Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1968 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

T. szám.'

SZABADALMI KÖZLÖNY 73. ÉVF. 1968. ÉV

8

találó is jogosult, a bejelentés másolatát azonban köteles egyidejűleg a munkáltatóhoz eljuttatni. A munkáltató ennek vételétől számított egy hónapon belül írásban közölheti az Országos Találmányi Hivatallal és a feltalálóval, hogy a szabadalomra igényt tart. E határidő elmulasztása esetén a munkáltatót a jogáról lemondottnak kell tekinteni.

(4) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni a találmány szolgálati jellegét.

(5) Ha a munkáltató a szabadalomra nem tart igényt, a találmányból eredő minden jog a feltalálót illeti meg. Ez a szabály érvényes arra az esetre is, ha a szabadalmaztatási eljárás során a munkáltató az Országos Találmányi Hivatal ismételt felhívása ellenére sem pótolja a szabadalmi bejelentés hiányait. Ilyen esetben az eb járást a feltaláló bevonásával kell folytatni.

(6) A találmány szolgálati jellegével kapcsolatos viták tekintetében a szabadalmi jogszabályok rendelkezései irányadók,

2. §.

Díjazás

(1) A szabadalomtulajdonost, illetőleg a szolgálati találmány feltalálóját a találmány hasznosítása esetén találmányi dij illeti meg. A találmányi díj alapja — az oltalmi időn belül —< a hasznosítástól számított öt év hasznos eredménye.

(2) Ha a hasznos eredmény pénzben kifejezhető, a találmányi díj annak 2—10 százalékáig terjedhet. E díjkulcstól szerződésileg el lehet térni.

(3) Ha a hasznos eredmény pénzben nem fejezhető ki, a díj nagyságában valamennyi körülmény figyelembevételével kell megállapodni.

(4) A díjazással kapcsolatos, a jelen jogszabály által nem szabályozott kérdésekben a hasznosítási szerződés rendelkezései irányadók.

(5) Szolgálati találmány hasznosítása esetén a találmányi díj iránti igény — más megállapodás hiányában — csak a munkáltatóval szemben érvényesíthető,

lenértékével kapcsolatban felmerülő viták eldöntése tekintetében a 14. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a találmányokkal kapcsolatban megfelelően alkalmazni kell.

4. §•

A feltaláló erkölcsi elismerése

Nagyjelentőségű találmány szerzőjének a miniszter, az Országos Találmányi Hivatal elnöke és a Szakszervezetek Országos Tanácsa együttesen „kiváló feltaláló” kitüntetést adományozhatnak. A kitüntetés a rendszeres feltalálói tevékenység elismeréseként is adományozható,

5. §.

Szakvélemény beszerzése

A vállalatok találmányi ügyekben kötelesek az Országos Találmányi Hivatal, a felügyeletet gyakorló szerv, vagy a Szakszervezetek Országos Tanácsa megkeresésére szakvéleményt adni. A szakértői díj összegszerűsége tekintetében — megállapodás hiányában — a bírósági szakértők díjazására megállapított rendelkezések irányadók.

6. §.

Adó, illetékmentesség

(1) A találmányi díjakat az általános jövedelemadóra vonatkozó jogszabályok szerint kell adóztatni. Ezen túlmenően a találmányi díj — a községfejlesztési hozzájárulás kivételével —* semmiféle adó és illeték alá nem esik.

(2) Találmánnyal kapcsolatban folyamatba tett polgári peres eljárás — az iparjogvédelmi pereket kivéve — továbbá a kísérleti, illetőleg hasznosítási szerződés, illetékmentes.

(3) Az állam a közvetlen tulajdonát képező szabadalmak után évi illetéket nem fizet.

3. §•

7. §.

Találmányi díjak elszámolása, újításokkal kapcsolatos rendelkezések alkalmazása

(1) A találmányi díjakat nem bérjellegű költségként kell elszámolni.

(2) A hasznos eredmény tekintetében az újításokról szóló 57/1967. (XII. 19.) számú kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdésében, a találmányi díj megállapítása tekintetében a 10. §.

(4) és (5) bekezdésében, a kísérleti- és hasznosítási szerződés tekintetében a 7. § (5) bekezdésében, a költségtérítés tekintetében a 12. §-Ьап* a vállalatok között a találmányok átadásának el-Nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos szabálysértés

(1) Az Országos Találmányi Hivatalhoz találmányként bejelentett javaslatot nyilvánosságra hozni mindaddig nem szabad, amíg azt az Országos Találmányi Hivatal közzé nem tette, vagy a nyilvánosságra hozatalra engedélyt nem adott.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése szabálysértést képez, amelyet 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani.