Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1971 (76. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 76. ÉVF. 1971. ÉV 5 gét. Sem a tisztviselők nem fogadhatnak el a Szervezeten kívül álló hatóságtól utasítást, sem a tagállamok nem be­folyásolhatják őket feladatuk gyakorlásában. A szervezet székhelye Genf, a Nemzetközi Iroda jelen­leg szimbiózisban él a BIRPI-vel. i. Pénzügyek A Szervezet felépítése aligha mondható egyszerűnek és ez megnyilvánul a pénzügyek rendezésében is. Az uniók függetlenségének elvét figyelembe véve biztosítani kellett a Szervezet működéséhez szükséges anyagi feltételeket és ezen belül el kellett választani az eltérő összetételű és eltérő feladatokat ellátó közgyűlés és konferencia pénz­ügyeit. A BIRPI pénzügyi osztályának eddig sem volt könnyű ez a helyzet az ún. közös költségek felosztásá­nál, a Nemzetközi Irodának ezt a feladatát a Szervezet pénzügyeire vonatkozó rendelkezései egyáltalán nem tet­ték könnyebbé. Miután az SZTV-nek két önálló szerve van, a közgyű­lés és a konferencia, mind a kettő különálló költségvetés­sel rendelkezik. Az uniók közös kiadásainak költségvetése tartalmazza azokat a tételeket, melyek két vagy több unióval kapcso­latosak, így pl. a közgyűlés, a koordinációs bizottság költ­ségeit, a Nemzetközi Irodának azokat a szolgáltatásait, melyeket nem közvetlenül valamelyik unióval kapcsolat­ban nyújt. A nemzetközi védjegy lajstromozása kizárólag a madridi uniót érinti, ezért a Nemzetközi Irodának a lajstromozással kapcsolatos szolgáltatása természetesen csak ezt az uniót terheli. A Szervezet hivatalos lapjának vagy a közgyűlés ülésszakának költségei viszont mind­egyik uniót terheli. A konferencia költségvetése két tételt tartalmaz: a kon­ferencia üléseinek és a jogi-technikai segélyprogram költ­ségeit. Az uniók közös kiadásának költségeit elsősorban az uniók hozzájárulásából fedezik. Tehát nem közvetlenül az uniós államok hozzájárulása fedezi ezeket a kiadáso­kat, hanem az egyes uniók közgyűlése határozza meg, mi­lyen összeggel járul hozzá az unió a közös költségekhez és ez az összeg saját költségvetése terhére kerül átuta­lásra. Az uniós államokat tehát közvetve érinti ez a tétel, mert a hozzájárulás az unió teljes költségvetésének csak egy részét képezi. További bevételi forrást képeznek a Nemzetközi Irodának azok a szolgáltatásai és kiadványai, melyek több unióval kapcsolatosak. A konferencia két legfontosabb költségvetési forrása a nem uniós államok hozzájárulása és az egyes uniók hoz­zájárulása. Az uniók közös kiadásainak (közgyűlés) költ­ségvetésében szereplő tételek minden unióra vonatkoznak, ezért az uniók kötelesek hozzájárulást fizetni. Miután ez a köitségvetés átfogja a Szervezet adminisztrációjának az uniókkal kapcsolatos teljes tevékenységét, az unióknak a konferenciával kapcsolatban ilyen kötelezettségei nincse­nek, ezért az uniók szabadon dönthetnek, hogy hozzájá­rulnak-e a konferencia költségvetéséhez vagy sem. Az Egyezményhez csatlakozott nem uniós államok hozzájá­rulása a konferencia költségvetéséhez kötelező. A konfe­rencia bevételi forrásai közé tartoznak a Nemzetközi Irodához a jogi-műszaki segélynyújtás fejében befolyt - azon összegek, melyek nem az uniókat illetik meg. Az Egyezményben részes nem uniós állam maga határozza meg saját osztálybasorolását, melynek alapján a hozzá­járulást fizeti. Nagyon lényeges pénzügyi rendelkezés az, melynek ér­telmében, ha a költségvetés az új költségvetési év kezdete előtt nem kerül elfogadásra, a költségvetés a pénzügyi szabályzat értelmében az előző évi költségvetés szintjén marad. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a Nemzet­közi Iroda tevékenységét folytassa abban az esetben is, ha valami oknál fogva a költségvetést a költségvetési év előtt nem fogadták el. A pénzügyekre vonatkozó 11. cikknek két olyan rendel­kezése is van, mely hatásában túlmegy a pénzügyi kérdé­sekben. Az az állam, amelyik nem fizet, nem gyakorolhatja sza­vazati jogát. Miután az ismertetett rendelkezések alapján az uniós államok a Szervezetnek nem közvetlenül fizetnek hozzájárulást, hanem az egyes uniók költségvetésén ke­resztül, az a furcsa helyzet állhat elő, hogyha pl. Magyar­­ország elmulasztaná megfizetni hozzájárulását a Párizst Unióban, annak egyik következménye az lenne, hogy aa SZTV közgyűlésén, konferenciáján és miután tagja, a koordinációs bizottságban sem gyakorolhatná a szavazati jogát. Ezt a rendelkezést enyhíti, hogy az érintett testület (pl. a közgyűlés) megengedheti a hátralékban levő országnaK a szavazati jog gyakorlását, ha „meggyőződött arról, hogy. a fizetési késedelem rendkívüli és elháríthatatlan körül­­ményeknek tulajdonítható.” A fenti rendelkezésekben két elv közötti kompromisz­­szum érezhető: az egyik álláspont szerint, ha egy ország nem járul hozzá a Szervezet fenntartásához, ne gyakorol­hassa jogait. A másik álláspont szerint nem mindegy, hogy egy ország miért nem fizet. Különösen kisebb orsza-. goknál előfordulhat, hogy természeti csapás következté­ben átmenetileg nincsenek abban a helyzetben, hogy pénz­ügyi kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Ilyen vis maior esetén helytelen volna megfosztani ezeket az államokat szavazati joguktól. Politikai jellegű viszont a kérdés akkor, ha egy állam azért nem hajlandó fizetni, mert felfogása szerint a prog­ram, melynek végrehajtásához a pénzügyi fedezet szűk-*; séges pl. érdekeit súlyosan sérti, politikájával ellentétben áll. Nyilvánvalóan egy állam nem hajlandó oyan progra­mot finanszírozni, melynek megvalósítása számára káros.' Az uniók történelmének eddig tanulmányozása alapján talán nem indokolatlan az a remény, hogy a rendelkezés alkalmazására kizárólag csak pénzügyi vis maior eseteben fog sor kerülni. A másik, jelentőségében nemcsak pénzügyi hatású ren­delkezés a forgóalappal áll kapcsolatban. A Szervezetnek forgóalapja van, ezt a nem uniós államok egyszeri befi-j zetéséből képezik. Előfordulhat azonban, hogy a forgóalap elégtelennek bizonyul és ebben az esetben „kölcsönt” kell kérni. A Szervezet székhelye Genf. A székhellyel kapcsolatos egyezményt Svájccal kell megkötni. Az Egyezmény értel­mében ennek keretében kell rendelkezni arról, hogy a forgóalap elégtelensége esetén a vendéglátó állam előleget folyósítson. Amíg az előleget nyújtó állam e kötelezettsé­gét vállalja, hivatalból tagja a koordinációs bizottságnak. 5. Jogképesség, kiváltságok, mentességek A Szervezet zavartalan és hatásos működése^ érdekébe» mindegyik tagállam területén feladatainak ellátásához és céljainak eléréséhez szükséges jogképességgel rendelkezik» E jogoknak természetesen összhangban kell lenniök az il­lető tagállam belső jogszabályaival. Ez a rendelkezés el­sősorban azt az államot érinti, ahol a Szervezet székhely® működik. A Szabadalmi Együttműködési szerződés hatály-; balépése után elképzelhető, hogy a további fejlődés eset-­­leg regionális szervek felállítását teszi szükségessé, őt fenti rendelkezés ezekre is vonatkozni fog. A Szervezet feladatainak ellátásához és céljainak eléré­séhez szükséges kiváltságok és mentességek biztosítás» céljából — első sorban a tisztviselők és a tagállamok kép­viselői vonatkozásában — a koordinációs bizottság jóvá­hagyásával a főtitkár egyezményeket köthet.^ Az egyez­mények megkötését a főtitkár maga kezdeményezhei. 6. Módosítások (17 cikk) A módosítások sem tartoznak az egyszerűnek nevezheti rendelkezések közé. A módosítást bármely tagállam, a koordinációs bizottság vagy a főigazgató javasolhatja és a konferencia dönt. Nem uniós államok azonban csak akkor szavazhatnak a módosítás kérdésében, ha a módost ta*

Next

/
Thumbnails
Contents