Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1974-02-01 / 2. szám
2. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 79. ÉVF. 1974. ÉV 91 Arra nincs lehetőség, hogy minden egyes tabló tartalmi mondanivalóját ismertessük, de a legjelentősebb, még nem publikált adatok közlése szükséges. Ezekhez az adatokhoz nem szükséges különösebb kommentárt fűzni, önmagukért beszélnek. Az előadássorozat keretében a bevezetőt Dr. Pusztai Gyula az OTH főosztályvezetője tartotta. Előadást tartottak: Érvényes nemzetközi eredetű védjegyek számaMagyarországon: 225.652 Érvényes hazai védjegyek száma:7.903 Ebből magyar eredetű védjegy:3.187 Külföldi eredetű védjegy:4.716 Az összes érvényes védjegyek száma:233.555 A 3.187 magyar eredetű hazai védjegy jogosultjainak fon tosabb gazdasági ágazatok szerinti megoszlása: Belkereskedelmi Minisztérium 36 vállalat Belügyminisztérium 74 védjegy 1 vállalat Egészségügyi Minisztérium 2 védjegy 2 vanaiat Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 9 védjegy 21 válalalt Közlekedés és Postaügyi Minisztérium 57 védjegy 6 vállalat Pénzügyminisztérium 7 védjegy 1 vállalat Könnyűipari Minisztérium 6 védjegy 40 vállalat Külkereskedelmi Minisztérium 113 védjegy 19 vállalat Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 156 védjegy 38 vállalat Nehézipari Minisztérium 195 védjegy 39 vállalat Kohó- és Gépipari Minisztérium 1 935 védjegy 83 vállalat Tanácsi Vállalatok 356 védjegy 28 vállalat Kisipari Termelő Szövetkezetek 47 védjegy 54 szövetkezet Mezőgazdasági TSZ 96 védjegy 15 szövetkezet Kutató Intézetek 26 védjegy 17 intézet Egyéb 27 védjegy 39 kisiparos 81 védjegy Bognár Istvánná dr az OTH osztályvezetője: ,,Belföldi védjegyoltalom" címmel; Sümeghy Pálné dr. a Danubia Szabadalmi Iroda csoportvezetője: ,,A külföldi védjegylajstromozási gyakorlat tapasztalatai" címmel; Dr. Fehérvári József a Magyar Szabványügyi Hivatal jogtanácsosa: „Védjegyek és szabványosítás" címmel; Dr. Dormán András a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgató helyettese: „Védjegyrendezés a Taurus Gumiipari Vállalatnál" címmel; Dr. Dán Jenő az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési RT osztályvezetője: „A védjegyoltalom jelentősége a gyakorlatban" címmel és Dr. András Vera, a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont pszichológusa: „Pszichológiai követelmények érvényesítése a védjegy kialakításánál és használatánál" címmel. Az előadások itt amügy sem lehetséges ismertetése helyett megjegyezzük, hogy az érdeklődésre való tekintettel a Kereskedelmi Kamara az előadások teljes szövegét nyomtatásban is megjelenteti. Ha a kiállítás eredményeit kívánjuk értékelni, akkor abból kell kiindulni, hogy egy kiállítás akkor nevezhető eredményesnek, ha megfelelő információkat közvetít, és annak alapján meghatározott irányú tevékenység indul meg. A Védjegykiállítás általánosan sikert aratott. Részletes értékelése még a jövő feladata. Néhány tapasztalat azonban már most is leszűrhető. Kétségtelenül sikernek könyvelhető el a 85 kiállító megjelenése, de ha a hazai védjegyjogosítottak számához viszonyítunk, akkor már nem olyan biztató ez a szám. Különösen feltűnő volt a külkereskedelmi és a könnyűipari vállalatok távolmaradása. Félreérthetetlen következtetés ebből, hogy a védjegyek propagandája nincs azon a színvonalon, ahol lennie kellene. A vállalati védjegypolitika kialakítását intézők és azért felelős személyek még ma sem tartják feladatuknak azt, hogy a vállalati vagyon ezen részét megfelelő gondossággal kezeljék. Ezzel ellentétben pozitív jelenség volt a kohó- és gépipari, valamint a nehézipari tárcákhoz tartozó vállalatok aktív részvétele. Ezek az adatok összehasonlítási lehetőséget teremtenek és a további fejlődés kiindulási alapjai lehetnek. A látogatók nemcsak nosztalgiával szemlélték a régi Törley, Szit szappan, Gerbeaud, stb. plakátokat és különböző raklám tárgyakat, hanem a szakemberek — főleg a gráf ikusok — számáia hasznos tanulmányul is szolgáltak. Ezek a régi tárgyak jól dokumentálták a fogyasztói befolyásolás helyes módszereit, amelyek még ma sem kellően ismertek sok vállalat gyakorlatában. A kiállítók védjegyeinek és védjegyhordozó reklám tárgyainak bemutatása foglalta el a legnagyobb területet. Iparáganként illetve gazdasági szektoronként lathatta a közönség a védjegyeket, azok iajstromszámát és a bejelentés idejét. Igen jól élénkítették a bemutatott védjegyek látványát a különböző reklám tárgyak, amelyeken változatos formában jelentek meg a védjegyek. A kiállítással párhuzamosan védjegyekkel kapcsolatos előadássorozat megtartására is sor került. Az előadások összeállításánál a rendezők azt a célt követték, hogy a védjegypolitika alapjait képező kereskedelmi, jogi és lélektani tevékenység alapjainak ismertetése egyenlő súllyal kapjon helyet. De elhangzott olyan előadás is, amely alkotó módon világította meg a védjegy és a szabvány összefüggéseit. Az előadásokat szép számú közönség hallgatta meg szintén azt bizonyítva, hogy széleskörű érdeklődés nyilvánul meg az ilyen kérdések iránt. A Kiállítást kb. 4,000 érdeklődő látogatta meg, akiknek jelentős része közép- főiskolás és egyetemista volt. A részletekbe menő érdeklődés alapján arra lehet következtetni, hogy a védjegyekkel kapcsolatos ismeretek élénken foglalkoztatják a fiatalságot. Időszerű lenne az oktatási tervek revideálása, kiegészítése ezekben a témákban. Megállapítható volt, hogy a kiállított védjegyek (ábrás) esztétikai kivitele nem minden esetben korszerű. A sematizmus sok védjegyen jól megfigyelhető, ami a tervezők felelősségét is hangsúlyozza. A védjegy tervezésénél vagy kialakításánál mind a szó, mind az ábrás védjegyeknél az idegen megoldásokat (pl. idegen szavak) helyezik előtérbe. Ez önmagában helyesnek látszik, mert a külföldi piacokra is gondolni kell. De a sablonos megoldásokkal sem belföldön, sem külföldön nem érhető el eredmény. A tervezésnél nagyon ritkán veszik figyelembe a népművészet által kínált sajátosan magyar lehetőségeket. Találóan jegyezte meg az egyik előadáson felszólaló, hogy a grafikáknál a népművészeti elemek felhasználása új irányzatot és ennek eredményeként új lehetőségeket is kínál. A sajátos és jellegzetes népi elemek felhasználására jó példát szolgáltatnak a japán védjegyek. Az esztétikai színvonal javítása, a reklám lélektani kutatások eredményeinek felhasználásával, a grafikusok tájékoztatásával válik lehetségessé. De megfontolás tárgyává kell tenni egy olyan országos zsűri létrehozásának a lehetőségét is, amely szakmai tekintélyével hatást gyakorolna elsősorban az ábrás védjegyek kialakítására.
