Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1973 (78. évfolyam, 1-12. szám)

1973-11-01 / 11. szám

872 SZABADALMI KÖZLÖNY 78. ÉVF. 1973. ÉV 11. szám Megyénk gazdaságának szerkezetére a nagyüzemi mezőgazdaság, a rendkívül gyorsan fejlődő iparosodás a jellemző. Az aktív keresők 25,1%-a a mezőgazdaságban, 25,6%-a az iparban és az építőiparban dolgozik. A megye ipari termelése 1972-ben meghaladta a 17 milliárd Ft-ot. Az utóbbi években felgyorsult a vidéki iparfejlesztés megvalósítása, mely nagyon jelentős. Az újító-mozgalom a megye ipari gaz­daságában nagyobb, a mezőgazdaságban szerény múlttal rendelkezik. Általában el­mondható, hogy az újító-mozgalommal, az újítókkal való törődéssel, és az ez által elért gazdasági haszonnal megyénk vállala­tai is hozzájárultak a megye és a népgazda­sági eredmények eléréséhez. Az újításokkal való foglalkozás nem minden gazdálkodó egységnél van azonos színvonalon, helyenként - főként az önál­ló vállalatoknál a tevékenységet jónak, míg a többségben lévő gyáregységek, telephe­lyek esetében közepesnek, illetve gyengé­nek ítélhetjük. Megyénkben az 1971-75-ös évekre 116 kollektív-szerződés, és ezekhez mel­lékletként újítási szabályzatot készítettek a vállalatok és a velük partner szakszerve­zeti szervek. Megítélésünk szerint az újítási szabályzatok tanulmányozása, összehason­­litása alapján megállapítható - a szabály­zatok tükörképei a vállalat újító-mozgal­mának-, hogy amilyen átgondolt, alapos a helyi szabályozás, olyan a vállalati újítási mozgalom is. Az 1971-ben elkészített újí­tási- szabályzatok már két évben „vizsgáz­tak” és az érdekeltek, az újítók, az elbírá­lók, az újítási előadók, gyakorlati tapaszta­latokra alapozottan a jelen időszakban értékelnek, és a kollektív-szerződés módo­sításával egyidőben tűzik napirendre az esetleges módosítások kérdéseit. Szolnok megye újító-mozgalmának ala­kulását az 1968-72 évek vonatkozásában az alábbi számsor jelzi; 1968 1970 1971 1972 Újítást benyújtók száma; fő 2.251 2.187 2.434 2.567 Benyújtott újítási javaslatok száma; db 1.963 2.007 1.969 2.021 Elfogadott jav. szama; db 867 768 844 965 Bevezetett újítások sz;db 732 636 705 814 Gazdasági eredmény e Ft-ban 28.072 30.498 25.067 18.717 Kifizetett újítási díj e Ft-ban 1.732 3.160 1.970 1.916 A számokat értékelve meg kell állapí­tani, hogy míg a benyújtott, bevezetett újítások esetében növekedés, a kalkulált eredmény vonatkozásában csökkenés van. Úgy ítéljük, hogy az újító-mozgalom fellendítése érdekében a kis- és közepes vállalatoknál van a legtöbb tennivaló, itt jellemző leginkább az újítással kapcsolatos közömbösség, a szabályozás negatívumai­nak emlegetése, a vállalati újítási propagan­da hiánya. Örömmel állapíthatjuk meg viszont azt, hogy olyan önálló vállalatoknál, mint a Hűtőgépgyár, a Tisza Cipőgyár, a Nagyal­földi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat - és még említhetnénk néhány vállalatot - az újítási tevékenység elismerésre méltó. A Nagy alföldi Kőolaj és Földgázterme­lő Vállalat újítási eredményei alapján az OKGT vezérigazgatója által kiírt verseny­ben a TRÖSZT 27 vállalata közül 1971-ben és 1972-ben az első helyre került. 1972-ben a vállalatnál 206 db újítást nyújtottak be, a kifizetett újítási díj 255 e Ft, a kalkulált gazdasági eredmény 1.403 e Ft. Az első helyezéssel kapott 25 ezer Ft újítók és elbírálók között került felosztásra. Nincs törés, egyenletes fejlődés tapasz­talható a Hűtőgépgyár újítási mozgalmá­ban. 1972-ben nőtt az újítási kedv a vállalatnál a korábbi évekhez viszonyítva. A beadott újítási javaslatok számát, s a bevezetett javaslatokat értékelve egyaránt kedvező a változás, ugyanakkor csökkent az elutasítások száma. 1972-ben a benyúj­tott javaslatok száma 355 db, elfogadásra került 135 db. A kifizetett újítási díj 653 ezer Ft, kalkulálható gazdasági eredmény 9.092 e Ft., 14 fő kapott kiváló újító, kitüntetést, az aranylokozattal 800, az ezüst fokozattal 600, a bronz fokozattal 400 Ft jutalmat fizetett a vállalat. Számos vállalatnál helyes gyakorlat az újítási versenyek, hónapok szervezése. Az ezen időszak alatt benyújtott javaslatok elbírálását soronkívül végzik. Jó dolognak tartjuk, hogy az újítási hónapok eredmé­nyeit vállalati sajtóban, hr adó ban, faliújsá­gon propagálják. Egy sor helyen rend­szeres a kiváló újítók népszerűsítése, bemu­tatása. Helyes kezdeményezésként találkoz­tunk egy vállalatunknál - az esetleges szubjektív megítélés kiküszöbölése cél­jából - a javaslattevő személyének bizal­mas kezelésével, mialatt értendő, hogy az újítást elbírálók a benyújtó személyét, adatait nem ismerik, a javaslaton csupán szám szerepeL A javaslattevők személyét az újítási iroda vezetője azonosítja. Ugyan­csak a szubjektív elbírálás kiküszöbölése és a megalapozottabb műszaki vélemény­­alkotás miatt helyeseljük a XVII. sz. AFIT Vállalat gyakorlatát, ahol a benyújtott javaslatokat műszaki szakemberekből álló csoport (15-17 fő) véleményezi, Uletve bírálja el. A kedvező és pozitív jelenségek mellett azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a vállalataink egy részénél tapasztalható újító-mozgalommal kapcsolatos negatív megnyilvánulásokat, a személyi feltételek hiányát. Nem értünk egyet azokkal a vezetőkkel és dolgozókkal, akik azt mond­ják a mai technikai szint melleti már nem lehat ésszerűsíteni, újítani. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa részéről örömmel üdvözöljük azt az együttműködési megállapodást, melyet az Országos Találmányi Hivatallal meg­kötöttünk. Bízunk abban, hogy ez az együttműködés a jövőben jól fogja szolgálni megyénk gazdaságában az újító­mozgalom ügyét. Szeretnénk, ha a munka­­kapcsolatok eredményeként mind több, széles szabadalmi és iparjogvédelmi ismere­tekkel rendelkező szakember képzését segíthetnénk. Közös összefogással széles­körben ismertetni kívánjuk az újításra vonatkozó szabályozásokat, segíteni és javítani a mozgalom eredményeit és tiszta­ságát. Az újítás kérdését összefüggésbe hozzuk a munka és üzemszervezési tevé­kenységgel Úgy véljük, hogy az újító­mozgalom jól segítheti a munka, és üzem­­szervezéssel kapcsolatos Párt-, es kormány határozatok sikeres megvalósítását. Az újító mozgalom negyedszázados évfordulóján hatékony újítási munkára hívjuk fel vállalataink figyelmét, s a közös cselekvés, gondolkozás eredményes kell hogy legyen. Rehák József Szolnok

Next

/
Thumbnails
Contents