Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1980 (85. évfolyam, 1-12. szám)

1980-05-01 / 5. szám

332 SZABADALMI KÖZLÖNY 85. ÉVF. 1980. ÉV 5. szám kisebb verőmunka befektetést igényel. A szerszám vissza­húzása közben beinjektálásra kerülő résfal, ugyancsak a szerszám kedvező kialakítása miatt folytonos, megbízha­tó vízzárású résfalat eredményez. Az eljárás szerint megépített, mintegy 30.000 m2 résfal, az árvízvédelmi műveknél éppúgy, mint az öntöző csatornák káros szivárgásának megszüntetésében igen kedvező hatást gyakorolt. Több éves kísérleti eredmé­nyek igazolták, hogy az injektálással megépített résfal szivárgáscsökkentő hatása időben is állandó. A további hazai hasznosításra lehetőség mutatkoz­nak, a vízügyi ágazat, az ÉVM területén (egyes építési munkaterületek körülzárása) és a bányaiparban. A hasznosítás eredménye, az alkalmazás helyétől függően igen változó, hiszen az árvédelmi művek bizton­ságának fokozása közvetlenül pénzben nem fejezhető ki, ami a mezőgazdasági vízhasznosítás területén, a vízkárok megszüntetésével közvetlen gazdasági eredményként jele­nik meg. Az eljárás alkalmazása az eddigi hagyományos szivárgáscsökkentő eljárásokhoz képest 50-60Í%-os költ­ségmegtakarítást eredményez. 63. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Debre­cen, Hatvan u. 8-10., feltalálói hozták létre a 164.354 lajstromszámú „Gerebenszerkezet" cí­mű találmányt. A találmány szerinti szerkezet alkalmas a szivattyúte­lephez érkező úszadék folyamatos, vagy szakaszos eltá­volítására, biztosítására, ezáltal a szivattyúzás idején a legkisebb rácsveszteség kialakítására. A gerebszerkezet a vezérléstől függően lehet automatikus, ami lehetővé teszi a kezelőszemélyzet nélküli szivattyútelepek üzemben tartását. A gerebszerkezet alkalmazása az optimális gerebvesz­­teség fakulása miatt jelentős energia megtakarítással jár. A szabadalom használatbavétele óta hazai alkalmazás­ban mintegy 20 szivattyútelepen 50 db gerebmező kerül beépítésre. A beépítés egyaránt kedvezően befolyásolta a nehéz fizikai munka kiküszöbölését, valamint a szi­vattyúzás összhatásfokának alakulását. A találmány a továbbiakban alkalmazható lenne, a belvízi és öntözőszivattyútelepeken, szennyvíztisztítás­nál, környezetvédelemben, tógazdálkodásnál. A találmány alkalmazásával 10-12 % energia, és 60—70 % élőmunka megtakarítás érhető el. 64. A Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest, V., Münnich F. u. 36., a tulajdonosa a VI—1189 alapszámú „Külső áramforrású katódos védelmi rendszer" című találmánynak. A találmány alkalmazásával lehetőség nyílik egy nem teljes hosszában villamos vezetőből készülő csővezeték rövidebb acélszakaszainak un. „külső áramforrású” kató­dos korrózióvédelmét megvalósítani központi áramforrás segítségével. Kisebb hosszúságú (50-200 m) különálló acélcsőszakaszok katódos védelméhez a „galvánadós” eljárás a szokásos eljárás, mivel az egyetlen védendő műtárgy esetében gazdaságosabb. Amennyiben egy hosszabb vezetéken több ilyen védeni kívánt acélszakasz található, a találmány értelmében ezek mindegyikéhez nem kell védelmi berendezést kiépíteni, hanem központi áramforrás által ezek együttesen megvédhetők. Az elő­nyök összefoglalva: — olcsóbb a beruházás; — kisebb az üzemeltetési és karbantartási költség; — megbízhatóbb a védelem a szokásos eljáráshoz képest. Hazai hasznosításra lehetőség kímálkozik minden azbesztcement, vagy vasbeton csőből épülő víztávvezeték esetén. (Ezek szükségszerűen tartalmaznak út-vasút, stb. kereszteződéseknél acélcsőszakaszokat.) Elsősorban a vízügyi ágazat csővezetékeinél van a hasznosításra lehető­ség. 65. A Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest, V., Münnich Ferenc u. 36., és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest, IX., Kvassay u. 1., a tulajdonosai а HO—2049 alap­számú találmánynak. A találmány mező- és erdőgazdasági területek, sport­pályák, parkok, kertek, gyepes felületek fölös csapadék és talajvizeinek elvezetését, valamint vízhiány esetén, felszín alatti kapilláris öntözését teszi lehetővé, azáltal, hogy speciális bordás csövet alkalmaz, amelyben belül az öntözővíz halad, kívül pedig a szűrt lecsapoló víz és a két vizet egy csappantyús zárószerkezettel a gyűjtő, Ш. elosztócső előtt szét lehet választani. A találmány lehetővé teszi a terület minden igényű vízgazdálkodását, optimális talajnedvesség állapotának biztosítását. Elérhető vele a talaj só koncentrációjának meghatáro­zott értékhatárok közötti tartása, valamint műtrágyák, talajfertőtlenítő szerek talajba való lejuttatása is. A találmánnyal kapcsolatosan agronómiái, agrotech­nikai, talajtani, hidrológiai, hidraulikai és gépészeti vizs­gálatok folytak, egy 4,0 ha-os kísérleti terület kijelölésé­re vonatkozóan. A találmány elsősorban sportpályákon, kertészeti kultúrákban, parkokban kerülhet alkalmazás­ra. Hazai vonatkozásban — távlatban — kb. 400 000 ha mezőgazdaságilag művelt területen képzelhető el alkal­mazása. A találmány alkalmazásának legfőbb akadálya a bordás cső és a szeparátor gyártásának megoldatlansága. 66. A Konzerv és Paprikaipari Kutató Inté­zet és az Egyesült Vegyiművek a tulajdonosai a 161.845 lajstromszámú és „Eljárás rostos és zsíros anyagokat tartalmazó gyártmány, főleg paradicsom besűrítésének intenzifikálására („MA VEBIT"),, című találmánynak. A találmány a bepárló berendezések tisztító és intenzifikáló segédanyaga, mellyel a gépi állásidőt lehet csökkenteni, cildus számot növeli. Alkalmas, megfelelő %-os oldat és hőmérséklet megválasztás esetén az élelmi­szeripar és mezőgazdaság bármely területén tisztításra, intenzifikálásra; pl: állattenyésztési létesítmények csator­na tisztítására, hajók víz alatti részének algátlanítására, üvegek, palackok mosására, ládák, rekeszek, edényzetek, tartályok tisztítására. 1972. óta folyamatosan használják besűrítők tisztítá­sára. Új alkalmazási területei: sör, bortárolók és edényze­tek hatásos tisztítása.

Next

/
Thumbnails
Contents