Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)

1976-08-01 / 8. szám

8. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY 81. ÊVF. 1976. ÉV

679

i) Ha a munkáltató a szabadalomra nem tart igényt, a találmányból eredő minden jog a feltalálót illeti meg. A találmány szolgálati jellegével kapcsolatos vitát, a szabadalmi bejelentés közzététele után a sértett fél által benyújtott felszólalás alapján az OTH dönti el. A vállalat részéről eszközölt felszólalás esetén a felszólalási iratok elkészítése és az ügyvitel az iparjogvédelmi előadó feladata.

j) Külső szerveknek adott, illetve tőlük kapott megbízásokkal kapcsolatban a szerződésben rendezni kell az esetleg keletkező találmány jogi helyzetét.

Külső személynek adott megbízásban (munkaszerződésben) utalni kell arra, hogy a megbízásból eredő munka eredményeként keletkező találmányra a vállalat, mint szolgálati találmányra igényt tart-e. Erre vonatkozóan a munkavállaló esetleges főmunkáltatójával is meg kell állapodni.

2. Szolgálati találmányok bejelentése, nyilvántartása a vállalatnál

a) A találmányi szintet elérő, alkotó jellegű műszaki megoldásokat — tekintet nélkül a megoldás szerzőjének a vállalatnál betöltött állására — újítási javaslatként kell benyújtani.

b) Az újítási javaslatba foglalt, találmányi szintet elérő megoldások védelmének biztosítása érdekében:

— minden újítási javaslatot az újítási nyilvántartásba történő bevezetése után iparjogi szempontból felül kell vizsgálni,

— ha az újítási javaslat akár eredeti szövege szerint, de későbbi módosítása folytán a találmányi színvonalat eléri és vállalati érdekből annak szabadalmaztatásra történő bejelentése célszerű, úgy az iparjogvédelmi előadó kezdeményezése, valamint javaslata alapján, a műszaki igazgató döntése után, a találmányi nyilvántartó könyvbe kell iktatni és a továbbiakban találmányként kell kezelni.

c) Az iparjogvédelmi előadó — a megfelelő vállalati szervekkel és/vagy külső szervekkel történő előkészítés alapján — előterjesztést tesz:

— bel- és esetleg külföldi szabadalmaztatás iránt, vagy

— konow-how-ként való hasznosításra, valamint

— egyéb eljárásra (előzetes szakvéleményeztetés, piackutatás bel- és külföldi viszonylatra, stb.).

d) Az újítási javaslatok elbírálásától és kezelésétől eltérő követelmények miatt „TALÁLMÁNYI NYILVÁNTARTÓ KÖNYV"-et célszerű rendszeresíteni. Ebben tartja nyilván a vállalat;

— a találmányi bejelentésre elfogadott javaslatokat,

— szabadalmakat, célszerűen a következők szerint.

SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY NYILVÁNTARTÁSI LAP

1. A találmány címe:

2. Bejelentő:

3. A feltalálóik) neve:

4. Bejelentés napja :

6. Szabadalom megadásának napja:

8. Alapszám:

10. Nemzetközi osztálymutató:

11. К ü If öld i bejelentések :

Lapszám:

állása: lakcíme:

5. Közzététel:

7. Nyomtatásban megjelent

9. Lajstromszám:

12. Szabadalom lejárta:

13. A bejelentésekkel kapcsolatos egyéb adatok:

14. A hasznosításra ^vonatkozó feljegyzések:

15. Szabadalmaztatás költségei:

16. Évi illeték befizetési adatai: (óv, összeg, befizetés napja)

1.

11.

2.

12.

3.

13.

4.

14.

5.

15.

6.

16.

7.

17.

8.

18.

9.

19.

10.

20.

17. A feltaláló(k) részére kifizetett díjak:

18. Megjegyzések (ügyintézés) :

e) A találmánnyal szemben támasztott követelmények biztosítása érdekében:

— a találmánynak minősített javaslatokat hivatali titokként kell kezelni,

— megkülönböztetett jelzéssel kell ellátni,

— az ügyiratokat nem szabad selejtezni.

f) A találmány újdonságát a szabadalmi bejelentések megtételéig biztosítani kell.

g) A szabadalmi bejelentéshez a feltaláló köteles:

— A találmányról olyan műszaki leírást készíteni, melyből a találmány lényege és működése egyértelműen megállapítható, valamint tartalmazza az előző azonos rendeltetésű szerkezettel való összehasonlítást.

— Olyan vázlatrajzot készíteni, amelynek alapján az újítási és iparjogvédelmi előadó a szabályszerű rajzokat elkészítheti.

Szolgálati találmánynál a szerzőket és a szerzőségi arányt a szabadalmi bejelentés megtörténte előtt, nyilatkozat formájában tisztázni szükséges.

Az iparjogvédelmi előadó a feltalálónak szaktanácsadással hathatós segítséget nyújt, e célra erre illetékes külső szerveket is igénybe vehet.

h) Az iparjogvédelmi előadó a meg nem felelő bejelentéseket kiegészítésre visszaadhatja; ezeket külön nyilvántartásba veszi.

i) A szolgálati és üzemi titok védelméről vezetői utasítás rendelkezzen. A találmányokra is előírt titoktartási kötelezettség alapján különösen tárgyalásoknál, szakvéleményezéseknél, üzemi kísérleteknél, stb. — tehát minden olyan alkalommal, amikor a titok kitudódásának veszélye áll fenn — célszerű különös gondossággal eljárni.

3. Kísérletek lefolytatása

a) A vállalat a találmány alkalmazhatóságáról szükség esetén kísérlet útján győződik meg. Az adott szakvélemények alapján a műszaki igazgató dönt a kísérletek lefolytatására vonatkozóan, megjelöli egyes kísérletek lefolytatásának határidejét, felelősét és esetleges üzemi próba lefolytatását.

b) Kísérleti szerződést az újításokra vonatkozó Szabályzat szerint kell megkötni, a legmesszebbmenő titoktartást biztosítani kell vállalaton belül is.

c) A kísérletek összesített eredménye alapján célszerű a vállalati műszaki zsűri összehívásával dönteni a találmány használatba vétele felől és jegyzőkönyvben