Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1975 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1975-02-01 / 2. szám

2. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY 80. ÉVF. 1975. ÉV

93

Rendelet nem írja elő, hogy a vállalatok milyen szervezeti formában foglalkozzanak a találmányok ügyintézésével, de a rendszeres műszaki fejlesztés biztosítása érdekében ma már a vállalatok jól felfogott érdeke, hogy ezen tevékenységnek megfelelő teret és szakmai szintet biztosítsanak. Az új gazdaságirányítási rendszer keretei közt ez a tevékenység a vállalatoknál igen jó befektetésnek bizonyult, mely bőven megtérült az eredményes gazdálkodásban, a találmányok növekvő számában, eredményében. A létszám megállapításánál fontos szempont, hogy az apparátusnak ügyviteli munkája mellett legyen ideje operatív jellegű, szervező, irányító tevékenységet is kifejteni.

Ahol a vállalat speciális helyzete miatt viszonylag alacsony a találmányok száma, elég egy megosztott munkakörü előadó, munkakörének elhatárolásánál azonban ügyelni kell arra, hogy az ügyintézésre mindenkor megfelelő kapacitás biztosítva legyen. Ott, ahol a találmányok száma, jelentősége ezt megköveteli, önálló előadók alkalmazása ajánlatos, akiknek szükség esetén adminisztrátori segédlet is biztosítandó. Nagy — több gyáregységből álló — vállalatnál (ahol az iparjogvédelmi munka szerteágazó, komplex feladat) csoportra, esetleg osztályra van szükség. Itt a vezető lehetőleg irányító, szervező tevékenységet végezzen, a részfeladatok, konkrét ügyek intézését bízza szakelőadókra, akik a vállalat fontosabb tevékenységi területeiről származó témák ügyvitelét látják el. A gyár-, illetve üzemegységekben — különösen, ha azok földrajzi elhelyezése is megköveteli — megosztott munkakörü előadók (megbízottak) tartsák a kapcsolatot a központi iparjogvédelmi iroda és a feltalálók között. Elvi irányítást is annak a vezetőjétől kapjanak.

6.1.2. Az apparátus tevékenységi szintjét meghatározó szakképzettségi feltételek.

Az előadók szakmai képzettségénél abból a sajátosságból kell kiindulni, hogy az általános műszaki-, vagy lehetőleg jogi — képesítést igényel. Ennek megfelelően középfokú (technikumi), vagy felsőfokú műszaki képesítéssel rendelkezők jöjjenek számításba. Az előadók szakmai képzettsége tekintetében nem lenne helyes olyan követelményeket támasztani, amelyek kizárólag az iskolai végzettség és szakmai képesítés oldaláról közelítenék meg e kérdést. A találmányi ügyintézők feladatukat abban az esetben képesek jól ellátni, ha rendelkeznek azokkal a széleskörű speciális szakmai ismeretekkel is, melyek köréből a találmányok létrejönnek. Ennek egyik előfeltétele a vállalatnál eltöltött megfelelő szolgálati idő és áttekintő képesség a termelési-, műszaki-fejlesztési- és gazdálkodási kérdésekben. Ezen kívül szükséges bizonyos mértékű mozgalmi tapasztalat, mely nélkülözhetetlen a vállalati feltalálói tevékenység továbbfejlesztéséhez.

A speciális iparjogvédelmi szakképesítés szempontjából meg kell határozni nemcsak az iparjogvédelmi előadó által megszerzendő szakképesítés szintjét, hanem ennek lehetőségét biztosítani kell az ügyintézésben, elbírálásban, eredményszámításban és szerződéskötésben résztvevő vállalati dolgozók számára is.

így elő kell írni, hogy milyen szintű alapvető tájékozottsággal rendelkezzék

— az egyszemélyi elbíráló

— az iparjogvédelmi előadó,

— a szakvéleményező,

— a kalkulátor,

— a fejlesztő és

— a jogtanácsos.

Helyes, ha a vállalat előírja, hogy az iparjogvédelmi előadó a kinevezéstől számított 1 éven belül iparjogvédelmi szakvizsgát köteles tenni az Országos Találmányi Hivatalban. Célszerű, ha ezt a képesítést 1 fő vállalati jogász is megszerzi. Magasabb fokú iparjogvédelmi munka csak szabadalmi ügyvivő képeztetésével, illetve alkalmazásával végezhető.

A többiek számára évenként tájékoztató előadások, konzultációk meghallgatását kell biztosítani.

6.2. A HASZNOS EREDMÉNY ÉS A TALÁLMÁNYI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL KAPCSOIATOS FELADATOK

6.2.1. Általános elvek

— A hasznos eredmény megállapításához szükséges adatszolgáltatás a vállalati szervek munkaköri kötelessége.

— Az adatszolgáltatásban az eredményt növelő és rontó tényezőket (a pénzmegtakarítást nem eredményezőket is) egyaránt meg kell adni.

— Az elő- és utószámításokat a javító és rontó tényezők hatásának figyelembe vételével kell készíteni.

— Az adatok és számítások helyességét az adatszolgáltató szerv, illetve Közgazdasági Főosztály vezetője felelősséggel tartozik.

— A gazdaságilag értékelhető megoldások elfogadása és üzemszerű bevezetése előtt a gazdasági számítást el kell végeztetni, nehogy utólag derüljön ki, hogy azok alkalmazása ráfizetést eredményezett.

— Árvetés szükségessége esetén a gyáregységi előkalkulációk elkészítik az előárvetést, melyet az Ár- és Előkalkulációs osztály ellenőriz.

— Árak közlésére a Gépkönyvelési osztály. Rezsigazdálkodási osztály. Ár- és Előkalkulációs osztály lehet illetékes.

— Féléves közbenső és egy éves utószámításokhoz tényadatokat a gyáregységi termelési osztályok, gyáregységi MEO-k és a termelési könyvelési osztály közölnek.

— A találmányi osztály az elő-, a közbenső-, és végleges kalkulációt a hivatalos szervek által közölt adatok alapján az előírt formában elkészíti és megküldi felülvizsgálatra és jóváhagyásra.

— Az adatok és vélemények közlésének határideje 8 nap. Abban az esetben, ha az adat, vagy vélemény közlésére illetékes szerv ezt a határidőt nem tudja betartani, esetenként köteles azt a megfelelő indoklással írásban közölni a találmányi osztály illetékes előadójával.

6.2.2 A találmányok felhasználásának tekintetében meghatározott feladatok

— Anyag- és bérmegtakarítás esetében a gyártott mennyiséget a gyáregységek termelési osztályai, az anyag- és bérnormákat, valamint a minőséget a gyáregységek műszaki osztályai és a tényleges könyvelési adatokat a Termelési Könyvelési Osztály

közli.

— Selejtcsökkenést eredményező javaslatokkal kapcsolatban az alkatrészt ellátó gyáregység termelési osztálya közli a selejt darabszámot, a szállított darabszámot, a gyáregységi MEO a megmunkáló gyáregységnél jelentkező selejtet és az átvett jó mennyiséget, a két időszakra vonatkozóan.

— Energiamegtakarítással kapcsolatos tényadatokat az Energia osztály és a Rezsigazdálkodási osztály közöl.

— Fekbér és szállítási költségekkel kapcsolatban a Szállítási osztály közli a szükséges adatokat.

— Importmegtakarítás esetén az Import osztály és a Gyártmányfejlesztési osztály, valamint a gyáregységek műszaki osztályai közölnek véleményt és adatokat.

— Beruházási megtakarítással kapcsolatban a Beruházási osztály, az illetékes gyáregységek műszaki osztályai és a Termelési Könyvelési osztály közük a tervezett és a ténylegesen felmerült költségeket.

— Cí cikk gyártására vonatkozó megoldások esetében a Gyártmányfejlesztésí Főosztály nyilatkozik az új cikk-ként való elfogadás kérdésében, melynek alapján a műszaki igazgató dönt az elfogadás tárgyában.

— üzemszervezési megoldások esetében véleményt és kiértékelési alternatívákat (irányelveket) részletes adatokkal a Szervezési és

Gépiadatfeldolgozási Főosztály közöl.

— Egyéb megtakarítások esetében a gyáregységi műszaki osztályok előkalkulációs csoportjai közölnek adatokat az árvetési előírások, dokumentációk alapján.

6.2.3. Szakvéleményezési feladatok

— A szakvélemény élkészítése a gazdasági munka szerves részét képezi, ezért a szakvéleményező a szakvéleményt a javaslat átvételétől számított 8 nap alatt köteles elkészíteni és azt késedelem nélkül az iparjogvédelmi előadónak megküldeni.

— A műszaki osztályvezető jelöli ki, hogy a vállalat mely szerve, milyen kérdésekre adjon szakvéleményt.