Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1979 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
324 SZABADALMI KÖZLÖNY 84. ÉVF. 1979. ÉV 5. szám munkás volt, 70 %-a szocialista brigádokban dolgozik. A 1000 foglalkoztatottra eső újítási javaslatok száma a megyében meghaladja az országos mutatókat. Kiemelkedők az eredmények a kohó- és gépipari ágazatokban. A Hűtőgépgyár újítási eredményei pl. elérik az országos átlag négyszeresét, a Finommechanikai Vállalat törökszentmiklósi gyárában az elmúlt évben megkétszereződött az újítási javaslatok száma. A vállalatok a műszaki problémák megoldásában az alkotó szellemű dolgozókat újítási feladattervek, pályázatok kiírásával vonják be. Az újítási feladattervek kiadása rendszeres a közepes és nagyobb vállalatoknál. Gond van azonban számos helyen azok minőségével. A vállalatok közel felénél a feladattervi pontok vagy általánosak, vagy meghaladják a helyi műszaki kollektíva ismereteit is, így megoldásuk aránya kedvezőtlen. A feladattervek hibája, hogy néhány vállalat kivételével nem épülnek be a vállalati tervek rendszerébe, esetenként még a műszaki fejlesztési tervvel sincs megfelelő kapcsolatuk. Az újítások ügyintézése a vállalatok döntő többségénél a rendeletben előírtaknak megfelel. A javaslatokat mintegy 90 %-ban 60 napon beiül elbírálják. A korábbinál kedvezőbb az újítómozgalom helyi propagandája. A vállalati lapokban, híradókban rendszeres időközönként jelennek meg írások a mozgalom eredményeiről. Évenként egy, illetve két alkalommal a vállalatok többsége megrendezi az újítók tanácskozását. Kedvezőtlenül hat az újítómozgalom fejlődésére, hogy a vállalatok az újítási javaslatok többségét eszmei alapon díjazzák, az újítás eredményéről kalkulációt csak kevés esetben készítenek. A kifizetett újítási díjak a megyében mérsékelten növekedtek. Eszmei díjazásnál az újító gyakran 400-1000 Ft elismerésben részesül. A kalkulált gazdasági eredményt hozó újításoknál az alkalmazott díjkulcs 2-5 % között változik. Az új eljárások bevezetése, alkalmazásba vétele egyszerűbb eljárásoknál általában zökkenőmentes. Olyan esetekben, amikor az új javaslat nagyobb műszaki átalakítást, esetleg beruházást igényel, gyakori a kivitelezések elhúzódása. Egyre több vállalat fordít nagyobb figyelmet az újítók erkölcsi megbecsülésére. Az 1975-től bevezetett „Újítói tanúsítvány” adásának rendszere bevált. A vállalatok megfelelően élnek akiváló újító kitüntetésre való felteijesztés lehetőségével. A Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal között hat éve érvényben lévő együttműködési megállapodás jól segíti a megye újítómozgalmát. Az együttműködés keretében rendszeresen szakmai jellegű konzultációkra kerül sor. Több alkalommal közösen újítási előadók tanfolyami képzése került megrendezésre. Már hagyomány, a potenciális újítók - a végzős szakközépiskolás fiatalok — minden évben történő oktatása. A reprezentatív vizsgäatok azt mutatják, hogy a szakszervezeti bizottságok megfelelően élnek az újítások ellenőrzésére vonatkozó jogaikkal. A szakszervezeti bizottságokhoz érkezett, újítási javaslattal kapcsolatos panaszok nem haladják meg a benyújtott javaslatok 4 %-át. Jó példák sora bizonyítja a szakszervezeti újítási egyeztető bizottságok alapos, körültekintő munkáját, pl. a VOLÁN 7. sz. Vállalatnál, a Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. Összességében megállapítható, hogy az újítómozgalom az eltelt három évben szervezett keretet és ösztönzést biztosított a dolgozók tudásában, tehetségében meglévő műszaki, szellemi értékek feltárásához és hasznosításához. A vezető szervek részéről a mozgalom politikai megítélése tükrözte, hogy az újítás ügye közösségi alkotó célokat szolgál, mellyel a dolgozók munkaköri feladataikon túl járulnak hozzá a vállalati, népgazdasági célkitűzések megvalósításához. Az újítómozgalomba, a megyében a dolgozók legértékesebb rétegei kapcsolódtak be tömegesen. A minőségi fejlődést jól segítette a szocialista munka verseny, brigádmozgalom és az újítómozgalom összefonódása. A munkásújítók, brigádvállalásaikban megfogalmazott kidolgozásához a vállalatok műszaki szakembereitől elképzeléseik figyelemre méltó segítséget kaptak. Az újítómozgalomban résztvevők megítélése, a munkahelyi környezetben, az elmúlt évek során pozitív irányba, kedvezően változott. Egyre több helyen valóságosan igényli a vállalatok vezetése az újítási javaslatokat. Ugyanakkor a fejlődésnek vannak akadályozó jegyei is. Nem minden területen következett be elvárható mértékben az újítások mennyiségi és minőségi növekedése. Egyes helyeken gyakori az újítások késve történő elbírálása, alacsony a díjazás, lassú az újítások alkalmazásba vétele. Az újítások kapcsán keletkező tényleges vállalati haszon a kalkuláció hiánya miatt sok esetben nem mutatható ki megfelelően, ez fékezőleg hat az újítási kedvre is. Rehák József a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa, közgazdasági osztályvezetője
