felhatalmazva a Védjegyhivatalt, hogy a következő helyzetekben tegyen intézkedést a helyreállítás érdekében. a) ha a védjegyet (szó, vagy ábra) egyoldalúan módosítják a lajstrombejegyzéshez képest; b) ha a védjegyjogosult nevében, címében történt változást nem jegyzik be a lajstromba; c) ha egyoldalúan átruházták a védjegyet, vagy ha azt d) három egymást követő éven át nem használják. A d) pontban említett rendelkezés tehát azt jelenti, hogy a védjegy folyamatos használatáról gondoskodni kell, mert viszonylag rövid ideig tartó használat hiánya gyakorlatilag az oltalom megszűnését eredményezheti. Intézkedni kell az esetben is, ha a védjegyet hibás, vagy középszerű termékkel kapcsolatban használják, vagy ha a fogyasztókat megtévesztik azáltal, hogy a védjeggyel ellátott termék minősége alacsonyabb szintű. Ilyen helyzetekben az eset körülményeitől függő intézkedésre kerülhet sor: vagy vissza kell állítani az eredeti állapotot meghatározott időn belül, vagy bírálatra („note critique”) kerül sor. Lehetőség van arra is, hogy büntetés fizetésére kötelezzék a vétkest, vagy, hogy a Védjegyhivatal törölje a védjegyoltalmat. Alá kell nyomatékosan húznunk, hogy hasonló szigorú a minőség és a fogyasztóvédelem érdekében kötelező intézkedést egyetlen más ország szabályozása sem tartalmaz. Ha nem lajstromozott védjeggyel kapcsolatban követnek el valamely, a következők szerint meghatározott cselekményt, abbahagyásra kötelezésnek, az eredeti állapot visszaállításának és bírság kiszabásának lehet helye. Nevezetesen, ha a védjegyet úgy tüntetik fel, mintha az lajstromozott lenne, ha a védjegy az oltalomra, használatra alkalmatlan körbe tartozó, ha hibás, középszerű, alacsonyabb minőségű áruval kapcsolatban használják, vagy ha az megtévesztheti a fogyasztókat. A helyreállítási döntésekkel szemben jogorvoslatnak van helye a Vizsgálati Kamarához, 15 napon belül, bírságot kiszabó erre illetékes szervek döntése ellen bírósághoz lehet fellebbezni. A lajstromozott védjegyoltalomhoz fűződő jog megsértésével kapcsolatban a törvény ugyancsak részletesen intézkedik. A lajstromozás kizárólagos jogot biztosít azokkal a termékekkel kapcsolatban, amelyekre használata kiterjed. E jog megsértésének minősül, ha a védjegyet, vagy ahhoz hasonló megjelölést a jogosult engedélye nélkül, azonos vagy hasonló árukkal kapcsolatban használják, ha másnak a védjegyét feltüntetve terméket gyártanak, vagy eladnak, továbbá ha egyéb módon sértik meg a védjegyhez fűződő jogot. E bitorlási ügyekben a jogsértő lakhelye szerint illetékes ipari és kereskedelmi államigazgatási hatóság, vagy bíróság jár el. Helye lehet az abbahagyásra kötelezésen kívül kártérítés, sőt bírság kiszabására is. A védjegytörvényt Végrehajtási Szabályzat egészíti ki, amely számos kérdésben intézkedik. így pontosan előírja a bejelentési, a felszólalási, a módosítási, a megújítási eljárások részleteit, a licencia és átruházás engedélyezésének és lajstrombejegyzésének rendjét. (A gyógyszervédjegy bejelentések tekintetében sajátos hatósági igazolást követel meg.) Úgy rendelkezik, hogy a hiányos bejelentés nem tartja meg a bejelentési elsőbbségét, azt a Védjegyhivatal elutasítja. Az azonos időben megtett azonos védjegy bejelentése esetében a Védjegyhivatal felszólítja a bejelentőket annak igazolására, hogy mikor kezdték meg a védjegy gyakorlati alkalmazását. Amennyiben erre nem, vagy azonos időben került sor, a Hivatal dönt az elsőbbség kérdésében. A minőség ellenőrzésével kapcsolatos részleteket is a Szabályzat rendezi. Eszerint az ipari és kereskedelmi államigazgatási hatóságok rendszeres vizsgálatokat folytatnak az árucsereforgalomban. Rendellenesség észlelése esetében felszólítják a védjegyjogosultat a helytelen állapot rendezésére, súlyosabb esetben megbírálják, esetleg megbüntetik. (A büntetés kétezer yuanig terjedhet.) Hasonlóan fontos e szervek szerepe a védjegy jogsértési eljárásokban, bírságot is szabhatnak ki, továbbá kezdeményezhetik bírósági eljárás folytatását. összességében értékelve a kínai Szabályozást, megállapítható, hogy- az 1963. évi rendelkezéshez viszonyítva alapos, sok kérdésre kiterjedő és a külföldi bejelentők számára is elégséges eligazítást nyújt;- bár az újabban szokásos elemek egy részére nem tér ki - pl. szolgáltatási védjegyek, a szó- és ábrás védjegyeken túlmenő védjegyfajták lajstromozási lehetősége, stb. — kielégíti azokat a követelményeket, amelyek a nemzetközi iparjogvédelmi megállapodásokhoz való csatlakozás esetében szükségesek;- a védjeggyel forgalomba hozott termékek minőség ellenőrzésével kapcsolatos előírások meglepő és egyedülálló következetességgel törekednek a védjegy - minőségi színvonal. - fogyasztóvédelem kérdés komplexum hatékony érvényesítésére és a szabályozás kedvező gyakorlati végrehajtása első ízben teremtheti meg központi gazdasági irányítás keretében a védjegy minőség-ellenőrző eszköz szerepét. Bognár Istvánná dr.
