Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
52 SZABADALMI KÖZLÖNY 79. ÉVF. 1974. ÉV 1. szám A találmány kényszerzárású tolózárra vonatkozik cseppfolyós és/vagy gázalakú folyadékokat szállító csővezeték zárására, amelynek tolózárházában két ülék közötti tolattyúja és a tolattyút mozgató szerve van. Egyszerű szerkezetű, könnyen karbantartható, kis erővel működtethető, szennyeződésre nem érzékeny. Emellett az áramló közegben az áramlási képet nem rontja, s így sem számottevő áramlási veszteséget, sem kavitációt nem idéz elő. A találmány szerinti tolózár lényege, hogy legalább az egyik ülékének a tolattyú zárófelületére hozzávetőleg merőleges irányú mozgáspályája és a mozgatható ülékhez támaszkodó mozgató szerve van. A mozgó ülék mozgató szerve emelő, csavar, körhagyó, ill. ék. Hidraulikus mozgatás esetén a mozgó ülék mozgató szerve zárt térben nyomás alatt álló közeg. A zárt tér egyik határoló felülete a mozgó ülék maga, vagy a mozgó ülékhez és a zárt teret magában foglaló testhez rögzített membrán. A tolózár házának nyílásában csőcsonk van, amelynek felülete a mozgó ülék mozgáspályáját képezi. Világítás és fűtés Hőkicserélés általában T/7643 - EE-2058 IF 28 b 1/06, F 28 f 17/00) Energiagazdálkodási Intézet, Budapest. Feltalálók: dr. Heller László oki. gépészmérnök, Papp István oki. gépészmérnök, dr. Forgó László oki. gépészmérnök, Budapest. BERENDEZÉS ÁRAMLÓ KÖZEGEK HŰTÉSÉRE. Bejelentés napja: 1972. szeptember 25. Szolgálati találmány. (Képviselő: Danubia.). A találmány tárgya léghűtésű felületi hőcserélők hideg időben, üzembevétel előtti felfűtésére alkalmas berendezés abból a célból, hogy ha a léghűtők üzemen kívül a külső atmoszférikus hőmérsékletre lehűltek és az üzembevételükhöz a külső hőmérsékletnél lényegesen magasabb hőfokú folyadék közeggel kell azokat feltölteni, elkerülhetők legyenek a hőcserélők anyagában a hőfokkülönbség hatására létrejövő káros hőfeszültségek, víz hűtése esetén pedig a jégképződés és a hűtők fagy okozta károsodása. A találmány szerinti előmelegítő berendezés egyik kiviteli alakjánál az előmelegítést a hőcserélők belső terébe vákuum alatt bevezetett telített gőz végzi, amikor is a vákuum szabályozásával korlátozható, ill. szabályozható az előmelegítés hőfoka, a másik kiviteli alaknál pedig az előmelegítési hőmérséklet a gőzbe bevezetett levegő segítségével állítható be. Mindkét megoldásnál az előmelegítési állapotból az üzemállapotba való áttérés folyamatosan, időkésedelem nélkül valósítható meg. T/7644 - IA—672 (F 28 c 1/00, F 25 g 1/00)Ipari Épülettervező Vállalat, Budapest. Feltalálók: Gál Dénes oki. gépészmérnök, Plagányi Attila, oki. gépészmérnök, Zathureczky Árpád oki. gépészmérnök, Budapest. — ELPÁROLOGTATÓ RENDSZERŰ HŰTŐTORONY, FÓLIASZERŰ, LEGALÁBB MEGKÖZELÍTŐLEG FÜGGŐLEGES CSŐELEMEKBŐL KIKÉPZETT H&TŐSZERKEZETTEL. Bejelentés napja: 1972. november 14. Szolgálati találmány. (Képviselő: Danubia.). A találmány elpárologtató rendszerű hűtőtorony fóliaszerű' csőelemekből kiképzett hűtőszerkezettel, amelynél az egyes csőelemek függőlegesen vagy megközelítően függőlegesen vannak elrendezve. A hűtőszerkezet lényege, hogy a függőleges csőelemek egyenlő és/vagy különböző hosszúságban egymás mellett elhelyezve réteget alkotnak és egymás felett több ilyen csőelemekből összeállított réteg van elrendezve. A csőelemekből álló rétegeket egymáshoz azokon. áthatoló illetve azokba behatoló csövek kötik össze. A találmány szerint előnyös, ha a csőelemek a függőlegeshez képest kis mértékben döntve helyezkednek el. A találmány szerinti hűtőtoronynál biztosított a hűtendő víznek és a hűtölevegőnek egymáshoz képesti egyenletes elosztása és így a hűtőfelületeken az egyenlő hatásosságú hűtés, tekintettel arra, hogy az egyes rétegekből lekerülő víz a másik rétegre való rákerülés előtt saját magával és az áramló levegővel is keveredik, vagyis az elosztása egyenletesebbé válik. T/7645 — CA—314 (F 28 d 1/00) Energiagazdálkodási Intézet, Budapest. Feltalálók: Csaba Gábor mérnök 50%, Halzl József mérnök 25%, Torma Miklós mérnök 25%, Budapest. — BERENDEZÉS HŐSZOLGÁLTATÓ ERŐMŰVEK HŰTÉSÉRE HŰTŐVÍZZEL. Bejelentés napja: 1971. október 14. Szolgálati találmány. (Képviselő: Danubia.). Ismeretes, hogy a hőszolgáltató erőművek csak akkor képesek villamosenergiát termelni, amikor a hőfogyasztók hőenergiát igényelnek. Ez a találmány a hőszolgáltató turbinák fűtési időszakon kívüli járatását is lehetővé teszi és ezzel: —megnöveli azok értékelhető teljesítőképességét, —üzemköltség megtakarítást eredményez a gázturbinás csúcserőművekkel szemben, A találmány szerinti megoldás lényege az, hogy a turbinából kiáramló gőzt olyan felületi hőcserélőben kondenzáljuk le, amelyet az atmoszférával érintkező forrásban lévő vízzel hütünk. Az értékelhető teljesítőképesség megnövekedését az alábbi megfontolásokkal támaszthatjuk alá. A hőszolgáltató erőmű villamos teljesítménye a szokásos üzemmód esetén a mindenkori hőigényektől függ, amelyet fűtőerőmű esetén a külső hőmérséklet. ipari fogyasztóknál a technológia szab meg. Mivel a fütőerőművek teljesítőképességét a fentiek figyelembevételével csak az évi átlagos teljesítményük alapján értékelik, ezért az értékelhető teljesítőképességük a beépített teljesítőképességükhöz képest kicsi. Ellennyomású fűtőerőmű esetén pl. 5055%. A találmány szerinti megoldás módot ad arra, hogy az értékelhető teljesítőképességnek a hőigények időszakos jellegéből adódó csökkenését kiküszöbölje és ezáltal az együttműködő erőműrendszer szintjén erőmű beruházás megtakarítást tesz lehetővé. G - SZEKCIÓ FIZIKA Műszerek Mérés vizsgálat T/7646 - MA—2314 (G 01 b 19/00) Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézete, Budapest. Feltaláló: Gál Mihály fizikus, Budapest. — ELJÁRÁS ÉS KÉSZÜLÉK FÉNYVISSZAVERŐ FELÜLETŰ TESTEK VASTAGSÁGÁNAK MÉRÉSÉRE. Bejelentés napja: 1972. február 2., Szolgálati találmány. A találmány tárgya eljárás és készülék fényvisszaverő felületű testek vastagságának, illetőleg lépcsős testek lépcsőmagasságának mérésére, különösen а 0,5...500дит tartományban. A találmány szerint a mérendő testet fényvisszaverő felületű tartólapra helyezzük, a testre ferdén fénysugarat ejtünk és a visszavert fénysugár útjába pozició-érzékeny fényérzékelő elemet helyezünk, majd mérjük a testről és a test nélkül csupán a tartólapról visszavert fénysugár által a fényérzékelő elem kimenetén keltett feszültségek különbségét. A találmány szerinti mérőkészülékben a pozició-érzékeny fényérzékelő elem érzékelő felülete célszerűen a visszavert fénysugárra merőleges irányban és állíthatóan van elhelyezve, a tartólap pedig saját síkjában elfordíthatóan vagy elmozdíthatóan van ágyazva. T/7647 - MU- 455 (G 01 d 4/10, G 08 b 21/00) Műszeripari Kutató Intézet, Budapest. Feltalálók: Bózsó István oki. villamosmérnök 60%, Halmos Imre oki. villamosmérnök 40%, Budapest. - KÉSZÜLÉK MAXIMUMÉRTÉKKEL JELLEMEZHETŐ FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSÉRE ÉS/VAGY IRÁNYÍTÁSÁRA. Bejelentés napja: 1971. március 19., Szolgálati találmány. A találmány tárgyát képező berendezés olyan folyamatok ellenőrzését és irányítását teszi lehetővé, amelyek meghatározott időtartam végéig előírt nagysággal jellemezhető értéket érhetnek el, vagy kell elérniük és amelyeknél a vonatkozási időtartam vége előtt mérhető folyamat jellemzők alapján olyan figyelmeztető vagy beavatkozó intézkedések szükségesek, amelyek segítségével.
