Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1979 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1979-07-01 / 7. szám
7. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 84. ÉVF. 1979. ÉV 459 kezet között bárhol bontható, anélkül, hogy a szerkezetet külön alá kellene támasztani. A kísérletek eredménye, tapasztalatok: Üzemi kísérletek nem folytak, értékelhető tapasztalat a hazai megvalósítás során még csak a gyártásra és szerelésre van: a kivitelezés során probléma nem merült fel. A füstcsövek üzembe vételére 1979-ben kerül sor. A találmányt külföldön NDK-ban, Lengyelországban, NSzK-ban és Japánban jelentették be. A hazai hasznosítás helye, időpontja: Észak-Budai Fűtőmű, I. ütem 1977-1978., II. ütem 1981-1982; Dunai Vasmű, Konverteres Acélmű: 1980-1981. A hazai hasznosítás során az Észak-Budai Fűtőműben elkészült 1978-ban 2 db füstcső, további 2 db készül folyamatosan 1982-ig. A hasznosítás várható eredménye: füstcsövenként kb. 2 millió Ft építési költségmegtakarítás. Ezek a füstcsövek viszonylag kis átmérőjűek (max. 2,6 m) és szerkezeti acélból készültek. Lényeges megtakarítás jelentkezik a nagy átmérőjű (4-5 m) és 200-300 m magasságú szerkezeti acélfüstcsövek, vagy ötvözött acél alkalmazása esetén. Pl. a jelenleg tervezés alatt álló - már említett — DV Konverteres Acélmű 100 m magas, 3,5 m átmérőjű KOR-acélból készülő 1 db füstcsőnél az előkalkulált megtakarítás kb. 8 millió forint. A hazai hasznosítás további lehetősége 100 m-nél magasabb teherhordó szerkezetben elhelyezett egy vagy több belső acéllemez füstcsővel ellátott kémények építése esetében. 27) Az „Előregyártott panelekben alkalmazandó új rendszerű védőcsöves elektromos vezeték technológia" című újítást a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat (4041. Debrecen, Kálvin tér 9-11. sz.) újítói dolgozták ki. Az alkalmazott dobozok profilja speciális, műanyagból készül flakonfúvással, áruk a TICINO rendszerű dobozokhoz képest lényegesen olcsóbb. A dobozokba a védőcsövek teljesen eredeti módon csatlakoznak, ezáltal sok cső vezethető a dobozokba (max. 8 db). A dobozok rögzítésére speciális üregképzők szolgálnak. A dobozok és az üregképzők közötti kapcsolat patent. Az alkalmazott védőcsövek anyaga megegyezik a MÜ-I típusú csövek anyagával, áruk az utóbbiakhoz képest lényegesen olcsóbb a lényegesen vékonyabb falvastagság miatt. A csövek a dobozokon folytonosan haladnak át, így külön bevezethető gumikarmantyú és acélszorítógyűrű nélkül szerelhetők. A csövek folytonossága miatt a beton behatolás teljesen kizárt. A csöveket a dobozokon nem kell átbújtatni, hanem a dobozok palást oldalához - kívülről - kell patent módon kapcsolni. A panelek közötti csőfolytonosítás és a helyszíni villanyszerelés technológiája megegyezik az általános védőcsöves villanyszerelési technológiával. Az alkalmazás során bebizonyosodott, hogy a korábbi technológiával szemben a termelékenységet 50%-kal növeli, az élőmunkát mintegy 50%-kal csökkenti. A technológiát a Debrecen Újkert lakótelep házgyári technológiával épült lakásainál alkalmazták. További hasznosítás javasolható az összes házgyárral rendelkező építőipari vállalatnak; a várható eredmény 2000 mFt/év/ 3000 lakás. 28) A MÁ V Igazgatóságnál, Debrecen, és a Villamos Vonalfelügyelőség, Ebes újítói dolgozták ki a 7017/1972. számú „Nagyáramú áramimpulzusok számlálására" című újítást. A készülék alkalmas a nagyáramú áramimpulzusok számlálására, regisztrálására. Ezzel lehetővé válik a zárlati hibahelyek behatárolása. Vasúton belül az állomási áramkörök zárlati hibahelyeinek behatárolására készült. Felhasználható ezen kívül más típusú, nagyáramú áramimpulzusok számlálására, regisztrálására, mint például, villámvédők, túlfeszültséglevezetők működésének számlálására. A Püspökladány állomáson felszerelt készülék megbízhatóan működik, 1974. óta. A jelenleg alkalmazott túlfeszültség levezetők működésszámlálójának beszerzési ára 20.000 Ft. Az újításként készített szerkezet előállítási költsége, sorozatgyártás esetén, mintegy 5000 forint. A hazai hasznosítás további lehetősége : Magyar Villamos Művek Tröszt vállalatainál: erőművek, alállomások, áramszolgáltató vállalatok. 29) A KO—2803 alapszámú, „Eljárás elemekből épített alagúthoz mélyépítési műtárgy, főként elágazó alagút földalatti vasúti mélyállomás és hasonló csatlakoztatására, valamint betételem az eljárás foganatosítására" című találmány tulajdonosa az Út-, Vasúttervező Vállalat, 1366. Budapest, V., Pf. 119., és a Közlekedési és Metró Építő Vállalat, 1531. Budapest, XII., Böszörményi u. 20-22. A találmány elemekből, főként tübbingekből vagy vasbetonelemekből épített alagúthoz mélyépítési műtárgy, főleg földalatti vasúti mély állomás, elágazó alagút és hasonló csatlakoztatására szolgáló eljárásra, valamint az eljárás foganatosítására szolgáló betételemre vonatkozik. Az eljárás lényege, hogy a kialakítandó csatlakoztatás tartományban az alagút falazatába olyan betételemeket építenek be, amelyek az alagút építése során fellépő terhelések felvételére alkalmasak; előnyösen a normál falazati elemekkel lényegében azonos teherbírásúak. A találmány előnye, hogy egyrészt gazdaságos és gyors építést biztosít, másrészt kiküszöböli a felszíni süllyedések veszélyét. Az elemek felhasználásával készült el az Arany János utcai Metró állomás, kifogástalan minőségben, 1977-ben és itt a találmány alkalmazása 6.000.000 Ft eredményt jelentett.
