Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1975 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1975-02-01 / 2. szám

2. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 80. ÉVF. 1975. ÉV 93 Rendelet nem írja elő, hogy a vállalatok milyen szervezeti formában foglalkozzanak a találmányok ügyintézésével, de a rendszeres műszaki fejlesztés biztosítása érdekében ma már a vállalatok jól felfogott érdeke, hogy ezen tevékenységnek meg­felelő teret és szakmai szintet biztosítsanak. Az új gazdaság­­irányítási rendszer keretei közt ez a tevékenység a vállalatoknál igen jó befektetésnek bizonyult, mely bőven megtérült az eredményes gazdálkodásban, a találmányok növekvő számában, eredményében. A létszám megállapításánál fontos szempont, hogy az apparátusnak ügyviteli munkája mellett legyen ideje operatív jellegű, szervező, irányító tevékenységet is kifejteni. Ahol a vállalat speciális helyzete miatt viszonylag alacsony a találmányok száma, elég egy megosztott munkakörü előadó, munkakörének elhatárolásánál azonban ügyelni kell arra, hogy az ügyintézésre mindenkor megfelelő kapacitás biztosítva legyen. Ott, ahol a találmányok száma, jelentősége ezt megköveteli, önálló előadók alkalmazása ajánlatos, akiknek szükség esetén adminisztrátori segédlet is biztosítandó. Nagy — több gyáregység­ből álló — vállalatnál (ahol az iparjogvédelmi munka szerteágazó, komplex feladat) csoportra, esetleg osztályra van szükség. Itt a vezető lehetőleg irányító, szervező tevékenységet végezzen, a részfeladatok, konkrét ügyek intézését bízza szakelőadókra, akik a vállalat fontosabb tevékenységi területeiről származó témák ügyvitelét látják el. A gyár-, illetve üzemegységekben — különö­sen, ha azok földrajzi elhelyezése is megköveteli — megosztott munkakörü előadók (megbízottak) tartsák a kapcsolatot a központi iparjogvédelmi iroda és a feltalálók között. Elvi irányítást is annak a vezetőjétől kapjanak. 6.1.2. Az apparátus tevékenységi szintjét meghatározó szakkép­zettségi feltételek. Az előadók szakmai képzettségénél abból a sajátosságból kell kiindulni, hogy az általános műszaki-, vagy lehetőleg jogi — képesítést igényel. Ennek megfelelően középfokú (technikumi), vagy felsőfokú műszaki képesítéssel rendelkezők jöjjenek számí­tásba. Az előadók szakmai képzettsége tekintetében nem lenne helyes olyan követelményeket támasztani, amelyek kizárólag az iskolai végzettség és szakmai képesítés oldaláról közelítenék meg e kérdést. A találmányi ügyintézők feladatukat abban az esetben képesek jól ellátni, ha rendelkeznek azokkal a széleskörű speciális szakmai ismeretekkel is, melyek köréből a találmányok létrejönnek. Ennek egyik előfeltétele a vállalatnál eltöltött megfelelő szolgálati idő és áttekintő képesség a termelési-, műszaki-fejlesztési- és gazdálkodási kérdésekben. Ezen kívül szükséges bizonyos mértékű mozgalmi tapasztalat, mely nélkü­lözhetetlen a vállalati feltalálói tevékenység továbbfejlesztéséhez. A speciális iparjogvédelmi szakképesítés szempontjából meg kell határozni nemcsak az iparjogvédelmi előadó által megszer­zendő szakképesítés szintjét, hanem ennek lehetőségét biztosí­tani kell az ügyintézésben, elbírálásban, eredményszámításban és szerződéskötésben résztvevő vállalati dolgozók számára is. így elő kell írni, hogy milyen szintű alapvető tájékozottsággal rendelkezzék — az egyszemélyi elbíráló — az iparjogvédelmi előadó, — a szakvéleményező, — a kalkulátor, — a fejlesztő és — a jogtanácsos. Helyes, ha a vállalat előírja, hogy az iparjogvédelmi előadó a kinevezéstől számított 1 éven belül iparjogvédelmi szakvizsgát köteles tenni az Országos Találmányi Hivatalban. Célszerű, ha ezt a képesítést 1 fő vállalati jogász is megszerzi. Magasabb fokú iparjogvédelmi munka csak szabadalmi ügyvivő képeztetésével, illetve alkalmazásával végezhető. A többiek számára évenként tájékoztató előadások, konzul­tációk meghallgatását kell biztosítani. 6.2. A HASZNOS EREDMÉNY ÉS A TALÁLMÁNYI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL KAPCSOIATOS FELADATOK 6.2.1. Általános elvek — A hasznos eredmény megállapításához szükséges adatszolgál­tatás a vállalati szervek munkaköri kötelessége. — Az adatszolgáltatásban az eredményt növelő és rontó ténye­zőket (a pénzmegtakarítást nem eredményezőket is) egyaránt meg kell adni. — Az elő- és utószámításokat a javító és rontó tényezők hatásának figyelembe vételével kell készíteni. — Az adatok és számítások helyességét az adatszolgáltató szerv, illetve Közgazdasági Főosztály vezetője felelősséggel tartozik. — A gazdaságilag értékelhető megoldások elfogadása és üzem­szerű bevezetése előtt a gazdasági számítást el kell végeztetni, nehogy utólag derüljön ki, hogy azok alkalmazása ráfizetést eredményezett. — Árvetés szükségessége esetén a gyáregységi előkalkulációk elkészítik az előárvetést, melyet az Ár- és Előkalkulációs osztály ellenőriz. — Árak közlésére a Gépkönyvelési osztály. Rezsigazdálkodási osztály. Ár- és Előkalkulációs osztály lehet illetékes. — Féléves közbenső és egy éves utószámításokhoz tényadatokat a gyáregységi termelési osztályok, gyáregységi MEO-k és a termelési könyvelési osztály közölnek. — A találmányi osztály az elő-, a közbenső-, és végleges kalkulációt a hivatalos szervek által közölt adatok alapján az előírt formában elkészíti és megküldi felülvizsgálatra és jóváhagyásra. — Az adatok és vélemények közlésének határideje 8 nap. Abban az esetben, ha az adat, vagy vélemény közlésére illetékes szerv ezt a határidőt nem tudja betartani, esetenként köteles azt a megfelelő indoklással írásban közölni a találmányi osztály illetékes előadójával. 6.2.2 A találmányok felhasználásának tekintetében meghatá­rozott feladatok — Anyag- és bérmegtakarítás esetében a gyártott mennyiséget a gyáregységek termelési osztályai, az anyag- és bérnormákat, valamint a minőséget a gyáregységek műszaki osztályai és a tényleges könyvelési adatokat a Termelési Könyvelési Osztály közli. — Selejtcsökkenést eredményező javaslatokkal kapcsolatban az alkatrészt ellátó gyáregység termelési osztálya közli a selejt darabszámot, a szállított darabszámot, a gyáregységi MEO a megmunkáló gyáregységnél jelentkező selejtet és az átvett jó mennyiséget, a két időszakra vonatkozóan. — Energiamegtakarítással kapcsolatos tényadatokat az Energia osztály és a Rezsigazdálkodási osztály közöl. — Fekbér és szállítási költségekkel kapcsolatban a Szállítási osztály közli a szükséges adatokat. — Importmegtakarítás esetén az Import osztály és a Gyártmány­fejlesztési osztály, valamint a gyáregységek műszaki osztályai közölnek véleményt és adatokat. — Beruházási megtakarítással kapcsolatban a Beruházási osztály, az illetékes gyáregységek műszaki osztályai és a Termelési Könyvelési osztály közük a tervezett és a ténylegesen felmerült költségeket. — Cí cikk gyártására vonatkozó megoldások esetében a Gyárt­­mányfejlesztésí Főosztály nyilatkozik az új cikk-ként való elfogadás kérdésében, melynek alapján a műszaki igazgató dönt az elfogadás tárgyában. — üzemszervezési megoldások esetében véleményt és kiértékelési alternatívákat (irányelveket) részletes adatokkal a Szervezési és Gépiadatfeldolgozási Főosztály közöl. — Egyéb megtakarítások esetében a gyáregységi műszaki osztá­lyok előkalkulációs csoportjai közölnek adatokat az árvetési előírások, dokumentációk alapján. 6.2.3. Szakvéleményezési feladatok — A szakvélemény élkészítése a gazdasági munka szerves részét képezi, ezért a szakvéleményező a szakvéleményt a javaslat átvételétől számított 8 nap alatt köteles elkészíteni és azt késedelem nélkül az iparjogvédelmi előadónak megküldeni. — A műszaki osztályvezető jelöli ki, hogy a vállalat mely szerve, milyen kérdésekre adjon szakvéleményt.

Next

/
Thumbnails
Contents