Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1981 (86. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
496 SZABADALMI KÖZLÖNY 86. ÉVF. 1981. ÉV 7. szám alakítására. A megoldásra az alperes szabadalmat nyert. A megoldás műszaki-szellemi színvonala átlagos, részben anyagmegtakarítást eredményez, részben javítja a minőséget, csökkenti a selejtet. A felek szerződésben a korábbi és az új eljárás szűkített önköltsége közötti különbözet, a selejtcsökkenés és a hegesztési beállítási veszteség csökkenés figyelembe vételével megállapitható megtakarítás 6 %-át kötötték ki találmányi díjként öt esztendőre. Az alperes utóbb a szerződést a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalanságára hivatkozással megtámadta. A Legfelsőbb Bíróságig IV. 20 380 /1979/9. számú ítélete a következő álláspontot tartalmazza: Ha a felek másként nem rendelkeznek, illetve a találmányi díjra vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a találmányi díj megállapítására vonatkozó szerződésre alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó szabályait. így elvileg lehetőség van a Ptk. 201. §-ának a (2) bekezdése alapján a szerződés megtámadására a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbözet címén. Az* adott esetben azonban a megtámadás indokolatlan volt. Kétségtelen, hogy a találmány átlagos színvonalú, gazdaságüag azonban jelentős, lényeges ráfordítás nélkül volt megvalósítható. Ezért a megállapított 6 %-os díjkulcs nem tekinthető túlzottnak, arra is figyelemmel, hogy a felek a húszéves szabadalmi oltalmi időn belül csupán öt esztendőre kötöttek ki díjazást. 6. Jóváhagyáshoz kötött szerződés esetén a szerződés érvényes létrejötte után a jóváhagyást nem lehet visszavonni. A szerződés érvénytelenségét a jóváhagyás visszavonásától függetlenül kell vizsgálni. A szolgálati találmány egyik feltalálója az alperes igazgatója volt, ezért a találmányi díjra vonatkozó szerződést az illetékes miniszterhelyettes hagyta jóvá. Utólag végzett vizsgálat alapján a miniszterhelyettes visszavonta a jóváhagyást, mert a szerződésnek a díjazási időszakra és a díjazás tárgyának a meghatározására vonatkozó rendelkezései jogellenesek. A szerződésben találmányi díjat kötöttek ki a szabadalmi bejelentés előtti időszakra is. A szabadalmi igénypontok meghatározott kondenzátorok sajátos kialakítására vonatkoznak. A szerződésben kikötötték, hogy külön számítandó az 1. igénypont által védett vegyes dielektrikumú MP kondenzátorok és külön a 8. illetve a 9. aligénypontban megjelölt alakos testek alkalmazása után a találmányi díj. A szerződésen alapuló találmányi díj iránti perben a Legfelsőbb Bíróság Ff. IV. 20 870/1979/7. számú hatályon kívül helyező végzésében a következőket fejtette ki: A szolgálati találmány feltalálójának a díjazására vonatkozó szerződés érvényességéhez a felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyása szükséges, ha a feltaláló a felügyeletet gyakorló szerv által kinevezett vagy választott vezető beosztású dolgozó. [45/1969. (XII. 29) Korm. számú rendelet 3. íjának a (3) bekezdése]. Ilyen esetben a Ptk. 215. §-ának a (2) bekezdése szerint a szerződés a jóváhagyás megtörténtével - megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal — létrejön. A jóváhagyás gyakorlása diszkrecionális jog, amit azonban csak addig lehet gyakorolni, amíg a szerződés érvényesen létre nem jön. Ezért a miniszterhelyettesi jóváhagyással a felek között érvényesen létrejött szerződés mindaddig köti a feleket, amíg a szerződés érvénytelensége a jóváhagyás visszavonásán kívüli okból nem állapítható meg. Hivatkozás történt a Ptk. 200. §ának a (2) bekezdésében szereplő semmisségi okra. Az első fokú bíróság köteles lett volna ezt vizsgálni. A szolgálati találmány feltalálója díjazásának a feltételeit a 45/1969. (XII. 29.) Korm. számú rendelet (R.) A szennyvizek eleveniszapos tisztítására vonatkozó szolgálati találmányt a szabadalmas alperes a nála megrendelt víztisztító berendezések tervezésénél felhasználja, és a megrendelőkkel szemben hasznosítási díjat köt ki. A feltaláló felperesek és munkáltatójuk, a szabadalmas alperes szerződésben megállapodtak abban, hogy a feltalálókat találmányi díjként az alperes által beszedett - kiadásokkal csökkentett - szabadalom hasznosítási díj 50%-a illeti meg. 1971. és 1979. között az alperes három és félmillió forint találmányi díjat fizetett a felperesek részére. A találmány világszinrendelkezései határozzák meg. Ez a jogszabály - szemben a Ptk-nak a szerződésre vonatkozó szabályaival — nem enged eltérést előírásaitól. Ezért a rendelkezéseibe ütköző szerződés a Ptk. 200. §-ának a (2) bekezdése értelmében semmis. A felek csak e rendelet keretei között, e rendelet előírásainak a megtartásával köthetnek érvényesen díjazási szerződést. A perbeli szerződés sérti az R. 3. §-a (2) bekezdésének 1. tételét, amely szerint a találmányi díj az oltalmi időn belül illeti meg a feltalálót. Az oltalmat megelőző időre nem jár feltalálói díj. Semmis tehát a szerződésnek az a része, amely a szabadalmi bejelentés előtti időre is feltalálói díjat állapít meg, mert a szabadalmi oltalom a bejelentéssel kezdődik. Sérti a szerződés az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontját, amely szerint a díjazás alapjául szolgáló értékesítés a találmány tárgyának a hasznosítása. Az alakos testek alkalmazása aligényponti jellemző, tehát csak a főigénypont (1. igénypont) megvalósításával együttesen jelenti a találmány tárgyának a hasznosítását. Ez egyébként a 8. és 9. igénypont szövegéből - utalásából - is kitűnik. Önmagában tehát a 8. és 9. aligénypontban megjelölt alakos testek alkalmazása nem jelenti a találmány tárgyának a hasznosítását, így feltalálói díjra nem ad alapot. Jogszabályba ütközik, ezért semmis a szerződésnek az a rendelkezése, amely külön díjalapként veszi figyelembe az alakos testek alkalmazását. A szerződés részleges semmisége folytán szükség lett volna a Ptk. 239. §-a (1) bekezdésének alkalmazására. vonalú, azonban az elmúlt évtizedekben a szennyvíztisztító berendezések világszerte sokat fejlődtek, ezért a megoldás továbbfejlesztésére lenne szükség. A szerződéskötés után a szennyvíztisztító berendezések létesítésében váratlanul nagyarányú számszerű növekedés következett be. A szerződésen alapuló további találmányi díj iránti perben az alperes viszont - keresetében kérte a Ptk. 241. §-a alapján a szerződés módosítását, a díjkulcs mértékének a csökkentését. Kérte a szerződés semmisségének a megállapítását, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékkü-7. A szerződés érvénytelenségére vonatkozó oknak a szerződéskötés időpontjában kell megvalósulnia. Ha a szerződéskötést követően megváltoznak a találmányi díj kialakítását befolyásoló körülmények, szerződésmódosítást lehet kérni a bíróságtól.
