Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1973 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
874 SZABADALMI KÖZLÖNY 78. ÉVF. 1973. ÉV 11. szám 1. szabadalmi dokumentáció, ami leírja a még ki nem dolgozott szükségleti cikkek megoldásait, 2. szabadalmi dokumentáció, ami már a szükségleti cikkeket kísérleti és tervezési stádiumban mutatja, 3. műszaki irodalom ami a szükségleti cikkek megvalósítása során végzett kutatások eredményeit tárja fel, 4. gazdasági és reklám irodalom, 5. szolgálati jellegű anyagok, melyek a szükségleti cikkek gyártásánál problémáit tárják fel, 6. konjuktúrális információs anyagok. A felsorolt anyagok közül az első három a távlati igények kielégítésének felmérésére, míg a másik három a jelenlegi kereslet kielégítésére szolgái Ilyenképpen a reális kereslet mellett, ami megjelenik a piacon, létezik egy potenciális kereslet is, mely jól tükröződik a szabadalmi leírásokban. A szabadalmi dokumentáció értéke abban rejlik, hogy ez az egyetlen olyan forrás, ahol a szükségleti cikkek távlati kereslete konkrét (műszaki lényeg) formában jelentkezik és domináló információ forrás, mivel a szükségleti cikkeket a kidolgozás és kísérlet stádiumában mutatja be. Az elmondottakból következik, hogy tanulmányozva a szabadalmi dokumentációt, valamint a lakosság életszínvonalának emelkedési tendenciáját meg lehet állapítani a konkrét anyagi és kulturális igényeket 10-15 évre előre. A prognózis készítés általános sémája a népgazdaságban a következő lehet:- ki kell deríteni a távlati keresletet a szükségleti cikkek terén- meg kell állapítani a kereslet kielégítésének sorrendjét- ki kell deríteni a kereslet kielégítésére a legjobb módszereket- szét kell osztani a kereslet kielégítésére a feladatokat az iparágak között. A távlati feladatok kitűzésénél nagy mértékben lehet támaszkodni a szabadalmi dokumentációra, mivel ez tartalmazza a gyártandó termék műszaki lényegét. A szabadalmi dokumentációra kell támaszkodni abban az esetben is, ha a kérdés a gyártástechnológia javítása, mivel a szabadalmi dokumentáció tartalmazhat még nem relizált, de már kész megoldásokat. A kapitalista országok már régen alkalmazzák a szabadalmi dokumentációban foglalt információkat a jövő keresletének és gyártásának meghatározására. A szocialista tervgazdálkodás feltételei mellett a szabadalmi dokumentáció hasznos különlegességei alkalmazásának bevezetése a népgazdaságban, sokszoros hatásfokot biztosíthat. Ez a hatásfok kifejezhető a szükségleti cikkek gyártási előkészítő idejének csökkentésében, és ennek az előkészítésnek megtakarításában, a célszerű feladat-tervek kidolgozásában az ezen területen dolgozók között Az időbeni csökkentést maga a szocialista rendszer biztosítja, mivel a szükségleti cikkek gyártásának előkészítését - a kivitelig tervezni tudja, minden egyes iparágon keresztül. A fentieket összegezve megállapítható, hogy a szabadalmi dokumentáció olyan konkrét információkat tartalmaz, melyek felhasználása nemcsak a szükségleti cikkekprognózisánál, hanem más területeken is jól alkalmazható lehet. Uj vonások a japán szabadalmi dokumentációban Japán, mint a kapitalista világ második legnagyobb állama, a találmányok szabadalmaztatási rendszerét, s azon belül a szabadalmi dokumentációt is rendszeresen továbbfejleszti, tökéletesíti. A japán szabadalmi hivatal évente több mint 40 ezer teljes szabadalmi leírást hoz nyilvánosságra hivatalos kiadványában. 1971. júliusáig ez a kiadvány volt a japán szabadalmakra vonatkozó egyedüli információs forrás. 1971. január 1-én azonban + Kivonat: Voproszü Izobretatel'sztvo, 1973. 8. számából. Szerző: ZUJKOVA A.A. Kivonatot készítette: BELAKOVICS OTTÓNÉ 1 E.P. Gavrilov: Novüj patentnüj zakón Japonii - Voproszü Izobr. 1971. 6. sz. új japán szabadalmi törvény lépett életbe1 amely bevezette a találmányi bejelentések halasztott vizsgálati rendszerét. Ennek megfelelően minden 1971. január 1. után benyújtott találmányi bejelentést, aj apán hivatalnál tett bejelentés dátumától számítva 18 hónap után közzétesznek egy új, a halasztott bejelentések közzétételére rendszeresített kiadványban. A kiadvány egyes számai mintegy 50 találmányi bejelentés teljes leírását tartalmazzák. Japánban jelenleg tehát úgy hozzák nyilvánosságra a bejelentéseket, hogy minden benyújtott találmányi bejelentést előzetesen megjelentetnek a fent említett, 1971. óta megjelenő kiadványban. A vizsgálat lefolytatása után az engedélyezett szabadalmakat a hivatalos kiadványban ismét nyilvánosságra hozzák. Azok a találmányi bejelentések, amelyeknek utólagos vizsgálatát nem kérték, vagy amelyeket a vizsgálat alapján elutasítottak e kiadványban már nem kerülnek nyilvánosságra. Az anyagot mindkét kiadvány azonos szakmai csoportok szerint közli. A halasztott vizsgálati rendszer bevezetésével a közzétett bejelentések száma természetesen jelentősen megnőtt, s ezért 1972. július 1-től a japán hivatal a közzétett anyag szakmai csoportosításában, beosztályozásában jelentős változásokat eszközölt. Az alábbi hét fő szakmai csoportot különbözteti meg (ezeket természetesen további osztályokra, alosztályokra, stb. bontja): 1. Mezőgazdaság 2 Bányászat, szervetlen kémia, szerves vegyületek Gyógyszerek, élelmiszerek 3 Papíripar, Textilipar 4 Motorok, gépalkatrészek, atomenergia
