Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1971 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 76. ÉVF. 1971. ÉV 1 tásokat adhat neki. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik az Unió pénzügyi szabályzatának elfogadása, valamint a Nemzetközi Iroda ellenőrzése. Mint az előzőkből kitűnik, a Nemzetközi Iroda közös adminisztratív szerve az összes uniónak, az SZTV-nek is. Az Unió hatáskörébe tartozó kérdésekben megtárgyalja és jóváhagyja az SZTV főigazgatóságának jelentését és tevékenységét és utasításokkal látja el. A szükségnek megfelelően a közgyűlés szakértői bizottságokat és munkacsoportokat állíthat fel. A PUE-nek 13—17 cikkeit (adminisztratív rendelkezések) módosíthatja és meghatározza, hogy ülésein megfigyelői minőségben milyen nem-uniós országok vehetnek részt. További feladata az SZTV-t létrehozó Egyezményből reá ruházott jogok gyakorlása. A Közgyűlésnek minden olyan ország tagja, mely részese a PUE stockholmi szöveg 13—17. cikkeinek. A Közgyűlésen minden államot egy-egy küldött képvisel, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogatnak. Ez alól a rendelkezés alól kivételt képez az, amikor uniós országok külön megállapodás értelmében közös iparjogvédelmi hatóságot hoznak létre, a vita során ezeket az országokat egyikük közösen képviselheti. A közös képviselet a szavazásra nem terjed ki. Ezt a rendelkezést az OAMPI (az afrikai — malgas iparjogvédelmi hatóság, mely 13 afrikai állam központi iparjogvédelmi hatósága) kívánságára fogadta el a konferencia, de az eredeti javaslatnak azt a részét, mely a képviseletet a szavazás esetében is korlátozás nélkül akarta biztosítani, elvetették. Különösen a fejlődő államokra való tekintettel elfogadásra került azonban egy olyan megoldás, melynek értelmében az ülésről távollevő, uniós ország megbízhat egy küldöttséget, hogy nevében szavazzon. Erre csak akkor kerül sor, ha az uniós ország kivételes okok következtében nem tudja saját küldöttségével képviseltetni magát. Egy küldöttség csak egy ország nevében szavazhat és a meghatalmazást a megbízó állam államfőjének vagy illetékes miniszterének kell aláírni. A közgyűlés határozatképességéhez a tagországok felének jelenléte szükséges. Az uniós egyezmények szövegei is lehetővé teszik a határozatképesség biztosítását „postai szavazás” útján; ez teljesen megfelel a II. 3. a pontban ismertetett rendelkezésnek, mely az SZTV közgyűlésére vonatkozik. A közgyűlés három évenként egyszer ül össze, éspedig az SZTV közgyűlésével azonos időszakban és helyen. E rendelkezés indoka az, hogy a két közgyűlésen azonos szervek érdekeltek és az egy időben és helyen tartott ülés költség- és munkamegtakarítást jelent. Az „egy időben” kifejezés természetesen nem azt jelenti, hogy azonos napokon, azonos órában tartják az ülést, hanem azt, hogy az egyik közgyűlésen részt vevő küldött részt tud venni a másik közgyűlésén is. ad. b., Végrehajtó bizottság Nagy létszámú közgyűlések nem alkalmasak operatív tevékenység elvégzésére, ezért van szükség egy kisebb, de ugyancsak reprezentatív testületre. A Párizsi és Berni Unió nagy létszáma szükségessé tette, végrehajtó bizottság felállítását, a többi unió létszáma azonban olyan, hogy erre azoknál nem volt szükség. Az új szövegek alapján végrehajtó bizottsága csak a két nagy uniónak és az SZTV-nek van, ez utóbbi végrehajtó bizottságának az elnevezése: koordinációs bizottság. A végrehajtó bizottság tagjait a közgyűlés választja, tagországainak száma a közgyűlést alkotó tagországok számának egynegyede. A végrehajtó bizottságnak hivatalból tagja az az ország, melynek területén az SZTV széket (Svájc), amennyiben ez utóbbi kötelezettséget vállal, hogy forgóalap elégtelensége esetén az uniónak előleget nyújt. A végrehajtó bizottság megválasztásakor a közgyűlésnek figyelembe kell venni a méltányos földrajzi eloszlást (pl. az egyes földrészek a tagországok számának és fontosságának megfelelően legyenek képviselve), valamint a külön megállapodások országainak azt az igényét (pl. madridi unió, lisszaboni unió), hogy a végrehajtó bizottságot alkotó országok között legyenek. A végrehajtó bizottság tagjait két közgyűlés közötti időszakban választják (közgyűlés berekesztésétől a következő közgyűlés végéig). A végrehajtó bizottság tagjainak csak kétharmadát lehet újra választani. A végrehajtó bizottság feladata a közgyűlés munkájának előkészítése, megkönnyítése és meghatározott területen a közgyűlés döntésének végrehajtása. így a végrehajtó bizottság készíti el a közgyűlés napirendjének tervezetét, javaslatokat és észrevételeket tesz a főigazgatónak a munkatervvel, költségvetéssel kapcsolatos és egyéb jelentéseire és javaslataira, elősegíti, hogy a főigazgató az unió munkatervét végrehajtsa. A végrehajtó bizottság évente egyszer ül össze, üléseit a koordinációs bizottság ülésével azonos időszakban és helyen tartja. Az előzőkből kitűnően a végrehajtó bizottság tagjai egyben tagjai az SZTV koordinációs bizottságának is, tehát célszerű, ha a két szerv üléseit egy időben tartja úgy, hogy a részvevők mind a két szerv ülésén részt vehessenek. A végrehajtó bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Azok az uniós országok, melyek nem tagjai a végrehajtó bizottságnak, ülésein megfigyelővel képviseltethetik magukat. ad. c., Nemzetközi Iroda A Nemzetközi Iroda — mely a BIRPI helyébe lép — az unió különböző szerveinek titkársága. Az unió legfőbb tisztviselője és képviselője egyben az SZTV-nek a főigazgatója. A Nemzetközi Irodára vonatkozó rendelkezések egyébként megegyeznek a lisszaboni szöveg 13. cikkében foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a felülvizsgálati értekezletek előkészítésébe az Iroda kormányközi és nemzetközi nem kormányszervezeteket is bevonhat. Ez ugyan új rendelkezés, a gyakorlatban azonban a kormányközi és nemzetközi nem kormányszervezetek bevonása a stockholmi konferencia előtt is megtörtént. И-. Pénzügyek Az unió költségvetése a következő tételeket foglalja magában: a. , az unió bevételeit és kiadásait b. , az uniók közös költségeihez való hozzájárulás összegét (pl. a Nemzetközi Iroda vagy az SZTV közgyűlése fenntartásának a költségéhez való hozzájárulást) c. , az SZTV konferenciájának költségvetéséhez való hozzájárulás összegét, ez azonban nem kötelező. Változás történt továbbá az egyes államok hozzájárulását szabályozó osztályba sorolásban is. A hat osztály helyett az új szöveg hét osztályt állapít meg. A hetedik osztályt a fejlődő államokra figyelemmel állapították meg, ez az osztály csak egy egységet fizet, szemben az első osztály 25 egj'ségével. Továbbiakban is minden állam maga állapítja meg az osztályba sorolását és ezt meg is változtathatja. Az uniós egyezmények szövegei is tartalmaznak olyan rendelkezést, melynek értelmében a hátralékban levő állam nem gyakorolhatja szervezeti jogát (1. II. 4.) Az uniós egyezményeknek ez a rendelkezése teljesen megegyezik az SZTV- Egyezményének ismertetett II. cikk (5) bekezdésében foglaltakkal. Az unió forgóalappal rendelkezik, melynek mértékét és a befizetés feltételeit a főigazgató javaslatára az SZTV koordinációs bizottsága állásfoglalásának meghallgatása után a közgyűlés határozza meg. A forgóalap elégtelensége esetére biztosítandó előleg kérdésében a PUE az SZTV Egyezményének ismertetett 11. cikk (9) bek. rendelkezik. A pénzügyi ellenőrzést vagy az uniós országok vagy külső könyvszakértők végzik. A könyvszakértők kijelölése a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
