Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1972 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1972-10-01 / 10. szám
924 SZABADALMI KÖZLÖNY 77. £VF. 1972. ÉV 10. szám kozó közbeikatatásával, mely megfelelő hosszúságú, legalább 3 m tömlővel kezelőszelep révén távolból működtethető. A munkahengerek löketének vagy a nyoinótáresák hosszának változtatásával különböző hosszúságú ékek kitolása is elvégezhető. Az ckkioldó készülék kéziszivattyúval, víztartályból is működtethető, miáltal a berendezés hordozható. F-SZEKCIÓ MECHANIKA, VILÁGÍTÁS, FŰTÉS Gépészet általában Műszaki elemek és egységek; általános rendszabályok gépek, vagy berendezések hatékony működésének létrehozására és fenntartására T/5244 - TA-1125 (F 16 d 23/10) TATRA národni podnik, Koprivnice, Csehszlovákia. Feltalálók: Neuman Ladislav mérnök, Pasteka Emil mérnök, Koprivnice, Csehszlovákia. - SZERKEZET FOGAZOTT TENGELYKAPCSOLÓK SZINI'.RONIZALÂSÂRA. Bejelentés napja: 1971. június 22. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1970. június 22. (Képviselő: Danubia.) A találmány tárgya szerkezet fogazott tengelykapcsolók szinkronizálására különösen hajtóműszekrényekhez, melyeknek kapcsolókövek tengelyirányú eltolásával kapcsolható szinkrongyűrűi vannak. Szinkronizáló szerkezetekkel szemben támasztott állandó igény, hogy a szinkrongyűrűk működésük befejeztével a surlódó eUeníclülettől meghatározott távolságba kerüljenek és ezzel a surlódó kapcsolat megszűnjék. Ezen cél érdekében a találmány értelmében a szinkrongyűrűkben kimunkált hornyokba behatoló egyoldalasán kiképzett menesztőperemekkel ellátott kapcsolóköveket, a kapcsolókőben kialakított furatban elhelyezkedő rugót és esetenként a kapcsológyűrűben kimunkált hornyok valamelyikében feltámaszkodó golyót alkalmazunk. A rugó felvételére a menesztőben kialakított furat a kapcsológyűrű középső hornyában feltámaszkodó golyó középvonalától meghatározott távolságban helyezkedik cl. A találmány szerinti szerkezet előnye, hogy kialakítása következtében a szinkrongyűrűket mindhárom jellemző üzemi állapotában, tehát a kapcsológyűrűk jobboldali, baloldali, valamint középső állásában is az ellenfelületről a surlódó kapcsolatot megbontva lehúzza, anélkül, hogy e célra az amúgyis szükséges funkcionális elemeken túlmenően járulékos alkatrészek kialakítása szükségessé válna. T/5245 - IA-520 (F 16 к 17/12) Ipari Szerelvény és Gépgyár, Budapest. Feltalálók: Faragó Kovács István gépészmérnök, Hegyi Gyula gépészmérnök, Lyublyánovi s Antal gépésztechnikus, Budapest. - ELZÁRÓ SZERKEZET CSŐVEZETÉKBEN ÁRAMLÓ KÖZEGEKHEZ, KÜLÖNÖSEN SZELEP ÉS TOLÓZÁR. Bejelentés napja: 1967. október 20. Szolgálati találmány. Elzáró szerkezet csővezetékben áramló közegekhez, különösen szelep és tolózár, amelynek legalább egy irányban membránmotorral menesztett orsója és a membránmotor membránjával egymástól elválasztott két térrész legalább egyikéhez csatlakoztatott nyomóközeg vezető szerelvénye van, azzal jellemezve, hogy a membránmotor és az orsó közé legalább egy puffertér van iktatva, a nyomóközeg vezető szerelvénynek egymástól elválasztott bemenő járata és kimenő járata van, amelyek közül a bemenő járatban tápnyomás alatt nyitó visszacsapó szerv, a kimenő járatban pedig ennek szabad keresztmetszetét csökkentő fojtószerv van elrendezve. 1/5246 - KO-2236 (I 16 I 35/00) Friedrich Kocks. Düsseldorf, Német Szövetségi Köztársaság. Feltalálók: Karl-llans Staat mérnök, Homberg bei Ratingcn, Theodor Zacharias mérnök, Krefeld, Horst Lübke mérnök, Hilden, Német Szövetségi Köztársaság. - FESZITÖESZKÖZ TÖMITÖ- ÉS BEFOGÓFEJEKHEZ. Bejelentés napja: 1969. február 14. Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. február 17. (Képviselő: Somlai Tibor.) Feszitőeszköz törnítő- és befogófejekhez, amelyek lenyomni kívánt üreges testek, főként csövek egyoldali lezárására és tartására szolgálnak, amely hengeres töniitő karmantyúból és ennek belső kerületénél elhelyezett, a karmantyú anyagához viszonyítva keményebb agyagból levő, rugalmas hengeres feszítőrészből és több, résekkel egymástól elválasztott, rugóerővcl szemben egymáshoz nyomható rúdból áll, amely esetben két-két szomszédos rúd között rugók vannak elhelyezve, amelyek a rudakat a törnitő karmantyú belső kerületi felületéhez fektetve tartani igyköznek, és amelynél a rugók a sugárirányú eltolódással szemben biztosítva vannak, azzal jellemezve, hogy a rugók a rudak között sugárirányú eltolódás ellen alakzárás révén vannak biztosítva. Világítás és fűtés Fűtés; takaréktűzhelyek; szellőzés T/5247 - VA- 1357 (F 24 d) Váci Gyula gépészmérnök. 35%, Budapest, Őri István technikus, 35%, Szukics József technikus, 30%, Ajka. - ÜZEMKIJÁRÁS ÉS BERENDEZÉS HASZNÁLATI MELEGVÍZ ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉS FŰTÉSÉRE FOGYASZTÓI KŐKÖZPONTOKBAN TÁV1IÖSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN KERINGTETETT FORRÓVIZ HŐENERGIÁJA FELHASZNÁLÁSÁVAL. Bejelentés napja: 1971. március 30. lörróvíz hőhordozójú távhőszolgáltatási rendszerek fogyasztói hőközpontjaiban jelenleg a használati meglegvizet a legáltalánosabban úgy állítják elő, hogy a forróvizet enyhébb időjárási viszonyok között előbb a melegvíz-készítő, azután a fűtési rendszeren vezetik át, majd 0°C napi középhőmérsékletnél a sorrendet felcserélik s ettől kezdve a forróvizet előbb a fűtési, s azután a melegvíz-készítő hőkicserélő rendszeren áramoltatják keresztül. Ennek az eljárásnak igen nagy hátrányai vannak: gyakran kell a kétféle (melegvíz-készítő és fűtési) berendezés kapcsolási sorrendjét megváltoztatni; közvetlenül az átkapcsolás előtt a használati melegvíz túlságosan meleg lesz, hőfoka a 80-90 C°-ot is meghaladhatja, átkapcsolás után pedig gyakran - különösen a csúcsfogyasztási időben - nem lesz elég meleg. Ez utóbbin általában úgy segítenek, hogy több vagy magasabb hőfokú lörróvizet vezetnek át a fogyasztói hőközponti berendezéseken, mint amennyi a kielégítő fűtéshez elégséges lenne és még túl is méretezik a melegvíz-készítő hőkicscrélőket. Mindkét megoldás növeli a beruházás és üzemeltetés költségeit és az elkerülhetetlen túlfűtés jelentős mennyiségű felesleges energiafelhasználással is jár. Még jelentősebb az a hátrány, ami abból származik, hogy a magas hőfok következtében a használati melegvíz-készítő hőkicserélőkben erős vízkövesedés és korrózió lép fel, ami miatt azok igen hamar használhatatlanná válnak, sűrű vízkőtelcnítésre, illetve cserére szorulnak. A találmány s: inti üzemeljárás és berendezés az említett hátrányok egy részéi megszünteti, mert a kétféle berendezés kapcsolási sorrendjét csak egészen alacsony napi középhőmérsékletnél (egy fűtési idényben legfeljebb egyszer, vagy egyszer sem) szükséges megváltoztatni, s a használati melegvíz hőfoka mégsem lesz magasabb a még éppen szükséges (pl. 50) °C-nál, a hátrány ok más részét pedig lényegesen csökkenti, mert a túl sohasem melegedő használati melegvíz alig okoz vízkövesedést és korróziót; a hőkicserélők használati ideje többszöröse lesz a jelenleginek. A találmány szerinti üzemeljárás és berendezés lényege, hogy a mindig lágyított forróvizet, amíg a napi középhőmérséklet a méretezési középhőmérséklethez egész, közeli hőfokra le nem hül, először az u.n. hőközvetílő folyadék-melegítő rendszeren vezetjük át s csak azután a fűtési rendszeren. A hőközvetílő folyadékot saját hőkicserélő rendszerében és a használati melegvíz-készítő berendezésekben nagy sebességgel keringtetjük, s a keringtető szivattyút automatikusan leállítjuk, amikor a használati melegvíz hőfoka eléri a kívánt és megengedett értéket. A szivattyú akkor indul csak automatikusan újra. amikor a használati melegvíz hőfoka a kívánt érték alá csökken. A hőkozvetitő
