Szabadalmi Közlöny, 1961 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1961-12-01 / 12. szám
348 SZABADALMI KÖZLÖNY 66. ÉVF. 1961. ÉV 12. szám dítása, aránytalanul jobb anyagi eredmények elérése céljából ilyen esetben is feltétlenül indokolt lehet. Ugyancsak az anyagi érdekeltség kérdéskomplexumához tartozik a prototípusok — esetleg megrendelésre készítendő első darab(ak) — rendkívül hosszú gyártási ideje, ami súlyosan veszélyezteti az iparvédelem és a külkereskedelem érdekeit. (Prioritási év kihasználatlansága, az eredetileg meglevő gazdasági lehetőségek lekésése, a technika gyors fejlődése mellett.) Javaslom: II. 1. Az I. 1. alatt- javasolt bizottság döntsön prototípus elkészítésének kérdésében is. II. 2. Anyagi eszközök és kapacitás legyen ezek céljára biztosítható. II. 3. Szervezetten élni kell az anyagi ösztönzés eszközével az összes szakminisztériumok és vállalatok területén, a megvalósítás és egyéb szükséges intézkedések jelentős meggyorsítása érdekében (pl. közreműködők törvényben szabályozott díjazása). II. 4. A találmányok megvalósítására is vonatkozik az I. 3. alatt tett javaslat. III. A maqyar találmányok külföldi hasznosítása A közelmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy nemcsak a fejlődő, de az iparilag legfejlettebb nyugati országokban sem zárkóznak el magyar találmányok megvásárlásától, sőt elismerik a magyar műszakiak képzettségét és leleményességét. Megértik, hogy Magyarország kis ország és ipara nem vállalkozhat minden jó újdonság gyártására. (Nem vonatkozik ez a megállapítás prototípusok hiányára, amit nem értenek meg. B:za!mat1anokká válnak és legjobb esetben is csak töredékét hajlandók fizetni az egyébként elérhető ellenértéknek.) Az előbbiekben már foglalkoztam egy-egy nagyobb licenc-szerződés jelentőségével. Márpedig a meglevő magyar találmányok — nyugodtan mondhatjuk — minden külkereskedelmi vállalatunknak a maga szakterületén bőséges lehetőséget nyújtanak a szellemi export fokozására, helyesebben — szervezett megindítására. Az üzletág jelentőségére jellemző a nagy tőkés cégek nagylétszámú szabadalmi osztályai, valamint pl. Csehszlovákia és NDK törekvései és eredményei e téren. Javaslom: III. 1. A KKM ismertesse a külkereskedelmi vállalatok körében az egyes vállalatoknál e téren elért kezdeti eredményeket és ösztönözze a vállalatok vezetőségét, hogy sokkal nagyobb súllyal és figyelemmel foglalkozzanak ezzel a népgazdaságunk szempontjából is igen jelentős külkereskedelmi feladattal. III. 2. A KKM 38/1958. sz. utasításában előírt anyagi ösztönzés végrehajtása a rendelet szelleme és betűje szerint minden esetben és késedelem nélkül történjen meg. (A KKM támogatásával olyan esetekben is, amikor a vállalat prémiumalapjában ez valamilyen oknál fogva nem került előre betervezésre.) III. 3. A külkereskedelmi vállalatok megfelelő kapacitással (apparátussal) rendszeresen és szervezetten foglalkozzanak ezzel az üzletággal és a KKM ehhez adja meg a szükséges támogatást. III. 4. Külkereskedelmi kirendeltségeinknek is tűzzék ki feladatul az e téren fennálló lehetőségek figyelemmel kísérését, a vállalatok támogatását. Az e szempontból fontosabb helyeken, nagyobb kirendeltségeknél egy erre felkészült munkatárs csak ezzel a munkaterülettel foglalkozhassék. Ezt a hozzászólásomat vitaindítónak szántam és remélepi, hogy e fontos kérdésekhez minél többen fognak véleményüknek, tapasztalataiknak hangot adni, az ügy hatékony előbbrevitele érdekében. Fáy Károly a Technoimpex Közgazdasági oszt. h. vezetője (szabadalmi megbízott)
