Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1976-08-01 / 8. szám
IPARJOGVÉDELMI GYAKORLAT III. A Legfelsőbb Bíróság védjegy ügyekben hozott határozataiból I. Egy hazai vállalat törlési eljárást indított az Országos Találmányi Hivatalnál a 115 347 lajstromszámú (védjegyjogosult egy külföldi vállalat) védjegy törlése iránt. A kérelemnek a Hivatal helyt adott. Határozata ellen a védjegyjogosult megváltoztatási kérelmet terjesztett elő a Budapesti Fővárosi Bírósághoz. A Fővárosi Bíróság az Országos Találmányi Hivatal határozatát megváltoztatta. E végzéssel szemben a kérelmező vállalat fellebbezést nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amely megváltoztatta a Fővárosi Bíróság végzését, és az Országos Találmányi Hivatal határozata ellen előterjesztett megváltoztatási kérelmet elutasította. Határozatát a következőkkel indokolta: 1957. október 7, óta a törlést kérő vállalat javára védjegyoltalom alatt áll a „BENTOCID HUNGÁRIA" megjelölésű szóvédjegy, amely az 5. áruosztályhoz tartozó „juhok és egyéb háziállatok rühösségének gyógykezelésére való fürösztőszer'' árukra alkalmazandó. 1972. június 20-án a külföldi vállalat 115 347 lajstromszám alatt védjegyoltalmat nyert a „BECOTIDE" megjelölésre a következő árujegyzékkel: ,,Inhalációs úton adagolható steroid készítmények embergyógyászati célokra". A törlési kérelem alapján az Országos Találmányi Hivatal elrendelte a „BECOTIDE" szóvédjegy törlését, mert az összetéveszthető a törlést kérő vállalat javára fennálló korábbi védjeggyel. A Fővárosi Bíróság az Országos Találmányi Hivatal határozatát megváltoztatta, és a „BECOTIDE" védjegy oltalmát hatályában fenntartotta. Ez ellen a végzés ellen a törlést kérő vállalat fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést alaposnak találta. Az 1969. évi IX. törvény (Vt.) 19. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegy törlését kell elrendelni, ha a védjegy az 1—3. §-ok értelmében nem részesülhet oltalomban. A Vt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint viszont nem részesülhet védjegyoltalomban az azonos vagy hasonló áruk tekintetében a megjelölés, ha másnak a védjegyével azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít. A Fővárosi Bíróság helyesen állapította meg, hogy az összehasonlítás során az ütközőnek tartott védjegyeket a lajstromba vezetett formájuk szerint kell vizsgálni. Tehát adott esetben az előzményként megjelölt teljes „BENTOCID HUNGÁRIA" védjegyet kell a törölni kért védjegy lajstromozott szövegével összevetni. Azt azonban tévesen hagyta figyelmen kívül a Fővárosi Bíróság, hogy a gyakorlatban az összetéveszthetőség tekintetében e körön belül a védjegyszöveg egyes elemeinek nem azonos a jelentőségük. À védjegyszövegnek vannak fontosabb és kevéssé fontos, jobban és kevéssé megjegyezhető, egyed iesítésre, megkülönböztetésre különböző módon alkalmas elemei, részei. Ez az eltérés különösen a több szóból álló védjegynél érvényesül. Az előzményként értékelt „BENTOCID HUNGÁRIA" védjegy szövegében a védjegyet alkotó két szót valóban egységesen kell használni és értékelni. Az értékelés során azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy gyakorlatilag a védjegyszövegen belül a „BENTOCID" megjelölés a döntő, a meghatározó, elsődlegesen elkülönítő. A „HUNGÁRIA" szó is hozzátartozik a védjegyhez, ennek a jelentősége azonban másodlagos, az átlagos vásárló tudatában inkább eredetmegjelölés jellege van. Ezért a védjegyszövegből a „HUNGÁRIA" szó elhagyása önmagában nem zárhatja ki az összetévesztés lehetőségét. Ha ugyanaz a megjelölés (vagy összetéveszthetőségig hasonló megjelölés) egyik esetben a „HUNGÁRIA" szóval együtt, másik esetben anélkül szerepel védjegyként, ez a tény az átlagos vásárlóban azt a benyomást kelti, hogy mindkét védjegy ugyanazt az áruféleséget jelöli, de egyik esetben ugyanannak az áruféleségnek a sajátos magyar változatáról van szó. Tehát az összetéveszthetőség megállapítható. Az összehasonlított védjegyek további elemei között pedig hangzásukban, csengésükben, leírt és kiejtett formájukban feltűnően nagy a hasonlatosság. A hangzásnál — tekintettel arra, hogy jelentés nélküli fantázia szavakról van szó - általában a magyar nyelv kiejtési szabályaira kell tekintettel lenni. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az sem, hogy ezek a szavak idegen hangzásúak, és idegen szavaknál igen gyakori a szóvégi néma „e" betű. Ezért az összetéveszthetőség szempontjából a „BECOTIDE" megjelölés szóvégi „e" betűjének nincs jelentősége. Egyébként a törlést kérő védjegyének az első szótagjában szereplő többlet „n" betűn kívül csupán egyes betűk sorrendjében van a felületes szemlélő által nehezen észrevehető eltérés. így a két védjegy között az összetévesztés lehetősége kétségtelenül megállapítható Mindkét védjegy hasonló áruféleségekre, gyógyszerekre, szteroid készítményekre vonatkozik. Az áruféleségek hasonlósága szempontjából nincs jelentősége annak, hogy ezeket a készítményeket milyen gyógyítási célra (ember- vagy állatgyógyászatban), milyen módon (inhalálással vagy fürösztéssel) alkalmazzák, illetve hogyan (orvosi vényre vagy anélkül) és milyen mennyiségben hozzák forgalomba, továbbá, hogy esetleg gyógyszertáron kívül is árusítják. Mindezekre tekintettel helyesen állapította meg az Országos Találmányi Hivatal, hogy a két védjegy ütközik, és rendelte el a későbbi időpontban lajstromozott védjegy törlését. A határozat megváltoztatása iránti kérelem alaptalan volt, ezért a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta az első fokú bíróság végzését. A védjegy törlését kérő vállalat eljárása sikerre vezetett, ezért az Országos Találmányi Hivatal eljárásában már megállapított eljárási költségeken felül a Legfelsőbb Bíróság a javára megállapította a végzett ténykedéssel és a készkiadásokkal arányos első és másodfokú bírósági eljárási költséget. Az összegszerűség meghatározásánál 4
