Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1972 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
IPARJOGVÉDELMI GYAKORLAT TÁJÉKOZTATÓ a növény- és állatfajtákra vonatkozó szabadalmi bejelentés elkészítéséhez A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény egyik alapvetően új eleme, hogy lehetővé tette a növény- és állatfajták szabadalmi oltalomban való részesítését. Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény már rég leszögezte, hogy az ipari tulajdont a legtágabban kell értelmezni és az nem csupán a szorosan vett ipari termelésre terjed ki, hanem a mezőgazdaságra is, beleértve az egyes növényi termékeket, vagy állatokat, mégis hazánkban csak az említett törvény mondta ki tételesen először, hogy az egyes növény- és állatfajták is szabadalmazhatok. Ezzel rögzítést nyert, hogy az új fajták, - akár keresztezéssel, akár kiválogatással, akár a kettő kombinációjával jöttek létre, - mint tudatos emberi tevékenység eredményei, találmánynak minősülnek, melyekre szabadalom engedélyezhető, ha a törvényszabta feltételeket kielégítik. A törvény szerint a növényfajta akkor szabadalmaztatható, ha a fajta új, egynemű (homogén) és viszonylag állandó (stabil). A törvény és a vonatkozó végrehajtási utasítás ugyan a növényfajták szabadalmi oltalmának feltételeit sorolja fel tételesen, de a törvény 71. § szerint a vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen az állatfajtákra is alkalmazni kell. A továbbiakban tehát, amikor növényfajtákról teszünk említést, magától értetődően a szabályokat értelemszerűen az állatfajtákra is alkalmazni kell. Az újdonság megítélésének kérdésében az iparjogvédelmi gyakorlat kialakultnak tekinthető. A törvény általános meghatározása szerint akkor új a találnia ny, ha az elsőbbségi nap előtt nem jutott olyan mértékben nyil vánosságra, hogy azt a szakember megvalósíthatta. A törvény bármiféle nyilvánosságra jutást ujdonságrontónak minősít, ha annak révén a találmány lényege a bejelentést vagy prioritást megelőzően megismerhetővé vált.. Az ismertté válás lehetősége sokirányú: ujdonságrontó lehet könyv, folyóirat, prospektus, egyéb sokszorosítás, vagy hozzáférhető helyen, pl. könyvtárban letett tanulmány, de a megismerhetőség egy formája lehet a gyakorlatba-, tcrmesztésbcvétcl is. Fokozottan kell hangsúlyozni, hogy nem a tényleges megismerés, hanem annak puszta lehetősége az, ami ujdonságrontó körülményt jelent. Éppen ezért, amikor az élő világ találmányairól van szó, csak a ténylegesen létrehozott, megvalósított találmányok, - fajták - jöhetnek az oltalom elnyerése szempontjából szóba, - hisz másként az egyneműségre és állandóságra választ nem tudnánk kapni, - így fokozottan kell ügyelni arra, hogy a kísérletezés stádiumában saját ujdonságrontás ne keletkezzék. Ugyanis az újdonság, mint mondottuk, objektív követelmény. Közömbös tehát, hogy éppen a szóban forgo találmány kísérleteiből vált ismertté a megoldás, hogy a publikáció vagy a megismerés lehetősége a valóságos szerzőtől származik: a meghatározó csakis az, hogy abszolút értelemben új volt-e a találmány az említett időpontban. Gyakran éppen a saját ujdonságrontás képezi akadályai a szabadalom engedelyezésének. Az a törvényi meghatározás, mely szerint a szakember számára való megvalósításhoz szükséges vagy elegendő útmutatás az, ami lényegében ujdonságrontó hatású, több megfontolást és értelmezést tesz lehetővé. De vitathatatlanul leszögezhető, hogy ha a fajta előállításának elvi lehetősége, a fajtához való bármiféle módon való hozzáférhetőség, így a megvalósítás vagy továbbszaporítás puszta lehetősége bizonyított, akkor az a fajta a későbbi bejelentés időpontjában nem tekinthető szabadalmazható új találmánynak még akkor sem, ha a fajtához való hozzájutás éppenséggel a nemesítő tudta nélkül történhetett meg. Ezért rendkívül fontos a szabadalmi bejelentés idejében való megtétele. A szabadalmi bejelentőt megillető uniós elsőbbségi jog lehetőséget ad arra, hogy a hazai bejelentéstől számított 12 hónapon belül más államokba az eredeti hazai bejelentési nap elsőbbségének megtartása mellett további bejelentések történjenek, illetve az ebben az intervallumban keletkezett tények a bejelentés ellen ujdonságrontóul nem érvényesíthetők. A törvény végrehajtási utasítása szerint egynemű a növényfajta, ha egyedeinek lényeges jellemzői - az ivaros és ivartalan szaporítás sajátosságait figyelembe véve - azonosak (homogenitás). Tehát arról van szó, hogy az azonos eredménnyel való reprodukálás követelményei - hasonlóan az ipari találmányoknál megkövcteltckhcz - kielégítést nyerjenek. Az a növényfajta, melynek egyedei az utántermesztés során nem rendelkeznek a fajtaoltalomban igényelt jellemzők mindegyikével, - melyek cgycdcibcn a lényegesnek mondott jegyek szórást mutatnak, - jellemzők mindegyikével, - melynek cgycdcibcn a lényegesnek mondott jegyek szórást mutatnak, - vonatkozásában kívánja meg az egyneműséget, ami az iparjogvédelmi gyakorlatban magátol értetődően csak az oltalmi körben meghatározott jellemzőkre, azaz a szabadalmi igénypontokban felsorolt jegyekre értendő. (A szabadalmi igénypontokra még visszatérünk.) A már hivatkozott szabályozások szerint akkor tekinthető a növényfajta viszonylag állandónak, ha akár a természetes, akár a mesterséges szaporítás, vagy szaporítási ciklus során lényeges jellemzői megegyeznek a leírásban foglaltakkal (stabilitás). Ez a követelmény szintén összhangban van a találmányokkal szemben támasztott általános követelményekkel. Ugyanis a feltaláló a természet törvényeit, erőit felhasználva tudatosan alakítja a termelőeszközöket, a termelés körülményeit és alkotásának a gyakorlatban alkalmazhatnak kell lennie, azaz az anyagi javak előállítása során a termelésben megvalósíthatónak kell lennie. Anyagi javak gyakorlati előállításáról, termelésről, ismétlődő folyamatról lévén szó, nem lehet a meg nem ismételhető intézkedést találmánynak elfogadni. Csak az elvileg bármely méretben, - azonos körülményeket feltételezve, - mindig ugyanazt az eredményt biztosító, folyamatos reprodukálást tekinthetjük a termelésben hasznosuló beavatkozásnak. Ha az új növényfajta szabadalmi igénypontban meghatározott tulajdonságai nem stabilak, akkor az a fajta nem rendelkezik állandó jegyekkel, így nem is tekinthető oltalomképesnck. Lényeges és ismételten hangsúlyozandó, hogy az iparjogvédelmi gyakorlatban az újdonság, az egyneműség és állandóság követelménye csak az igénypontban meghatározott jellemzők vonatkozásában követelhető meg. (A vizsgálat többek között ezért sem azonos a fajta egyéb jogszabályod alapozott minősítő vizsgálatával!) A szabadalmi törvény általános szabályai szerint a szabadalmazható találmány kelléke az is, hogy a találmány haladást jelentsen, azaz eddig ki nem elégített szükségletet elégítsen ki, vagy valamely szükségletet az eddiginél előnyösebben elégítsen ki. A haladó jelleget a találmány szerinti célkitűzés irányába mutató hatásosság szempontjából kell elbírálni és értékelni, az emberi szükséglet kielégítésére utaló követelményt pedig általában tágan kell felfogni.
