Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1977 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
1 szám SZABADALMI KÖZLÖNY 82. ÉVF. 1977. ÉV 7 A számok a mozgalom egyenletes fejlődését bizonyítják. De még bőven van tennivaló az újítások kidolgozására való mozgósítás terén, hiszen — az emelkedő részvétel ellenére — a megyében dolgozóknak még mindig csak 5%-a vesz részt az újítási mozgalomban. A műszakiak részvétele az újítómozgalomban különösen alacsony. Annak ellenére, hogy a jelenleg hatályos újítási rendelet megszüntette a műszakiakat érintő hátrányos megkülönböztetéseket, nem növekedett, sőt csökkent 1975-ben — 1974-hez képest — részvételük az újítómozgalomban. Van még tehát tennivalónk bőven. Gazdasági építőmunkánkban nem mellőzhetjük a dolgozók önként vállalt alkotói tevékenységét, amely segít feltárni a belső tartalékokat, elősegítve ezzel is az V. ötéves tervünk célkitűzéseinek teljesítését. Gönczi Zoltán az SZMT politikai munkatársa IPARJOGVÉDELMI GYAKORLAT Licenc-ügyletek, kutatás, kutatók feltalálói tevékenysége Hazánk erősen külkereskedelmi orientáltságú ország. Gazdaságunk számára létfontosságú, hogy fejlett műszaki megoldásokra épülő áruval jelenjen meg a nemzetközi piacon. Â kutatás hazánkban hatalmas erőforrásokat köt le. Magyarország, a fejlett ipari államokhoz viszonyítva, alig van hátrányban a jól képzett kutató-fejlesztő szakemberek tekintetében. A kutatási eredmények hazai és külföldi hatékony alkalmazása azonban még sok kívánnivalót hagy maga után. Ebben a munkában a kutatók feltalálói tevékenységének ismertetését, a kutatás főbb mutatóinak közlését és a licencügyletek teljesség nélküli bemutatását tűztük ki célul. Az utóbbi években kötött licencügyleteket vizsgálva feltételezhetjük, hogy a magyar vállalatok számára csak az olyan saját kutatási-fejlesztési tevékenység elvégzése gazdaságos, melynek eredményes megoldása legalább 3,5 szer annyi árbevételt biztosít, mint amennyi a kutatásra-fejlesztésre előirányzott költség. Vállalatainknak a jövőben sokkal gondosabban kellene összeállítani a fejlesztési-kutatási feladataikat. Lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a megvalósításhoz szükséges erőforrásokra. Az előbbiek figyelembevételével pontosabban kellene tervezni, hogy mely fejlesztésikutatási feladatok megoldására fordítsa a vállalat a saját kutató-fejlesztő részlegének energiáját, és behatóbban kellene elemezni a licenc és know-how vásárlási lehetőségeket. A világon a kutatás-fejlesztés hatékonysága nagyon gyors ütemben növekszik, ezért a követelményekkel csak a nagyvállalatok tudnak lépést tartani. Például az NSZK-ban az ipari kutatásokra fordított összeg kb. 90%-át az 5000 főnél többet foglalkoztató vállalatok használják fel. A kisebb vállalatoknál, szövetkezeteknél a fejlesztési kutatási problémák megoldását a licenc és know-how vásárlásokkal nagymértékben lehetne elősegíteni. A műszaki kutatási-fejlesztési eredményeink bel és külföldi értékesítésének meg vannak a lehetőségei. Kívánatos lenne, hogy a kutatási-fejlesztési ráfordítások — legalább részben — licenc és know-how értékesítés útján megtérüljenek. A következőkben a magyar eredményeket ismertetjük és esetenként közöljük a külföldi eredményeket, illetve adatokat. 1974-ben a magyar kutatóhelyeken foglalkoztatottak száma 80 500 fő volt. Ez a létszám az ország dolgozóinak 1,58%-át tette ki. A kutatóhelyek száma 1483 volt, melynek háromnegyed része egyetemi, főiskolai tanszék. 12,4 milliárd forintot fordítottunk kutatásra. Az akkori nemzeti jövedelemnek ez 3,29%-a volt. A negyedik ötéves tervben a nemzeti jövedelemnek 3,15%-át fordítottuk kutatásra, ez 0,71%-al több, mint az előző tervidőszakban felhasznált 2,44%. A kutatóhelyeken 1974-ben 31 000 kutatási téma volt munkában, 6%-al több, mint az előző évben. 1971 — 1974. években a kutatóhelyek mintegy 50 000 alkalmazott és fejlesztési szintű témát dolgoztak ki, melyből közel 29 000 téma került gyakorlati alkalmazásra. Európa tőkés államaiban, Észak Amerikában és Japánban együttvéve mintegy 2 millió tudományos kutató van és a kutatási ráfordítások meghaladják a 70 milliárd dollárt, az említett térség bruttó nemzeti termékének 2%-át. Az NSZK, Angliával, Japánnal, Franciaországgal körülbelül azonos szintű kutatási és fejlesztési ráfordításokkal rendelkezik, és az utóbbi években az erre a célra beruházott összegek évi 3 milliárd dolláros nagyságrendet értek el. Az NSZK-ban a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek 1962—1970. között 4,28 milliárd DM-ről 13,5
