Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1982 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1982-03-01 / 3. szám

3. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 87. ÉVF. 1982. ÉV 203 A találmány szerinti eljárás döntő előnye az, hogy egyrészt eddig ismertté vált kémiai reakciókat egyszerűen és alacsony költséggel végre lehet hajtani, másrészt teljesen új vegyiiletek és vegyülettípusok előállítására nyílik lehetőség. T/21 970 (51) В 03 В 5/30 (71) ‘Tatabányai Szénbá­nyák Tatabánya (72) dr. Kulcsár Gyula, oki. vegyészmér­nök, 80%, Sólymos András, oki. bányamérnök, 20. %, Tatabánya (54) Eljárás szénbányászati meddőanyagok és meddőtartalmú széntermékek nehézszuszpenziós szétvá­lasztására (22) 79.04.11. (21) ТА—1516 A találmány tárgya szénbányászati meddőanyagnak és med­­dőbeágyazásos széntelepi termelvénynek, melyek széntartalma célszerűen 50%-nál kisebb, szénben dús és szénben szegény, adott esetben meddő részekre való szétválasztása nehézszuszpen­ziós eljárással. A találmány értelmében a fenti nyersanyagot szükséges eset­ben 0—50 mm-es szemnagyságra aprítjuk és/vagy osztályozzuk. Ezután a nyersanyagból, a nyersanyagban legalább 7 súly%-ban, célszerűen 10 súly%-ban adott és az eljárásból visszavezetett nehezítő anyagból folyadékfázis jelenlétében zagykeveréket állí­tunk elő, melynek sűrűségét a szétválasztás mértékének megfele­lően állítjuk be. A zagykeveréket hidroxiklon(ok)on és szem­nagyság szerint leválasztó és/vagy osztályozó berendezéseikéin bocsátjuk át. Az átfolyó szuszpenzió egészének vagy egy részének sűrűségét, a zagykeverék kívánt sűrűségéhez igazodva beállítjuk, majd az így beállított sűrűségű szuszpenziót a zagy­képzéshez visszavezetjük. A szétválasztás utáni termékeket és a visszavezetésre nem került szuszpenziót az eljárásból eltávolítjuk. Szükséges esetben az eljárást részben vagy egészben önműködően vezéreljük. T/21 971 (51) В 04 C 5/04 (71) * Malom- és Sütőipari Kutatóintézet, Budapest (72) Sólymos László, oki. gépészmérnök, Budapest (54) Porciklon kettős leválasz­tással (22) 80.05.29 (21) 1346/80 Napjainkban a hagyományos porleválasztó ciklonok alkalmaz­hatósági területe a szigorú környezetvédelmi előírások miatt egyre szűkül. Egyszerűségük és olcsóságuk azonban indokolja a leválasztási fok növelését célzó kutatásokat. Fentiekben körvonalazott probléma megoldására olyan por­ciklont alakítottunk ki, amelynél a kimenő cső és bemenő csőnek a kimenő cső felé eső oldala között a ciklontestbe nyíló rés van. A porciklon leválasztási fokának növekedését a résen át történő részáramlás hozza létre. A találmánnyal tehát olyan nagy leválasztási fokkal rendelke­ző és kis energia igényű porciklont alakítottunk ki, amely egy fokozatban is széles körben alkalmazható az ipari porleválasztás területén. A találmány szerinti porciklon további előnye, hogy a már üzemelő hagyományos ciklonokon mindössze egy rés kialakításá­val lehetőség nyílik a leválasztási fok növelésére. T/21 972 (51) В 23 В 35/00, В 28 D 1/00, E 21 C 41/12 (71) (72) dr. Richter Péter, old. fizikus, Ádám Ferenc, oki. villamosmérnök, Szabó Béla, oki. villamos­­mérnök, Földi Tivadar, oki. villamosmérnök, dr. Szabó Márta, oki. közgazda, Budapest (54) Eljárás és berende­zés előre meghatározott felületekkel határolt geomet­­riájú szilárd testek kitermelésére és/vagy alakítására és/vagy bontására (22) 78.11.30. (21 ) RI-689 A találmány eljárásra és berendezésre vonatkozik, előre meghatározott felületekkel határolt geometriájú szilárdtestek kitermelésére és/vagy alakítására és/vagy bontására. Az eljárás során a megmunkálásra kiválasztott anyagba lyuka­kat mélyítünk, majd irányított repedést hozunk létre. Az anyagból, például mészkőből, betonból, márványból, stb. min­tákat veszünk. A mintákon infravörös sugárzást emittáló beren­dezéssel a megmunkálási paramétereket, így célszerűen a sugár­zási teljesítmény nagyságát, a besugárzott anyagfelület legkedve­zőbb nagyságát, a besugárzás tartamát, az ismétlődési frekven­ciát, a lyukak egymástól való távolságát, a lyukak nyomvonalá­nak alakját, stb. próbarepesztés során meghatározzuk. Az így meghatározott paraméterekkel infravörös sugárzást emittáló be­rendezéssel meghatározott nyomvonal mentén lyuksort mélyí­tünk az anyagba és ezáltal irányított repedést hozunk létre. Célszerű, ha az infravörös sugárzást emittáló bérén üzemel­tetési paramétereit előzetesen meghatározott és tárolt segédprog­ram alapján valósítjuk meg. Az anyag megmunkálása során a munkafolyamatokat automa­tizáltan is végrehajthatjuk. Az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés azzal jellemez­hető, hogy sugárzási teljesítmény szabályozó-, besugárzott felü­­letnagyságszabályozó-, időszabályozó-, és ismétlődési frekvencia­szabályozószerkezetet tartalmaz. Célszerű, ha a berendezésnek kézi és/vagy automatikus moz­gatószerkezete, valamint segédprogram tároló- és végrehajtószer­kezete van. T/21 973 (51) В 23 P 1/08 (71) Experimentalnij Naucsno-Isszledovatyelszkij Insztyitut Metallorezsuscsih Sztankov, Moszkva (SU) (72) Bihman Borisz Mojszeje­­vics, mérnök, Zlatkin Jakov Joszifovics, mérnök, Moszk­va (SU) (54) Eljárás elektródatörések megakadályozására áramvezető anyagok elektroeróziós megmunkálásánál (22) 79.05.14. (21) ЕЕ—2661 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány tárgya áramvezető anyagok elektroeróziós meg­munkálására szolgáló eljárás, az elektródatörések megakadályozá­sára. Az áramvezető anyagok elektroeróziós megmunkálására szol­gáló eljárásunkkal egy munkatárgy-elektródában hornyot készí­tünk, nem alakos huzalelektródával történő vágás útján. A találmány szerinti eljárás lényege abban van, hogy a huzalelektró­da és a munkatárgy-elektróda között villamos kisüléseket hozunk létre, a két elektródát egymáshoz képest eltoljuk, és hogy a tápáramforrás energiáját az előírt technológiai paraméterek függvényében változtatjuk. A tápáramforrás által kibocsájtott impulzusok energiáját a kisülési térben a huzalelektróda helyé­nek környezetében felszabaduló energiamennyiséggel arányosan változtatjuk, ha a felszabaduló energia értéke a vonatkozási energia értékénél kisebb, akkor a tápáramforrás energiáját növeljük, ellenkező esetben csökkentjük. A felszabaduló energiamennyiség értékét vagy a kisülési térben lévő huzal helyén létrejövő feszültség vagy áramerősség változása alapján, vagy pedig a kisülési térben kialakítandó horony hosszanti tengelye irányában a huzalelektróda mechanikus rezgé­seinek frekvenciája vagy amplitúdója alapján határozhatjuk meg. T/21 974 (51) В 27 J 7/00, В 32 В 9/00 (71) ^Debreceni Agrártudományi Egyetem Tangazdaság, Deb­recen (72) Szilágyi János, építésvezető, dr. Sulyok Zoltán, feji. főmérnök, Debrecen, Szabó Kálmán, techni­kus, Hajdúszoboszló (54) Eljárás és berendezés testek, különösen lemezek, panelek és hasonlók előállítására (22) 80.11.06. (21) 2671/80 (74) Budapesti 29. sz. Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány növényi adalékanyagból és utószilárduló kötő­anyagból készült testek előállítására szolgáló eljárásra és berende­zésre vonatkozik. Az eljárás lényege, hogy adalékanyagként hosszirányukban több darabra hasított kukoricacsutkákat használunk, amelyeket a kötőanyaggal összekeverünk, a keveréket - előnyösen préselés­sel — formázzuk, a kötőanyagot megszilárdítjuk, vagy/és meg­szilárdulni hagyjuk. A berendezésre az jellemző, hogy a kukoricacsutkák nyomás­sal történő hosszanti hasítására szolgáló roppantókészüléke; a hasított kukoricacsutkák és kötőanyag összekeverésére szolgáló keverőszerkezete; valamint a csutkából és kötőanyagból készült anyagkeveréket testekké formázó szerkezete, előnyösen prése van. A találmány előnye, hogy az eddig racionálisan nem hasznosí­tott mezőgazdasági hulladék, a kukoricacsutka nagyértékű vég­termékké való feldolgozásának a lehetőségét biztosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents