Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 79. ÉVF. 1974. ÉV 5 Dr. Mario Bellenghi (Olaszország) részéről olyan javaslat hangzott el, hogy minél előbb valamely nemzetközi intézetet kell megbízni a törzsek letétbehelyezésével kapcsolatos problémák megoldásával. Ilyen intézet lehetne pl. valamelyik egyetem mikrobiológiai tanszéke a nemzetközi intézményeknek hagyomá­nyosan otthont nyújtó országok egyikében, pl. Svájcban, vagy Hollandiában. Az intézet állandó kapcsolatban lenne a világon azokkal a kiválasztott laboratóriumokkal, melyeknek szervezett törzs-gyüjteményük van és fel vannak hatalmazva szabadalmi bejelentésekkel összefüggő tenyészetek elfogadására. Dr. Ernesto Negro (Olaszország) azzal a kérdéssel is foglalkozott, tekint­hető-e a szabadalmazott biológiai eljárásokban alkalmazott mik­roorganizmus egy eljárás know-how-jához hasonlónak? Az elő­adó véleménye szerint mind az előállításra, mind az átalakításra irányuló eljárások know-how jellegűek, melyeknél a mikroorga­nizmus nem kiindulási anyagként, hanem a molekulák átalakítá­sának eszközeként szerepel. Volker Vossius (NSZK) határozott állásfoglalása szerint az új mikroorganizmusokat és vírusokat anyagoltalommal kellene védeni. Döntő kérdésnek azt tartja, hogy a mikroorganizmus önmagából kiindulva reprodukálhatóan szaporítható legyen, de ennek csak elméleti feltételnek kell lennie. A mikrobiológiai találmányok szabadalmaztatásának magyar­­országi problémáiról dr. Falágyi Tivadar és Mándi Attila gyakorló szabadalmi ügyvivők szóltak. Dr. Palágyi Tivadar hangsúlyozta, Magyarország azon kevesek közé tartozik, ahol részletes minisz­teri rendeleti szabályozás van érvényben a mikrobiológiai törzsek letétbehelyezésének módjáról és az ezzel kapcsolatos eljárásról. Az előírások szerint e letéteket csak liofilizált, fagyasztott állapotban lehet teljesíteni. Az intézet a letett törzsekből mintákat ad vissza a letevőnek megvizsgálás és az azonosság megállapítása céljából. A bejelentők szemszögéből hátrányosnak tartja az Országos Találmányi Hivatal jelenlegi gyakorlatát, mely szerint azonos végtermék előállítására irányuló mikrobiológiai és kémiai eljárások egy bejelentésben nem védhetők egységesség hiánya miatt. Nincs továbbá szabályozva az a kérdés, mi a jogi következménye annak, ha a szabadalmas nem fizeti a letétbe­helyezett törzs fenntartásához szükséges előírt illetéket és ezzel a törzs fenntartását megszünteti; egyben azonban a köz számára is megszűnteti a törzs megszerzésének és vizsgálatának lehetőségét. — Mándi Attila véleménye szerint az a kérdés is felmerül, szükséges-e valamennyi szabadalmi bejelentés esetében a törzs letétbe helyezése, vagy csak olyankor, amikor a törzs újdonsága és kedvező új tulajdonságai képezik a szabadalmazhatóság alapját. Véleménye szerint a jogalkotó szándéka csupán ez utóbbira irányult. A gyógyászati szempontból értékes mikro­biológiai találmányok szabadalmazhatóságának alapja az ismert módon alkalmazott törzs új és előnyös tulajdonsága. A szabada­lom oltalmi köre bizonytalan, mert csak sok szubjektív elemet tartalmazó taxonómiai elemzés alapján dönthető el, vajon egy úJ törzs mutánsnak, variánsnak, vagy valóban független új törzsnek minősíthető-e. A nemzetközi szabadalmi bejelentésnek meg­könnyítése céljából szükségesnek tartaná nemzetközileg egységes törzs leírási követelmények kidolgozását, mert egyes találmányi hivatalok jelenleg különböző követelményeket írnak elő. A konferencia utolsó napján az egyes szekciók vitavezetői összefoglalást adtak a hallgatóság részére a szekciók munkájáról. Gazda István a know-how, Szendy György a software, dr. Somfai Eva a mikrobiológ-iai szekció értékes szakmai megállapításait és javaslatait terjesztette a konferencia hallgatósága elé. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület és az AIPPI Magyar Csoportja évek óta azon fáradozik, hogy az iparjogvédelmi ismereteket hazai viszonylatban és nemzetközi síkon egyaránt terjessze A konferencia magas szakmai színvonala, a nagyszámú külföldi résztvevő arra enged következtetni, hogy ez a megmozdu­lás is növelte a magyar iparjogvédelmi kultúra hírnevét. Dr. Takáts Endre

Next

/
Thumbnails
Contents