Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1971 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
12 SZABADALMI KÖZLÖNY 76. ÉVF. 1971. ÉV 1. szám 15. A szabadalmas anyagi ösztönzése, ha az eredmény a felhasználónál jelentkezik A szabadalmas a találmány alapján általa gyártott és forgalomba hozott termék felhasználójával szemben szabadalmi jogából eredően nem léphet fel anyagi igénnyel. Amennyiben a termék felhasználása révén a felhasználónál mutatkozik a megtakarítás, a találmány gazdasági eredménye a termék magasabb árában juttatható kifejezésre. A szabad árformákban ez a felek megegyezésére van bízva, fix- vagy maximált hatósági ár esetén pedig a találmány megvalósítására való ösztönzés szempontjait az árhatóság az ármegállapítás során érvényesíti. Az Országos Anyag- és Árhivatal álláspontja szerint ez utóbbi esetben helyes, ha a szabadalmas az árvetésben a tényleges költségeket számolja el, az árvetés mellékletében pedig kimutatja a találmány alkalmazása révén elért megtakarítást. 16. A szabadalmazás végett bejelentett és közzé még nem tett találmány nyilvánosságra hozatalához az Országos Találmányi Hivatal engedélyére nincs szükség A 23/1970. (VII. 4.) Korm. sz. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte a 17/1963. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 165. §-át, amely szabálysértésért büntetni rendelte azt, aki a szabadalmazásra bejelentett és még közzé nem tett találmányt az Országos Találmányi Hivatal engedélye nélkül nyilvánosságra hozza. Az 57/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 10. § (1) bekezdésének második mondata — mivel az előbbi, hatályon kívül helyezett szabállyal azonos tilalmat tartalmaz — kifejezett rendelkezés hiányában is hatályon kívül helyezettnek tekintendő. A fentiekből következik, hogy a szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmány nyilvánosságra hozatalához a közzététel előtt nincs szükség az OTH engedélyére. A kifejtettek természetesen nem jelentik azt, hogy az államtitok [31/1963. (XI. 17.) Korm. sz. rendelet], az üzemi (szolgálati) titok, [34/1967. (I 8.) Korm. sz. rendelet 38. §. (1) bek.], vagy a magántitok [1969. évi IV. tv. 83. § (1) bek.] tárgyát képező szabadalmi bejelentést a titok jogosultjának engedélye nélkül nyilvánosságra szabad hozni. (A Szabadalmi Közlöny 1970. május havi számában 7. szám alatt ismertetett állásfoglalás a jogszabály megváltozása miatt tárgytalanná vált.) 17. A szolgálati találmány feltalálójának a találmány egyes értékesítési formái után külön-külön díjigénye van A 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. rendelet helyes értelmezése szerint a szolgálati találmány feltalálóját a találmány különböző értékesítési formái [2. § (1) bek.] után külön-külön díjigény illeti meg. Ebből következik, hogy az egyik értékesítési forma (pl. a hasznosítás) után díjazott feltaláló a hasznosítás másnak való engedélyezése vagy a szabadalom átruházása esetén újabb díjigénnyel léphet fel, kivéve, ha az előző szerződésben erről a jogáról kifejezetten lemondott. 18. A szolgálati találmány feltalálójának díjigényét nem érinti az a tény, hogy a megoldás újításként való hasznosítása után korábban már anyagi elismerésben részesült Az 57/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet és a 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. rendelet egymástól független igényt biztosít a megoldás létrehozójának az anyagi elismerésre. Ezért — hacsak a felek az újítási hasznosítási szerződésben ezt ki nem zárták — a feltaláló a találmány szabadalmi oltalmának megszerzése után akkor is érvényesítheti a 45/1969. (XII. 29.) Korm sz. rendeletben biztosított díjigényét, ha a szabadalmazást megelőző időben a vállalat újítási jogviszony keretében hasznosította a találmányt és annak megfelelően anyagi elismerésben részesítette a feltalálót. Más kérdés, hogy a találmányi díj megállapítása során — más körülmények mellett — annak is jelentősége van, hogy a feltaláló az újítási rendelet alapján már anyagi elismerésben részesült. 19. A szolgálati találmány feltalálójának díjazása, ha a találmány csak külföldön élvez szabadalmi oltalmat A hazai szolgálati találmány feltalálójának díjazása a fenti esetben is a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. rendelete szerint biztosítandó. E rendelet 1. § (3) bekezdése szerint azonban mentesül a munkáltató e rendelet szerinti díjazási kötelezettsége alól, ha a Szabadalmi törvény 9. § (2) bekezdése alapján hozzájárul ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló (jogutóda) rendelkezzék, vagy ha bizonyítja, hogy a találmány nem felel meg a Szt. 1. §-ában megjelölt követelményeknek. E tekintetben bizonyításnak tekintendő az, hogy az OTH a találmány szabadalmaztatását a műszaki jelleg, az újdonság, a haladás, gyakorlatban való hasznosíthatóság hiánya miatt tagadta meg és e határozata jogerőssé vált.
