Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1982 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
4 SZABADALMI KÖZLÖNY 87. ÉVF. 1982. ÉV 1. szám Jegyzőkönyv A magas Szerződő Felek, attól az óhajtól vezérelve, hogy a mai naptól kezdve közelebbről szabályozzák a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmára vonatkozó Szerződés egyes feltételeit, a következőkben állapodtak meg, amelyek a Szerződés szerves részét képezik: 1. A jelen Szerződés rendelkezéseit állatfajták megjelöléseire nem lehet alkalmazni. Ez vonatkozik azokra a megjelölésekre is, amelyeket a növényfajták oltalmára 1961. december 2-án kötött nemzetközi Egyezmény értelmében mint fajtamegjelöléseket kell alkalmazni, amennyiben az említett Egyezmény a jelen Szerződés Szerződő Államai közötti viszonylatban hatályba lép. 2. Ez a Szerződés nem érinti az egyes Szerződő Államokban a termékek behozatalára vonatkozó rendelkezéseket. 3. A Szerződés 2. cikkének (1) bekezdésében említett magyar megyék és tájak a következők: Megyék: Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod- Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Tájak: Dunántúl (Pannónia) Tiszántúl Duna—Tisza köze 4. A Szerződés 3. cikkének (1) bekezdésében említett svájci kantonnevek a következők: Appenzell Ausserrhoden Appenzell Innerrhoden Aargau Basel-Landschaft Basel-Stadt Bern Freiburg Genf Glarus Graubünden Jura Luzern Neuenburg St. Gallen Schaffhausen Schwyz Solothurn . Tessin Thurgau Unterwalden nid dem Wald Unterwalden ob dem Wald Uri Waadt Wallis Zug Zürich 5. A megfelelő latin megjelöléseket, továbbá a „westschweizerisch” megjelölést és a „romand” megjelölést is a Szerződés 2. és 3. cikke értelmében oltalmazott megjelölések (a szerződés 4. cikkének 2. bekezdése) fordításának kell tekinteni. A „Graubünden” kantonnévre vonatkozóan e rendelkezés a „Bündner” rövidített formára is kiterjed. 6. A 2. cikk és a 3. cikk (1) bekezdése értelmében oltalmazott megjelölésekkel azonos oltalmat élveznek a kérdéses megjelölések egyéb nyelvtani változatai is, mint pl. a melléknévi vagy főnévi változatok. 7. A „Helvécia” nevet az azonos nevű magyar községből származó borokra a kereskedelmi forgalomban csak mint a „Helvéciái Állami Gazdaság” cégnév elemét lehet azonos írásmóddal, nagyságban és színnel használni. Ezen túlmenően hozzá kell fűzni a „Magyarország” kiegészítést. 8. A Szerződés B. mellékletében feltüntetett „Emmentaler Käse” sajtmegjelölés nem zárja ki, hogy a megjelölést a Magyar Népköztársaság területén a 7. cikk (2) bekezdésében rögzített határidőn belül magyar sajtokra használják, amennyiben ahhoz írásmódját, nagyságát és színét tekintve azonos betűkkel hozzáfűzik a „Magyarország” vagy más, magyar származásra utaló földrajzi megnevezést. Készült Bernben, 1979. december 14-én, két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles. A MAGYAR A SVÁJCI NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMSZÖVETSÉG részéről részéről Dr. Pusztai Gyula Paul Braendli A) melléklet A magyar származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések jegyzéke 1. Borok Abasár Akaii Akasztó Aldebrő Alföld Andornaktálya Apostag Ábrahámhegy Asotthalom Ászár Badacsony Baj Baja Balaton Balatonakali Balatonboglár Balatoncsicsó Balatonfüred Balatonmáriafürdő Balatonmell ék Balatonpart Balatonszepezd Bácsalmás Bár Cegléd Császár Császártöltés Csemő Csengőd Cserkeszőlő Cserkút Csókakő Csongrád Csopak Dánszentmiklós Debrecen Debrő Dem j én Diás Dóc Domoszló Dömsöd Dörgicse Eger Egerszólát Érsekhalom Esztergom Fácánkert Bársonyos Bogács Bokros
