Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1980 (85. évfolyam, 1-12. szám)

1980-05-01 / 5. szám

330 SZABADALMI KÖZLÖNY 85. ÉVF. 1980. ÉV 5. szám 55. A Tatabányai Szénbányák (Tatabánya, Pf. 323. 2803) feltalálói alkották а ТА—1476 alapszámú és „Eljárás és berendezés folyadékok flotációs tisztítására" című találmányt. A találmány tárgya eljárás és berendezés folyadékok flotációs tisztítására, melynek segítségével az idegen anyagokat, elsősorban a szennyeződéseket optimálisan alkalmas és kisméretű buborékokkal távolítják el a folyadékból. Az eljárás szerint az adott esetben mechani­kailag előtisztított és szükség szerint koaguláló hatású vegyszerrel kezelt folyadékot felülről lefelé áramoltatják, miközben a folyadékoszlop alsó részében gáznemű anyag­ból, célszerűen levegőből buborékokat állítanak elő, melyeket a folyadékba diszpergálnak. A folyadék minő­ségétől és az elválasztás élességétől függően úgy állítják be a folyadék áramlási sebességét, hogy a Dotáláshoz legkedvezőbb méretű buborékok az idegen anyagokra és/vagy az „in statu nascendi” csapadékra adszorbeálód­­nak. A nagyobb méretű buborékokat felaprítják és ismételten a folyadékba diszpergálják, vagy pedig az ezek után is nagyobb méretű buborékok kilépnek a folyadék­ból. A kivált csapadékot ezután ismert módon elválaszt­ják a folyadéktól. Az eljárás megvalósítására szolgáló berendezés egy folyadék bevezetővel és elvezetővei, valamint adott esetben vegyszer bevezetővel ellátott, felül nyitott adszorbciós térből és ebben elrendezett forgó diszpergáló keverőbői áll. A diszpergáló keverőnek a folyadékba benyúló tengelyén, legalább kettő, talál­mány szerinti kialakítású diszpergáló csöve van. A diszpergáló keverő, az adszorbciós téren belül egy, a folyadéktól átjárt házban van elhelyezve. A berende­zést adott esetben az adszorbciós tér körül vagy attól függetlenül elrendezett kiúsztató tér egészíti ki. A találmányt külföldön a következő országokba jelentették be: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyel­­ország, NSZK. Az eddigi kísérletek, eredmények, tapasztalatok alap­ján, vágóhídi szennyvizeknél, kémiai kezelés nélkül 85—95% zs íréi távol ítá si hatásfok, és vegyszeradagolással, 4-5 m/ó Dotálási sebesség mellett 70% feletti kémiai oxigénigény csökkenés mérhető. A találmányt alkalmazni lehetne a tejipari és egyéb élelmiszeripari, szennyvizek, valamint kőolajipari szenny­vizek tisztításánál. Egy berendezés értéke százezer forint nagyságrendű. 56. A Tatabányai Szénbányák (Tatabánya, Pf. 323. 2803) a tulajdonosa а ТА—1473 alap­számú „Eljárás és berendezés folyékony és/vagy szilárd anyagnak folyadékból ülepítéssel és/vagy kiúsztatással történő elválasztására" című talál­mánynak. A találmány eljárás folyadékból, a folyadék kémiai összetételétől eltérő összetételű folyékony és/vagy szi­lárd anyagnak(oknak) lemezek közötti gravitációs és/ vagy kiúsztatással történő részleges vagy teljes elválasztá­sára, melynél a folyadékot a gravitációs erőtérre közel merőlegesen, az elválasztott anyagot(okat) pedig a folya­dékhoz viszonyított keresztirányban áramoltatják. Az eljárás szerinti berendezés adott esetben folyadék beve­zető-, szeparációs-, folyadék elvezető- és iszapgyűjtő térből áll. Szükséges esetben a berendezésnek a szepará­ciós tér alatt és/vagy felett iszap és/vagy habeltávolítója van. A szeparációs tér a folyadék áramlási irányával párhuzamos, a vízszinteshez 50—75°-os szögben hajló, legalább kettő, egymástól célszerűen 2-8 cm távolságú párhuzamos lemezből (lemezekből) van kialakítva. A folyadék bevezető térben és/vagy a folyadék elvezető térben csövekből és/vagy terelőlemezekből elrendezett folyadék-elosztója van. A találmányt Csehszlovákiában és Lengyelországban jelentették még be. Az eddigi kísérletek alapján megállapítható, hogy a vágóhídi (húsfeldolgozó ipari), ATEV telepei és tejipari szennyvizek kémiai kezelése során mind flotálóként, mind ülepítőként 4-6 m/óra dotálási ill. ülepedési sebesség érhető el. A találmány 9 db hazai szennyviztisztító telepen 1980-ban ill. 1981-ben kerül beépítésre. Egy-egy berendezés értéke néhány százezer Ft, de ezen korszerű berendezések alkalmazása nem egy eset­ben feltétele a több tízmillió Ft értékű szennyvíztisztító telep értékesíthetőségének. 57. A Tatabányai Szénbányák (Tatabánya, Pf. 323. 2803) feltalálói hozták létre а ТА— 1472 alapszámú és „Berendezés szilárd anyagok­nak folyadékoktól való gravitációs elválasztá­sára" című találmányt. A találmány szilárd anyagoknak folyadékokból való gravitációs elválasztására szolgáló, adott esetben folya­dékbevezető-, ülepítő-, folyadék elvezető- és iszapgyűjtő térből kialakított berendezés. Az ülepítő tér ferde elhelyezésű, egymással párhuzamos lemezekből van ki­alakítva, melyeket adott esetben egy, a lemezekkel párhuzamos rezgéssíkú vibrátor meghatározott amplitú­dóval és frekvenciával mozgat. A folyadék bevezető tér alsó része lefelé bővülő. A berendezés el van látva még a folyadék bevezető és az ülepítő tér között egy térhatáro­lóval, illetve a folyadék elvezető tér felső részén egy állítható bukóélekkel kiképzett csatornarendszerrel. A találmányt Csehszlovákiában és Lengyelországban jelentették még be. A találmány alkalmazásával a kommunális szennyvi­zek, sertéstelepi szennyvizek, szarvasmarhatelepi szenny­vizek és vágóhídi szennyvizek kémiai tisztítása során 5-6 m/óra ülepedési sebesség érhető el. A találmány a következő 2 évben 4 hazai és egy csehszlovák tisztítótelepen kerül beépítésre. A találmány további alkalmazása javasolható kommu­nális szennyvizek ill. ipari szennyvizek kémiai kezelésére. Áruexport keretében a szocialista országokban meg­valósuló tisztító telepeken beépítésre kerülhet. Egy-egy berendezés értéke néhány szárezer Ft. 58. A Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kísér­leti Intézet, Veszprém, Wartha Vince u. 1.8201. és a Fővárosi Gázmüvek, Budapest, Vili. Köztár­saság tér 20. 1963. a tulajdonosai az MA—2810 alapszámú és „Eljárás menetes végű csővezeté­kek, különleges épületekben elfedett gázvezeté­kek gáztömörré tételére" című találmánynak. A találmány menetes kötésű csővezetékek különösen épületekben elfedett gázvezetékek gáztömörré tételére szolgáló eljárásra vonatkozik. A gáztömörré tétel úgy történik, hogy a csővezetéket teljes hosszában és kereszt­­metszetében, valamely 45-55 C° lágyuláspontú bitu-

Next

/
Thumbnails
Contents