Szabadalmi Közlöny, 1961 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1961-07-01 / 7. szám
AZ IPARJOGVÉDELEMRŐL Sur la protection de la propriété industrielle A napi szóhasználatban „iparjogvédelem” elnevezéssel az ipari tulajdon védelmére vonatkozó jogi intézményeket jelöljük röviden. Annak ellenére, hogy ez a jogterület — vagy legalábbis annak a találmányokat illető része — évszázados múltra tekint vissza és jelentősége állandóan nő, még ma is kevéssé ismert. Ezért cikkünkben némi általános tájékoztatást igyekszünk adni erről a témáról. Az ipari tulajdon védelme alatt о szabadalmak, a gyári és kereskedelmi védjegyek és az ipari minták védelmét értjük. A 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet 25. §-a szerint találmánynak kell tekinteni valamely feladat új, haladást jelentő és a gyakorlatban hasznosított műszaki megoldást. A találmány jogi oltalmát úgy lehet megszerezni, hogy a jogosult a találmányra szabadalmi oltalmat kér. A szabadalom megszerzésére a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadók. Legújabb jogszabályunk tehát utal az ipari tulajdon legrégibb intézményére, a szabadalomra. A szabadalmi jog, úgynevezett privilégiumok és ipari monopóliumok formájában először a XV. században jelentkezik, majd az ipar és kereskedelem fejlődésével a kapitalizmus idején ■— Magyarországon а XIX. században — alakul ki széles és fontos jogi területté. Miután a szabadalom a kapitalista termelési rendszerben keletkezett és fejlődött, felmerül a kérdés, hogy a szabadalom és általában az ipari tulajdonjogok védelmére irányuló intézményeket, a szocialista rendszerű államoknak nem kellene-e elvetniök? Határozott nemmel kell felelnünk. A szocialista termelési rendben a szellemi tulajdont még inkább elismerik és védik, mint a kapitalista rendszerben. Ezt indokolja egyrészt az emberi alkotó tevékenység fokozottabb megbecsülése, másrészt az ipar eddig nem ismert arányú fejlődése. A szellemi tulajdon a szocialista rendszerben gyakorlatilag a szocialista szektorban érvényesül, teljesen átalakul szocialista intézménnyé. Egyáltalán nem kell tehát tartani attól, hogy a magántulajdon fennmaradását erősíti. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szocialista államok kialakulása és fejlődése kapitalista környezetben folyik. Mindkét társadalmi rendszer országainak elsőrendű érdeke, hogy egymással gazdasági kapcsolatot tartsanak fenn és a lehetőségekhez képest azt erősítsék. E kapcsolatokban a szabadverseny törvényei érvényesülnek. Ha mi új magyar találmánnyal vagy különös minőségű árucikkel jelenünk meg a külföldi piacon, előnyünket csak akkor tudjuk megtartani, ha találmányunkat szabadalommal, minőségi cikkünket védjeggyel védjük, hiszen a nemzetközi piacon a kapitalisták is így védik érdekeiket. Számos mai szocialista ország évtizekkel ezelőtt egyezményeket kötött és unióba tömörült olyan államokkal, amelyek ma még kapitalista rendszierűek. A - tagállamok polgárai egyenlő jogokat és védelmet élveznek minden, az unióhoz tartozó államban. Magyarország is tagja az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi uniónak. A magyar feltalálók, a szocialista vállalatok és maga a Magyar Állam is mint szaszabadalomtulajdonos élvezi az egyenlő elbánást és védelmet. Teljesen helytelen és káros lenne csupán azért elszigetelődni, mert az iparjogvédelmi intézmények kapitalista eredetűek. A szabadalom — a törvényes rendelkezések korlátái között — jogot biztosít a szabadalom tulajdonosának arra, hogy találmánya tárgyát iparszerűleg készíthesse, forgalomba hozhassa és iparszerűleg vagy üzemi berendezésként használhassa. Az eljárásra engedélyezett szabadalom hatálya, az azon eljárás szerint előállított termékekre is kiterjed. A szabadalom örökölhető, élők között egészben vagy részben átruházható, használata másnak átengedhető. — Említettük, hogy a szocialista rendszerben gyakorlatilag a hasznosítás a szocialista szerveknél történik, ezért erre vonatkozóan a fent hivatkozott 29/ 1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet rendelkezései az irányadók e tekintetben. A szabadalom jogi oltalma Magyarországon 20 év, melyet meghosszabbítani nem lehet. Természetesen nem minden találmányra adható szabadalom. így nem engedélyezhető szabadalom olyan találmányra, amelynek gyakorlatbavétele törvénynyel, rendelettel, vagy a közerkölccsel ellenkezik vagy amely honvédelmi vonatkozású, ha a bejelentés ellen az illetékes miniszter felszólal. Nem engedélyezhető továbbá szabadalom tudományos tan tételekre és elvekre, mint ilyenekre és olyan tárgyakra, amelyeket vegyi úton állítanak elő: az ezek előállításánál alkalmazandó eljárás azonban szabadalmazható. A találmánynak világviszonylatban újnak, iparilag értékesíthetőnek és a technika jelenlegi állásához viszonyítva haladónak kell lennie. Azt, hogy mi új, mi iparilag értékesíthető,; mi jelent haladást, az engedélyezési eljárás során az Országos Találmányi Hivatal bírálja el. A szabadalmi bejelentéseket ennél a Hivatalnál kell megtenni a törvény és a rendeletek által meghatározott formában, kellékkel felszerelve és illetékek fizetése mellett. Kétségtelen, hogy sok formaság és szigorú szabály alkalmazása mellett kerül végre sor a szabadalom megadására vagy megtagadására. Ezekre azonban szükség van, mert a nemzetközi megállapodások be
