Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1978 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
384 SZABADALMI KÖZLÖNY 83. ÉV F. 1978. ÉV 6. szám szaki-gazdasági alkalmazkodóképességét segítő újítási feladat meghatározásokra, ezeknek újítási feladattervbe, újítási pályázatba való foglalására. b) Az újítómozgalom szervezésével kapcsolatos feladatokat a hatékonysági követelmények és a feltárt lehetőségek alapul vételével, ellenőrizhető módon határozzák meg, és a végrehajtás során biztosítsák — a helyi újítási szakterület feladatkörének pontosítását, valamint más munkaterületekkel (DH, munkaverseny) való együttműködésének, kapcsolatainak meghatározását; — a vállalati újítási (iparjogvédelmi) szabályzat felülvizsgálatát, és azoknak a belső rendelkezéseknek megváltoztatását, módosítását, amelyek az ügyintézés vagy elbírálás keretében nehezítik, akadályozzák az újítási tevékenység szélesebb körű kibontakozását illetve a mozgalom eredményesebbé tételét (pl. az elbírálási hatáskör decentralizálásának mértéke és módja, a szakvéleményezés rendszere stb).; — az újítási (iparjogvédelmi) szervezet munkájának, az ügyintézési munkafolyamatnak időigényes felmérését, és ennek hatékonyabbá tétele érdekében a megfelelő és összehangolt munkamegosztás, együttműködés kialakítását; — az eddig alkalmazott munkamódszerek és a munkavégzés körülményeinek ellenőrzését, és szükség esetén intézkedjenek, kérjenek javaslatot azok továbbfejlesztésére, javítására. c) Biztosítsák az iparjogvédelemmel (újításokkal) kapcsolatos ügyviteli és adminisztárciós tevékenység technikai felszereltségének ésszerűsítését pl. gépi nyilvántartás, adatfeldolgozás lehetőségét, stb. d) Az iparjogvédelmi és újítómozgalmi munka folyamatos irányítása és értékelése keretében — gondoskodjanak arról, hogy az iparjogvédelmi szempontok, a licencpolitikai elvek, a mozgalomszervezési célok és feladatok, továbbá az egyes mozgalmi módszerek és eszközök meghatározásában, az ilyen jellegű megoldások, tervek kidolgozásában és végrehajtásában, a szakterület hozzáértő dolgozói mellett, más munkaterületek vezetői is személyesen résztvegyenek, és hogy ez a közreműködés egyes esetekben munkacsoportok, bizottságok keretében valósuljon meg. Pl. a szabadalmi bejelentési kör meghatározásánál a piackutatás, a kereskedelmi szakterület is véleményezzen, az újítási verseny előkészítése, feltételeinek kidolgozása és értékelése a gazdasági(pénzügyi), a munkaverseny-, a munkavédelmi terület vezetőinek bevonásával történjék, vagy hogy az újítási feladatterv összeállításában a műszaki fejlesztés, a termelés, a minőségellenőrzés, a munkavédelem vezetői is részt vegyenek, akár bizottsági keretek között; — biztosítsák az újítómozgalom szervezési munkájában eredményesen résztvevők anyagi, erkölcsi elismerését, ideértve az új megoldások eredményes bevezetésében, elfogadásában, terjesztésében megnyilvánuló igyekezet ösztönzését és a huzamosabban végzett szakvéleményadó tevékenység elismerését is; — gondoskodjanak az iparjogvédelemmel és mozgalomszervezéssel foglalkozó dolgozóknál (elbírálók, újítási előadók, iparjogvédelmi előadók és vezetők, SzUB-tagok, stb.) az időszerű képzési feladatok — képzés, továbbképzés — ellátásáról, megvalósításáról. e) A vállalati újítómozgalmi szervező munka fejlesztésével is segítsék elő az üzemi demokrácia teljesebbé válását. Gondoskodjanak — a szakszervezet vállalati szervével együgtműködve a dolgozók alkotó részvételéről az újítómozgalmi feladatok jövőbeni meghatározásában, esetleg az ezzel kapcsolatos észrevételük, bírálatuk igénylése, kritikai elemzése, hasznosítása formájában, és ezeket rögzítsék az időszakos (éves) propaganda munkatervbe, mozgalmi intézkedési tervbe; — az üzemi demokrácia intézményrendszerének (termelési tanácskozás, újítók fóruma stb.) igénybevételével a dolgozók szervezési vonatkozású újítási javaslatainak figyelembevételéről. Az iparjogvédelem, az újítómozgalom szervezése a vállalati szervező munka egyik területe, részegysége. Amit a minisztertanácsi határozat a szervező munka fejlesztéséről előír, az vonatkozik ezekre a területekre is. Az iparjogvédelmi újítómozgalmi szervező munka fejlesztésére irányuló vezetői törekvés is csak akkor járhat eredménnyel, ha az ezekkel összefüggő feladatok és az alkalmazandó módszerek, eszközök meghatározásában, a fejlesztési lehetőségek felkutatásában, a szükséges feltételek megteremtésében az alsóbb szintű vezetők és a dolgozók olyan hatékony segítséget nyújtanak, amely a kezdeményezőkészség és a megfelelő végrehajtás folyamata között jelentkező magatartási fokozatokban, módokban a legkedvezőbben nyilvánul meg. Ezért a vállalatok vezetőinek szükségszerűen igényelniük kell az iparjogvédelem, az újítómozgalom szervezése során is a kollektíva segítő-, kezdeményező- és alkotókészségét, szem előtt tartva, hogy amilyen mértékben és minőségben mutatkozik meg a szervezési tevékenység az újítómozgatom célirányos továbbfejlesztésében, olyan arányban járulhatnak hozzá az ennek nyomán jelentkező újítások az egyes, még meglévő szervezési vagy ehhez kapcsolódó problémák megoldásához. A szervező munka vállalati fejlesztése az iparjogvédelem és az újítómozgalom területén is igényli azt, hogy a vezető ismerje a jelenlegi munkafeltételeket, tisztában legyen a munkavégzés körülményeivel, az e területen dolgozók munkája minőségével és mértékével. Az ezzel összefüggő alaposabb tájékozódás, felmérés és értékelés a szervezésfejlesztés szükségszerű kezdeti lépése. dr. Tolnai János
