Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1968 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1968-08-01 / 8. szám
432 SZABADALMI KÖZLÖNY 73. ËVF. 1968. ÉV 8. szám.' (2) Az elnök köteles a tanács tagjainak kívánságukra kérdések feltevését lehetővé tenni. A kérdés miatt felmerült kifogás tárgyában a tanács dönt. (3) Az ügy megtárgyalása után elnök a szóbeli tárgyalást berekeszti. A tanács elrendelheti az újramegnyitást. 41/g. §. (1) A szóbeli tárgyaláson és minden bizonyításfelvételen jegyzőkönyvvezetőként az ügyviteli iroda egyik tisztviselője működik közre. Ha az elnök rendelkezésére jegyzőkönyvvezető igénybevételét mellőzik, a jegyzőkönyvről az egyik bíró gondoskodik. (2) A tárgyalás lényeges eseményeit, elsősorban felek indítványainak végleges szövegét, a jegyzőkönyvbe be kell venni. Felek indítványozhatják, hogy a jegyzőkönyvbe bizonyos eseményeket vagy nyilatkozatokat felvegyenek. A Szabadalmi Bíróság a felvételt mellőzheti, ha nem jelentős események vagy nyilatkozatok rögzítéséről van szó. Ezt a határozatot a jegyzőkönyvbe fel kell venni. A jegyzőkönyvet az elnök vagy a kihallgatást végző bíró és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (3) A tanú, szakértő, vagy fél vallomását tartalmazó jegyzőkönyvet előtte fel kell olvasni, vagy átolvasásra elébe tenni. A jegyzőkönyvben fel kell jegyezni, hogy ez megtörtént és a jegyzőkönyvet jóváhagyták, illetve hogy milyen kifogás merült fel. A szóbeli tárgyaláson kívül történt kihallgatás esetén, a kihallgatottnak vallomását alá is kell írnia. 41/h. §. (1) A Szabadalmi Bíróság kötetlen, az az eljárás összeredményéből nyert meggyőződése szerint dönt. A határozatban meg kell adni azokat az okokat, amelyek a bírói meggyőződéshez vezettek. (2) A határozat csak olyan tényekre és bizonyítási eredményekre alapítható, amelyekre a felek nyilatkozhattak. (3) Ha a határozatot szóbeli tárgyalás előzte meg, olyan bíró, aki az utolsó szóbeli tárgyaláson nem vett részt, a határozathozatalban csak felek beleegyezésével működhet közre. 41/1 §. (1) Ha szóbeli tárgyalást tartottak, a Szabadalmi Bíróság határozatát, vagy azon a határnapon kell kihirdetni, amikor a szóbeli tárgyalást berekesztették, vagy egy azonnal, legfeljebb két héten belüli időre kitűzendő határnapon. A határozatot a feleknek hivatalból kézbesíteni kell. Kihirdetés helyett megengedett a határozat kézbesítése is. Ha a Szabadalmi Bíróság szóbeli tárgyalás nélkül határozott, a kihirdetést felek részére történő kézbesítés helyettesíti. (2) A Szabadalmi Bíróságnak azt a határozatát, amelyik indítványt utasít el vagy jogorvoslatról dönt, meg kell indokolni. 41/k §. (1) A határozatban előforduló íráshibát, számolási hibát és hasonló nyilvánvaló elírást a Szabadalmi Bíróságnak bármikor helyesbítheti. _ (2) A helyesbítésről előzetes szóbeli tárgyalás nélkül történhet döntés. A helyesbítő végzést a határozaton és kiadványain feljegyzik. 41/1. §. (1) Ha a határozat tényállása más pontatlanságot vagy érthetetlenséget tartalmaz, a határozat kézbesítésétől számított két héten belül indítványt lehet a helyesbítésre előterjeszteni. (2) A Szabadalmi Hivatal bizonyításfelvétel nélkül végzéssel dönt. Ebben csak azok a bírák működhetnek közre, akik a helyesbíteni kért határozatban közreműködtek. A helyesbítő végzést a határozaton és kiadmányain feljegyzik. 41/m. §. (1) A fél a Szabadalmi Bíróság előtt az eljárás minden szakaszában meghatalmazottal képviseltetheti magát. Végzéssel elrendelhető meghatalmazott kötelező kirendelése. Ez nem érinti a 16. §-t. (2) A meghatalmazást a bírósági iratokhoz írásban kell benyújtani. Utólag is be lehet nyújtani; erre a Szabadalmi Bíróság határidőt tűzhet. 41/n. §. A Szabadalmi Bíróság előtti eljárásban felmerülő költségekre a bírósági költségekről szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni. 41/0. §. (1) Amennyiben ez a törvény nem tartalmaz a Szabadalmi Bíróság előtti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, a bírósági szervezeti törvényt és a polgári perrendtartást megfelelően kell alkalmazni, ha a Szabadalmi Bíróság előtti eljárás sajátosságai ezt ki nem zárják. (2) A Szabadalmi Bíróság határozata csak akkor támadj ható meg, ha ezt a törvény megengedi. (3) A 24. § 3. bekezdése irányadó az iratoknak harmadik személy részéről történő megtekintésére. A kérelemről a Szabadalmi Bíróság dönt. A szabadalom megsemmisítési eljárás iratainak megtekintését nem engedélyezik, ha és amennyiben a szabadalomtulajdonos oltalmat érdemlő ellentétes érdekét valószínűsíti. (4) Nem kell alkalmazni a bíróság szervezeti törvény bírósági szünetre vonatkozó rendelkezéseit. HATODIK FEJEZET Eljárás a Szövetségi Bíróság előtt 1. FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS 41/p. §. (1) A Szabadalmi Bíróság jogorvoslati tanácsának olyan határozata ellen, amelyik a 36/1. § alapján előterjesztett panaszról döntött, a Szövetségi Bíróságnál felülvizsgálati kérelemnek van helye, ha a jogorvoslati tanács a felülvizsgálatot határozatában megengedte. (2) Meg kell engedni a felülvizsgálatot: 1. ha elvi jelentőségű jogkérdésekről kell dönteni vagy ha 2. a jog fejlesztése, illetve az egységes joggyakolat biztosítása a Szövetségi Bíróság döntését szükségessé teszi. (3) Nincs szükség a felülvizsgálat engedélyezésére a Szabadalmi Bíróság jogorvoslati tanácsának határozata ellen, ha az egyik alábbi eljárási hiány fenn áll és azt kifogásolják: 1. ha a határozatot hozó bíróság összetétele nem volt előírásszerű, 2. ha a határozatban olyan bíró működött közre, akit a bírói tiszt gyakorlásától a törvény kizárt, vagy akit az elfogultság aggálya miatt eredményesen kifogásol-, tak, 3. ha valamelyik fél nem volt az eljárásban törvényesen képviselve, kivéve ha az eljárás vezetését kifejezetten vagy hallgatólagosan jóváhagyta,
