Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1968 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1968-08-01 / 8. szám

8. szám.

435

SZABADALMI KÖZLÖNY 73. ËVF. 1968. ÉV

(3) A kérelemről az a szerv határoz, amelynek a pótolt cselekményről határoznia kell.

(4) Aki belföldön, jóhiszeműen oly szabadalom tárgyát, amely a visszahelyezés következtében ismét hatályba lépett, a szabadalom megszűnése és visszahelyezése közötti időben használatba vett vagy ezen az időn belül az ahhoz szükséges intézkedéseket megtette, jogosult, hogy a szabadalom tárgyát saját üzeme szükségleteire saját műhelyében vagy idegen műhelyekben továbbra is használja. Ez a jog csak az üzemmel együtt örökölhető vagy idegeníthető el.

(5) A 4. bekezdést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az ideiglenes oltalom (24. § 5. bek. 1. mondat, 30. § 1. bek. 2. mondat) lép a visszahelyezés következtében újra hatályba.

44. §.

A Szabadalmi Hivatal, a Szabadalmi Bíróság és a Szövetségi Bíróság előtti eljárásban a felek kötelesek arra, hogy a tényleges körülményekre teljesen és a valóságnak megfelelően nyilatkozzanak.

44/a. §.

(1) Ha a felszólalás vagy a szabadalom megsemmisítésére irányuló kereset azon az állításon alapszik, hogy a bejelentés vagy a szabadalom tárgya a 2. § szerint nem szabadalmazható, a Szabadalmi Hivatal, illetve a Szabadalmi Bíróság megkövetelheti, hogy azokat a felszólalásban vagy keresetben említett nyomtatványokat, amelyek nem állnak a Szabadalmi Hivatal, illetve a Szabadalmi Bíróság rendelkezésére, eredetben, fénymásolatban vagy hiteles másolatban a Szabadalmi Hivatal, illetve a Szabadalmi Bíróság és a felek számára egy-egy példányban benyújtsák.

(2) Idegen nyelvű nyomtatványokról a Szabadalmi Hivatal, illetve a Szabadalmi Bíróság kívánságára egyszerű vagy hiteles fordítást kell csatolni.

45. §.

A Szabadalmi Hivatal és a Szabadalmi Bíróság előtt az eljárási nyelv a német. Más nyelvű beadványokat nem vesznek figyelembe. Egyebekben a bírósági szervezeti törvénynek az eljárási nyelvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

45/a. §.

(1) A Szabadalmi Hivatal és a Szabadalmi Bíróság előtti eljárásban a kézbesítésre az utolsó ízben 1965. október

6-án módosított (Bundesgesetzblatt I. 1477. о.) 1952. július 3-i igazgatási kézbesítési törvényt (Bundesgesetzblatt I. 379. о.) kell az alábbi eltérésekkel alkalmazni;

1. Ha az ajánlott levéllel történt kézbesítés átvételét törvényes indok nélkül megtagadják, a kézbesítés ugyancsak teljesítettnek számít.

2. Külföldön tartózkodó címzett részére a kézbesítés a polgári perrendtartás 175. és 213. §-a szerint postára adással is teljesíthető.

3. Az ügyvivő engedéllyel bíró személyek részére történő kézbesítésekre (1966. szeptember 7-i szabadalmi ügyvivői rendtartás 177. § — Bundesgesetzblatt I. 557. о.) az igazgatási kézbesítési törvény 5. §-ának 2. bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

4. Olyan címzettek részére, akiknek a Szabadalmi Hivatalban vagy a Szabadalmi Bíróságon postafiókjuk van, a kézbesítés úgy is történhet, hogy az iratot a címzett postafiókjába helyezik. Az elhelyezésről az iratokhoz írásbeli feljegyzést kell csatolni. Az iraton fel kell tüntetni az elhelyezés napját. A kézbesítés a postafiókba helyezést követő harmadik napon tekinthető teljesítettnek.

5. Ha képviselőt bíztak meg és írásbeli meghatalmazását j az iratokhoz benyújtották, a kézbesítések a képviselőj‘ hoz intézendők.

(2) Az igazgatási kézbesítési törvény 9. §-ának 1. bekezdését nem kell alkalmazni, ha a kézbesítéssel panasz (36/1. § 2. bek., 42/m. § 2. bele), felülvizsgálati kérelem (41/r. § 1. bek.), fellebbezés (42. § 1. bek.) vagy a Szövetségi Bíróság döntésére irányuló kérelem (42/b. § 2. bek.) benyújtási határideje veszi kezdetét.

46. §.

(1) A bíróságok kötelesek a Szabadalmi Hivatalnak és a Szabadalmi Bíróságnak jogsegélyt nyújtani.

(2) Olyan tanúval vagy szakértővel szemben, aki a Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban nem jelenik meg, vagy vallomását, illetve az eskütételt megtagadja, a Szabadalmi Hivatal megkeresésére a Szabadalmi Bíróság büntetést szab ki. Ugyanígy elrendelheti a meg nem jelenő tanú elővezetését.

(3) A 2. bekezdés szerinti megkeresésről a Szabadalmi Bíróság három jogtudó tagból álló jogorvoslati tanácsa határoz. A döntés végzéssel történik.

NYOLCADIK FEJEZET

Eljárás szegénységjogon

461a. §.

A Szabadalmi Hivatal, a Szabadalmi Bíróság és a Szövetségi Bíróság előtti eljárásban a feleknek a 46/b.—46/k. § rendelkezései szerint szegény jogot kell adni.

46/b. §.

(1) A szabadalom megadási eljárásban a rászorultságát igazoló szabadalomigénylőnek kérésére szegényjogot kell adni, ha a szabadalom megadására elegendő kilátás áll fenn.

(2) A szegényjog megadásával a szabadalomigénylő ideiglenesen mentesül a következő összegek megfizetése alól:

1. bejelentési illeték a 4. § 3. bekezdésének 2. mondata esetén;

2. a 28/a. és a 28/b. §-ban említett kérelmek illetéke;

3. panaszilleték (36/1. § 3. bek.) ;

4. hátralékos és jövőben keletkező költségek, beleértve a tanúknak és szakértőknek járó térítést, valamint a kézbesítés költségeit.

(3) Ha többen közösen igénylik a szabadalmat, szegényjog csak akkor engedélyezhető, ha arra valamennyi rászorult.

(4) Ha a szabadalomigénylő nem maga a feltaláló vagy általános jogutódja, a szegényjog csak akkor adható meg, ha a feltaláló is rászorult.

(5) Az I—4. bekezdést kell értelemszerűen alkalmazni:

1. a 28/a. és 28/b. § esetében az indítványt előterjesztő harmadik személyre, és ha valószínűsíti oltalmat érdemlő, saját érdekét,

2. a 32. § esetén pedig a felszólalóra, ha felszólalása a

4. § 3. bekezdésén alapul.

46/c. §.

A szabadalom korlátozására irányuló eljárásban (36/a. §) a 46/'b. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szegényjog megadásával a szabadalomtulajdonos ideiglenesen mentesül a szabadalom korlátozására irányuló kérelem illetékének fizetése és a nyomtatványköltség-hozzájárulás fizetése alól is.