Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1977 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 82. ÉVF. 1977. ÉV 5 kapcsán jön létre (pl. különféle anyagok, alkatrészek visszavételezése során, vagy a továbbiakban meg nem határozható felhasználás mellett), a szabályzatban foglalt eredményszámítás alapján: 2 2 Egy alkalommal jelentkező hasznos eredmény esetében, ha az eredmény jelentkezése inkurrens, vagy inmobil vállalati készlet, a vállalaton belüli felhasználása mellett jelentkezik a szabályzatban foglalt eredményszámítás alapján: 3 3 szerződésben megbízást adhat újítási tevékenységet igénylő feladat megoldására. E rendelkezéshez kapcsolódó OTH—SZOT—TOT— OKISZ közös irányelve kimondja, hogy az előbb említett szerződés lényegében olyan előzetes szerződés, amelyben a vállalat (egyik szerződő fél) számára igen hasznos, nagy szellemi munkaigényességű alkotó tevékenységre vállalkozik valamelyik dolgozó, vagy azok egy csoportja (másik szerződő fél). Ebben a szerződésben többek között rögzítik; a feladat megoldását újításként fogják kezelni és az újítókat ez esetben milyen anyagi elismerés illeti meg. Egy alkalommal jelentkező hasznos eredmény esetében, ha az eredmény jelentkezése inkurrens vagy inmobil készlet vállalaton kívüli értékesítése kapcsán jelentkezik, a szabályzatban foglalt eredményszámítás alapján: 2 2 A munkaköri kötelesség kérdését, tehát már az előzetes szerződés megkötése előtt tisztázni kell. Ebből következik azonban, hogy az előzetes szerződésnek a vállalat részéről történt szabályszerű előírása, olyan előzetes döntését is tartalmazza miszerint a szerződés tárgyát képező megoldás kidolgozását az arra vállalkozóktól, szerződőktől nem tekinti munkaköri kötelességeinek. 60. Előzetes szerződésben foglalt kötelezettség teljesítéseként kidolgozott megoldás újításként való elismerését meg lehet-e tagadni azon a címen, hogy az előterjesztőjének (jelen esetben a szerződő félnek) munkaköri kötelességei közé tartozik? Az újításokról szóló 38/1974 (X. 10) M.T. számú rendelet 8. §-a (2) bekezdése értelmében a vállalat Éppen ezért — ha az előzetes szerződést jogszerűen kötötték meg — utólag, mondva csinált indokokkal a munkaköri kötelességre hivatkozva, a megoldás kidolgozóját elütni próbálni újítói jogaitól, nem vezethet pozitív eredményre, csak az újító kedvet csökkenti, éppen ezért nem lehet a szocialista vállalatvezetés módszere. Dr. Szilvássy Zoltán A A 38/1974. (X.30.) Mt. számú újítási rendelet gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai Tolna megyében Az újításokról szóló 38/1974. (X.30.) MT. számú rendelet az eddiginél erőteljesebben kihangsúlyozta a szakszer vezeti szervek jogait az újítómozgalom társadalmi irányítása, ellenőrzése, az újítók érdekvédelme területén. Először emeli ki ez az újítási rendelet konkrétan a szakszervezetek megyei tanácsainak igen fontos jogait, feladatait az újítómozgalom területén is. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa úgy érezte, nemcsak joga. feladata, de kötelessége is az újítómozgalom társadalmi szervezése, irányítása, ellenőrzése, az újítók érdekvédelme a megyében. Ezért a megye legjobb iparjogvédelmi szakemberei, a mozgalom aktivistái részvételével Iparjogvédelmi Bizottságot hoztunk létre. Az Iparjogvédelmi Bizottság célul tűzte ki, hogy felméri a különböző szakmákhoz tartozó vállalatok, gyáregységek újítási tevékenységét, majd a vizsgálati anyag értékelése után javaslatot tesz a hibák felszámolására. A Bizottság feladatait éves munkaterv szerint végzi, amelyben rögzítettük a vizsgált szakterületek ellenőrzési rendjét. Az eddig megvizsgált területek: — textiles szakmához tartozó üzemek és gyáregységek; építőipari szakmához tartozó vállalatok; — vasas szakmához tartozó üzemek és gyáregységek. A vizsgálatokat a Bizottság az alábbi szempontok szerint végezte: — az újítási szabályzatok, feladattervek helyesen lettek-e kidolgozva,
