Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1971 (76. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY 76. ÉVF. 1971. ÉV 1. szám Eljárás szemcsés anyagok hőkezelésére fellazított anyag­oszlopban. Bejelentés napja: 1969. december 17. Szolgá­lati találmány. Eljárás szemcsés anyagok hőkezelésére azzal jellemezve, hogy az előhevítő zónába beadagolt anyagot az égőtér irá­nyába süllyesztjük, közben a távozó ellenáramú füstgáz hőtartalmával hőkezelési hőmérsékletre hevítjük, majd az égetőtérbe vezetjük, ahol közvetlenül bevezetett égéster­mékkel hozzuk kapcsolatba, primer és vagy szekunder kö­zeggel az égetőtérben fellazított állapotot létesítünk, a hő­kezelés ideje alatt az anyagot az égetőtérben tartjuk, majd a fellazított állapot megszüntetése után a hőkezelt anya­got a hűtőtéren keresztülvezetve eltávolítjuk. T/1684 — FI—435 (F 27 b 9 08) Finomkerámiaipari Mű­vek, Budapest. Feltalálók: Csiszár Lajos oki. gépészmér­nök, 40%, Richter Vladimir oki. vegyészmérnök, 15%, Bu­dapest, Веке László oki. vegyészmérnök, 15%, Pécs, Len­­key György oki. vegyészmérnök, 15%, Völgyi József oki. gépészmérnök, 15%, Budapest. — Közvetett fűtésű tolóla­pos kerámiaipari alagútkemence. Bejelentés napja: 1969. augusztus 18. Szolgálati találmány. (Képviselő: Danubia.) Közvetett fűté-ű, tolólapos kerámiaipari alagútkemence, azzal jellemezve, hogy az alagút hossztengelyére merőle­ges irányban egymás mellett elhelyezett, egymástól füg­getlen, szabályozhatóan fűtött, vagy adott esetben hűtött, kazettaszerű, önálló kemence-egységekből áll, minden ke­mence-egység a munkateret lényegében körülveszi, és a belsejében elhelyezkedő égéstér a munkatértől hermetiku­san el van zárva. G — SZEKCIÓ FIZIKA Műszerek Mérés, vizsgálat T/1685 — LA—693 (G 01 b 7/16; G 01 n 33/10) Labor Műszeripari Művek, Esztergom. Feltalálók: Lasztity Rado­mir egyetemi docens, Hegedűs József oki. gépészmérnök, Budapest. — Eljárás és berendezés sikér és tészták nyújt­­hatóságának mérésére. Bejelentés napja: 1968. augusztus 16. Szolgálati találmány. Eljárás sikér és tészták nyújthatóságának mérésére az­zal jellemezve, hogy a sikérből vagy tésztából két fél­ből álló mintatartóba történő préseléssel mintaidomot ál­lítunk elő, majd azt ugyancsak a mintatartóban pihentet­jük és pihentetés után a mintatartó felek és a sikérminta közötti súrlódással a sikérmintát megfogva, azt elszakít­juk. T 1686 — FO—546 (G 01 c 7 04) Földmérési Intézet, Bu­dapest. Feltaláló: Gebry János mérnök, Budapest. — Geo­déziai koordináta meghatározó adapter hosszszelvénymérő kocsihoz. Bejelentés napja: 1968. január 2. Szolgálati ta­lálmány. (Képviselő: Danubia.) Geodéziai koordináta meghatározó adapter hosszszel­­vénymérő kocsihoz, amely a mérőkocsi vízszintes távolsá­got mérő szerkezetével van kapcsolva és amelynek irány­tartó tájékozó szerkezete van, azzal jellemezve, hogy víz­szintes távolságot mérő szerkezettel hajtott koordináta reduktorkorongja van, amelynek r sugarú alapköre az egy fordulathoz tartozó vízszintes távolsággal arányos számú az alapkör r sugarától különböző sugarú körén, a sugár nagyságától függően változó számú osztással van ellátva, és a koordináta reduktorkorong jeleit felfogó két érzéke­lőszerve van, amely érzékelőszervek kényszerpályán van­nak a tájékozószerkezettel vezetve, továbbá, hogy a koor­dináta reduktorkorong középpontjától R távolságban levő osztásokat érzékelő rögzített érzékelő szerve van és hogy ez utóbbi érzékelőszerv által érzékelt osztások számának és a két kényszerpályán vezetett érzékelőszerv áltál érzé­kelt osztások számának aránya R: (R + r sin fi) illetve R: {R + r cos f). ahol R a vezérlőkorongok, vagy korong for­­gásközéppontiának távolsága a koordireduktorkorong for­gásközéppontjától és R nagyobb, mint r, a geodéziai koor­dinátarendszer kezdő iránya és a mérőkocsi haladási irá­nya közötti szög és valamennyi érzékelő szerv jelszám­láló berendezéssel van kapcsolva. T/1687 — HA—884 (G 01 к 13/00) Hajtómű- és Felvonó­gyár, Budapest. Feltalálók: Kálmán Vince erősáramú technikus, Somogyi Sándor elektroműszerész, Budapest. — Hőérzékélő szonda. Bejelentés napja: 1969. december 5. Szolgálati találmány. (Képviselő: Danubia.) Hőérzékelő szonda sugárzó fűtéssel ellátott terek kitöltő közegének hőmérsékletmérésére és/vagy hőmérsékletsza­bályozására, amelynél, hőmérsékletérzékelő szerve van, azzal jellemezve, hogy a hőérzékelő szerv infravörös suga­rakat visszaverő anyagból készült, sík és/vagy görbült fe­lületekkel határolt, árnyékolt nyílásokkal, valamint belső oldalán hőszigeteléssel ellátott üreges testQen van elren­dezve. T/1688 — KA—1137 (G 01 n 3 38) VEB Kabelwerk Cberspree (KWO), Berlin-Oberschöneweide, Német De­mokratikus Köztár: ság. Feltaláló: Dr. Woboditsch Wal­ter oki. mérnök, Berlin-Köpenick, Német Demokratikus Köztársaság. — Eljárás és készülék kötélalakú testek di­namikus hajlítószilárdságának, illetve hajlíthatóságának meghatározására. Bejelentés napja: 1968. január 8. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1967. szeptem­ber 29. (Képviselő: Somlai Tibor.) Eljárás kötélalakú testek dinamikus hajlítószilárdságá­nak, illetve hajlíthatóságának a dinamikus hajlítószilárd­ság reciprok értékeként való meghatározására, azzal jel­lemezve, hogy a kötélalakú, hajlításra lengő testként dol­gozó, vizsgálni kívánt darabot egyik végén befogjuk, meg­határozzuk rezonanciafrekvenciáját és ezt a befogási hossz négyzetével megszorozzuk. T/1689 — MA—1896 (G 01 n 7 14; В 01 d 15/08) Magyar Optikai Művek, Budapest. Feltaláló: Dr. Trompler Jenő tudományos munkatárs, Budapest. — Eljárás és berende­zés gáz (gőz) elegyek pneumatikus analizálására. Bejelen­tés napja: 1968. október 15. Szolgálati találmány. Eljárás gáz (gőz) elegyek pneumatikus analizálására azzal jellemezve, hogy gázsugárként a pneumatikus szabadsu­gár jelátvívő elemnél az analizálandó gáz (gőz) elegyet használjuk és a vizsgált gáz (gőz) elegy sűrűségének vagy­is összetételének változását érzékeljük, az érzékelő által szolgáltatott nyomásjelet ismert módon tovább erősítjük és mérjük. T/1690 — MA—2059 (G 01 n 23/00) MTA Központi Fizi­kai Kutató Intézet, Budapest. Feltalálók: Simonits András fizikus, 30%, Quittner Pál fizikus, 20%, Szabó Elek ve­gyészmérnök, 15%. Elek Antal vegyészmérnök, 15%, Csőke Antal gépészmérnök, 10%, Perneczki Gábor fizikus, 10%, Budapest. — Eljárás gyorsneutronos aktivációs analízisre termikus reaktorokban. Bejelentés napja: 1969. december 30. Szolgálati találmány. Eljárás gyorsneutronos aktivációs analízisre termikus atomreaktorban, azzal jellemezve, hogy a mintákat és a standardokat először a fűtőelem közelében létesített gyors­neutronos aktiválásra használt besugárzó helyen sugároz­zuk be legalább 0,5 g/cm2 természetes bőrt tartalmazó tok­ban és a keletkező gamma-sugárzást egy- vagy sokcsator­nás analizátorral megmérjük, majd az aktivitások lebom­lása után a mintákat és a standardokat a reflektor mellett létesített, termikus aktiválásra használt besugárzó helyen újra besugározzuk boros árnyékolás nélkül, az aktivitá­sokat az analizátorral lemérjük és a mért aktivitások kor­rigálása után (hűtési időre, súlyra stb.) a mérendő elem és a zavaró elem mennyiségeit az Yc xAac + xBb£ = nc -----------­к Y xAa -f- xBb = n-----------egyenletekből, к

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents