Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1964 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

2

SZABADALMI KÖZLÖNY, 69. ÉVF. 1964. ÉV

1. szám

lalják és az 1840: XVIII. törvényben a magyar országgyűlés törvényerőre emeli. E törvény alapján csak Magyarországra érvényes első szabadalomlevél kelte 1841. augusztus hó 26. A szabadalom: Erdős Mózes János „Épületek biztossá tétele tűz ellen” című találmányáról szól.

Az 1848—1849. évi magyar szabadságharc leverése után Magyarországon az osztrák jogszabályok lépnek életbe. Az 1867. évi XVI. törvény, mely a kiegyezéssel kapcsolatban az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szövetségről szól, a szabadalmi eljárást is újból szabályozza. A törvény kimondja, hogy a magyar minisztérium és az osztrák kereskedelmi miniszter csak kölcsönös jóváhagyással adhatnak szabadalmat, viszont azok mindkét ország területére érvényesek. A törvény alapján kiadott szabadalomleveleket Magyarországon magyarul, Ausztriában németül állították ki. Ez az állapot 1893. évig tartott. A közös egyetértéssel kiállított szabadalmak közül a magyar kormány által kiadott első szabadalom az 1867. június 10-én 138.867 kér. min. szám alatt kiadott szabadalom volt. Ezt Lebedi N. és társai prágai cég „Sajátnemű hátultöltő lőszerek szerkesztése” című találmányra kapta. Az 1893. évi XII. törvény az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szövetséget úgy módosította, hogy 1894. évi január hó elsejével a találmányi szabadalmak ügye terén mind a két állam visszakapja a teljes törvénykezési szabadságát s a két ország egymástól teljesen függetlenül engedélyezhet találmányi szabadalmakat. Ennek a törvénynek hatályba-lépésével kezdődik a magyar szabadalmak folytatólagos, jelenleg is tartó, számozása a szabadalmi lajstromban és e törvény alapján alkotta meg a törvényhozás az első önálló magyar szabadalmi törvényt: az 1895. évi XXXVII. törvényt a találmányi szabadalmakról. Ez a törvény, mely

1895. évi július hó 14-én kelt és 1896. évi március 1-én lépett hatályba, módosított és kiegészített alakjában jelenleg is érvényben van.

A 733/1896. évi kér. min. számú rendelet 96. §-a kimondja, hogy „az 1895. évi XXXVII. törvény életbeléptetésétől (1896. évi március

1.) megadott szabadalmak az új szabadalmi lajstromba vezetendők, éspedig az 1894. évi január hó 1-tól fogva bejelentett és engedélyezett szabadalmak számai után következő folytatólagos számok alatt. E rendelkezés szerint az 189.3. évi XVI. törvény alapján Ausztriától függetlenül engedélyezett és csak Magyarország területére érvényes 1-es lajstromszámú szabadalom címe: „Universál gyökkentővel (excenterrel) mozgatott korongzár, ablakok és ajtók számára”. E szabadalom bejelentési napja: 1834. január 6. volt. A 2-es lajstromszámú szabadalom címe: „Nemeznek és nemezposztónak készítésénél használandó tömörítő gép”, melynek bejelentés napja: 1894. február 1. E szabadalmak és ezekkel együtt

1896. március 1-ig engedélyezett 5791 szabadalom nyomtatásban nem jelent meg, ellenben az Ausztriával közös egyetértéssel engedélyezett szabadalmaktól megkülönböztetésül az egész ügyvitelük kék papíron történt. Ebből ered a „kék szabadalom” elnevezés. Az 1895. évi XXXVII. törvény alapján engedélyezett első szabadalom lajstromszáma 5791 volt. E szabadalom Pitsch Márton gyáros (Scharlottenburg) „Sebvédő hüvely” című bejelentése, melyet 1896. február 29-én jelentett be és a VII/е találmányi osztályba került besorolásra E szabadalomhoz tartozó leírás volt az első magyar szabadalmi leírás, amely nyomtatásban megjelent. A leírás egyébként az Országos Műszaki Könyvtárban levő Szabadalmi Tárban megtalálható.

Az 1895. évi magyar szabadalmi törvényen az 1945. évig eszközölt változtatások általában az ipari tulajdon oltalmára létesült párizsi uniós egyezmények rendelkezéseinek megfelelőek. Az 1908. évi LII. törvény Magyarországnak az ipari tulajdon oltalmára alakult unió kötelékébe való belépéséről szól és intézkedik az uniós elsőbbség igénylésének módjáról. Az 1911. évi XI. törvény a kiállítási elsőbbség igénylésének feltételeit állapítja meg. Az 1912. évi LV. törvény a szabadalmi kontradiktóriós eljárásokban a polgári perrendtartásnak megfelelő alkalmazását írja elő. Az 1913. évi XII. törvény a szabadami törvénynek az ipari tulajdon védelmére az 1311. évben létrejött nemzetközi megegyezések folytán szükséges módosítását és kiegészítését tartalmazza. E törvénynek jelenleg csak a szabadalom megvonására vonatkozó rendelkezései hatályosak. Az 1920. évi XXXV. törvény szervezeti kérdéseket tárgyal. Az 1929. évi XVIII. törvény az uniós egyezmény „hágai” szövegét hirdeti ki. Az 1932. évi XVII. törvény szervezeti kérdéseket tárgyal. Az 1932. évi XVII. törvény a kellő terjedelemben gyakorlatba nem vett találmányoknak kényszerengedély alá vonását szabályozza. Szabadalmak gyakorlatbavételének kényszerengedély útján történő szabályozása ugyancsak az uniós egyezmények alapján kerüit a hazai jogszabályainkba. Ezen felül az 1932. évi XVII. törvény a szabadalmaknak eddig 15 évig tartó oltalmi idejét 20 évre emelte fel.

1945, 1963 között hozott jogszabályok a szervezeti intézkedésektől, a találmányok újdonságvizsgálatától és a szabadalmi illetékektől eltekintve a szabadalmi törvényt érvényben hagyták.

A felszabadulás után a találmányi szabadalmakat érintő első jogszabály a Magyar Népköztársaság Kormányának 11950/1948. Korm. számú rendelete, mely az állam részére felajánlott találmányokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. E kormányrendelet 6. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „az államnak felajánlott találmányokkal és a szerzői tanúsítványok kiadásával kapcsolatos munkák elvégzésére Országos Találmányi Hivatalt kell felállítani” és a 6. §. (2) bekezdése szerint az