Szabadalmi Közlöny, 1961 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1961-12-01 / 12. szám
344 SZABADALMI KÖZLÖNY 66. ÉVÉ. Í961. ÉV 12. szám Ft és mintaoltalmi ügyekben 150,— Ft eljárási illetéket kell a keresetlevélen illetékbélyegben leróni. A viszontkereseti kérelmet tartalmazó iraton ugyancsak a fenti illetékeket kell leróni. A másodfokú■ bírói eljárásban az elsőfokú bírói határozat ellen beadott fellebbezés illetéke szabadalomnál 200.— Ft, védjegynél 100,— Ft, ipari mintánál 60,— Ft (R. 5. §). A fellebbvitel visszavonása vagy visszautasítása nem ad igényt a fellebbviteli beadványon lerótt illeték visszakövetelésére. Ha azonban a fellebbvitel elkésett, vagy ha fellebbvitelnek nincs helye, s azt emiatt visszavonják, vagy azt a bíróság emiatt visszautasítja, a fellebbviteli beadvány után csupán a fenti illetékek fele jár, s a lerótt többletet vissza kell téríteni. Több személy által közösen benyújtott beadvány után annyi illetéket kell leróni, mint amennyi járna abban az esetben, ha a beadványt egy személy nyújtotta volna be. A kereseti kérelem vagy fellebbezés második és többi példánya nem tárgya az illetéknek. III. Illetékmentesség és halasztás az illeték befizetésére Az I. és II. fejezetben ismertettük mindazokat az illetékeket, amelyeket az iparjogvédelmi eljárásokban le kell róni. Az alábbiakban azokat a rendelkezéseket tárgyaljuk, amelyek illetékmentességet biztosítanak, illetőleg, amelyek lehetőséget adnak bizonyos iparjogvédelmi illetékek befizetésének elhalasztására, tehát amelyek alapján az állam hitelezi az illetéket. 1. A C. 96. §-a szerint az illetékmentesség vagy az illeték tárgyára vonatkozik (tárgyi mentesség), vagy az illeték lerovására egyébként kötelezett személyét mentesíti (személyes mentesség). Tárgyi mentesség esetében illeték nem jár,* kivéve, ha valamely jogszabály, mint pl. a R. bizonyos illetékek fizetését a tárgyi mentesség ellenére kötelezővé teszi. Személyes mentesség esetében az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. a) A C. 97. § (2) bek. c) pontja alapján tárgyi illetékmentesség illeti meg az államhatalom és államigazgatás szervei, valamint a közintézetek és közintézmények, az államvasút és a posta, az állami gazdálkodó szervek (állami vállalatok, állami gazdaságok, állami gépállomások, ipari, kereskedelmi és egyéb központok, trösztök, egyesületek stb.), a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (csoportok), valamint a társadalmi szervezetek által kiállított olyan okiratokat, amelyek ipari tulajdonjog (szabadalom, védjegy és ipari minta) átruházásáról vagy hasznosításáról rendelkeznek. Ilyenkor az okirati illetéket nem kell leróni. E szervek által adott meghatalmazásokon a 10,— Ft-os okirati illetéket leróni nem kell. A fenti felsorolásból megállapítható, hogy a tárgyi illetékmentesség nem illeti meg a kisipari és háziipari termelőszövetkezeteket, ezeknek tehát a R-ben meghatározott illetékeket le kell róniuk. Egyéb illetékek tekintetében az Országos Kisipari Szövetség és a felügyelete alatt működő szövetkezeti szervek illetékátalánya tárgyában kiadott 115T955. (PK. 44.) PM sz. rendelet rendelkezései az irányadók. b) A 9/1953. (II. 8.) MT sz. rendelet 2. §-a szerint teljes személyes illetékmentességet élveznek —- tárgykörünk szempontjából — az államhatalom és államigazgatás szerve, valamint a közintézet és közintézmény. Ez azt jelenti, hogy ezen szervek által kezdeményezett bírói eljárásokban a keresetlevél, továbbá e szervek által .benyújtott fellebbezések illetékmentesek. E szervek tehát pl. a szabadalom megsemmisítése iránt általuk indított perben az 500,— Ft illetéket a keresetben leróni nem kötelesek. A személyes illetékmentesség nem terjed ki ' az OTH előtti eljárások illetékeire. c) Az OTH-hoz a szabadalom engedélyezése és fenntartása, átruházása, a védjegy és ipari minta lajstromozása, átruházása iránti eljárásban benyújtott és az I. fejezet A—C) pontjai szerint illetékköteles beadványokon kívül a folyó eljárásban benyújtott más beadványt, továbbá az újítással és a szerzői tanúsítvány kiadásával kapcsolatos minden beadvány, végül a hozott határozat vagy kiadvány illetékmentes. d) A C. 53. § (4) bekezdése értelmében a polgári bírósági eljárásban benyújtott igazolási kérelem, az ellentmondás, a kifogás, a félbeszakadt, felfüggesztett, vagy szünetelő eljárás folytatására irányuló beadvány, a határozat kijavítását vagy kiegészítését kérő beadvány az ügyvédi (szabadalmi ügyvivői) költség megállapítása iránti kérelem illetékmentes. e) Azt, hogy a polgári bírósági eljárásban költségmentesség milyen esetben illeti meg a magán ügyfelet, a Polgári Perrendtartás 84. §-a határozza meg. Eszerint azt a felet, aki kereseti jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget vagy annak egy részét fedezni nem tudja,, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett egészben vagy részben — többek között — illetékmentesség illeti meg. E rendelkezés kiterjed a magánfelek által előterjeszthető fellebbezések illetékeire és a Budapesti Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresetek (pl. szabadalom megsemmisítése) illetékeire. . 2. Az OTH előtti eljárásban költségmentesség nincs. Ebben az eljárásban vagyontalanság esetén az ügyfél részére-kérelemre — egyes illetékek befizetésére halasztást lehet engedélyezni. Ez a halasztási lehetőség a Szt. 45. §-át módosító 1932 :XVII. tv. 10. §-árf alapszik és kizárólag a szabadalommal kapcsolatos egyes illetékekre vonatkozik.
