Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1976-10-01 / 10. szám
1 10. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 81. ÉVF. 1976. ÉV 855 Az újítási jogszabály 13. §-a (2) bekezdésének rendelkezése adott esetre nem vonatkozik. A javaslatot a „B" vállalat igazgatójának vagy az általa erre felhatalmazott személynek kell elbírálni, dönteni abban a kérdésben, hogy a javasolt megoldást újításnak ismerik-e el vagy sem, ha igen, a hasznosítási szerződést neki kell megkötni mindkét javaslattevővel. Az újítási jogszabály 13. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések csak arra az esetre vonatkoznak, amikor a felügyeleti szerv által kinevezett vagy választott vezető beosztású dolgozó saját vállalatához nyújt be újítási javaslatot. 44. A munkaköri kötelesség kérdésének eldöntésénél az újítási javaslat benyújtásának, vagy az elbírálásának az időpontja az irányadó? Előfordul, hogy a javaslattevő újítási javaslata benyújtása időpontjában olyan munkakörben dolgozik, amikor javaslata előterjesztése tekintetében még munkaköri kötelesség nem lenne megállapítható. Mire azonban javaslatát érdemben bírálják el, már olyan munkakörben dolgozik, amely a javaslata tárgyát képező és ahhoz hasonló megoldások előterjesztésére kötelezi. Gyakori a panasz, hogy az újítási javaslat elbírálása során nem a benyújtás időpontjában fennálló, hanem későbbi helyzetet veszik figyelembe. Egyértelmű, hogy a munkaköri kötelesség elbírálásánál az újítási javaslat benyújtásakor fennálló munkajogi helyzetet kell alapul venni. 45. Nem a munkáltatóhoz benyújtott újítási javaslat esetében figyelembe kell-e venni a javaslattevő munkakörét? Sokszor panaszolják - különösen műszaki újítók —, hogy ha munkáltatóik engedélyével nyújtanak be más vállalathoz újítási javaslatot, azok elbírálása során vizsgálják azt is, hogy munkahelyükön mi volt a javaslat benyújtása időpontjában a munkaköri kötelességük. Előfordult már olyan eset is, hogy a más vállalathoz benyújtott újítási javaslatot elutasították azon a címen, hogy annak kidolgozása az illető munkahelyén munkaköri kötelessége volt. Ez jogszabályellenes gyakorlat. Minden dolgozónak a munkaköri kötelessége csak munkáltató vállalata területére terjed ki. Ezért nem a munkáltatóhoz benyújtott újítási javaslat esetében az elbíráló vállalatnak csak azt kell vizsgálni, hogy: — nyilatkozott-e a javaslattevő, hogy javaslata benyújtásához rendelkezésére állott munkáltatója engedélye, vagy — nyilatkozott-e arról, hogy miért nincs szükség vállalata engedélyére, vagy — olyan-e az újítási javaslat tárgyát képező megoldás, amelyhez az újítási jogszabály 11. §-a (4) bekezdése értelmében nincs szükség a munkáltató engedélyére, vagy — a javaslattevő nem tartozik-e az újítási jogszabály 13. §-ának (3) bekezdésében felsorolt dolgozók (a vállalat felett felügyeletet gyakorló szerv dolgozója stb.) körébe. Dr. Szilvássy Zoltán
