Szabadalmi Közlöny, 1949 (54. évfolyam, 1-13. szám)

1949-01-03 / 1. szám

1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 3 s/.iiк• égés, az újító — amennyiben a 11. § (4) bekezdésé­ben biztosított joga alapján szerzői tanúsítvány kiadása iránt kárelmet még nem terjesztett elő — köteles a javas­latnak a szabadalmi bíróságnál történő bejelentéséhez (11.950, 1948. Копи, számú rendelet 3. §-a) szükséges okiratokat kiállítani, illetőleg aláírni. A bejelentésnek megfelelő formában való elkészítéséről és annak a szabadalmi bírósághoz való benyújtásáról az újítási megbízott gondoskodik. (2) Az újítási javaslatok az újítási bizottság dönté­séig- nem hozhatók nyilvánosságra. Ha az újítási bi­zottság a javaslat elsőbbségének biztosítását határozta el. a javaslatot a bejelentésnek a szabadalmi bíróság által való közzétételéig nem szabad nyilvánosságra hozni. A bejelentés benyújtása után az Országos Talál­mányi Hivatal a nyilvánosságra hozatalt—--аг-ronat­­kozó jogszabályok keretein belül — a hivatalos közzé­tétel megtörténte előtt is megengedheti. lő. •§. A kivizsgálásra (kidolgozásra) elfogadott javaslat kipróbálási határideje egy hónap. Ha a javaslat kivizsgálása annak bonyolultságánál fogva hosszabb időt igényelne, az üzem vezetősége köteles a kivizsgá­lás előrelátható tartamáról az újítási megbízottat érte­síteni, aki azt az újítási bizottság és az újító tudomá­sára hozza-16- §. (1) Ha a kivizsgálás eredménye indokolttá teszi az újítás gyakorlatba vételét, az üzem vezetősége a ter­melés általános érdekeinek figyelembevételével köte­les ezt a legrövidebb időn belül tényleg gyakorlatba is venni. A gyakorlatbavétel tervezett időoontját kö­zölni kell az újítási megbízottal. Egyidejűleg az üzem vezetősége köteles az újítási megbízottal írásban kö­zölni, a javaslat megvalósításától számított egy év alatt minimálisan várható gazdasági eredményre vonatkozó számításait, vagy annak egyéb előnyére vonatkozó vé­leményét. Az újítási megbízott ennek alapján az újí­tási bizottság legközelebbi ülésén előterjeszti a díja­zásra vonatkozó javaslatát. (2) Az újítási bizottság a számításokat felülvizsgálja . • megállapítja a jelen rendelet 2. -§-a értelmében az újításért járó díjazást­(3) Ha az újítási bizottság által megállapított díj összege az 5.000 forintot meghaladja, a számításokat fe­lülvizsgálat végett az ipari központ újítási bizottságá­hoz kell felterjeszteni, amely a díjazás összegét 10.000 forintig végérvényesen saját hatáskörében állapítja meg, 10.000 forinton felül pedig az illetékes miniszter­nek tesz előterjesztésit, aki az Országos Találmányi Hi­vatal meghallgatása után dönt. 17. §• (1) Az újítási bizottság döntésének az fizom vezetője állal való jóváhagyása [(5) bekezdés] után ha a díja­zás nem nagyobb 200 forintnál, azt az üzem vezetősége az üzemi költségek terhére kötele- haladéktalanul ki­fizetni. (2) Ha a díjazás nagyobb 200 forintnál, akkor a díj­összeg 25%-át, de legalább 200 forintot köteles az üzem vezetősége a javaslat gyakorlatbavétele után egy lie­fen belül az üzemi költségek terhére kifizetni. A díj­­ö szeg további 50%-át akkor kell kifizetni, amikor az újítással tényleg elért gazdasági eredmény az előzetes számítások alapján meghatározott díjazó., kétszeresét már elérté­ül) Az újítás megvalósításának első éve után számí­tott egy hónapon belül a már kifizetett összegeket a tényleg elért gazdasági eredmény alapján számítolt dí­jazásra kell kiegészíteni. (4) Ha az újítást a jelen rendelet 5. § a) vagy c>* pontja értelmében kell díjazni, a díjazás 50 szá­zalékát az újítás megvalósításától számított két hé­ten belül, további 50 százalékát pedig három hó­napon belül kell kifizetni, amikor a gyakorlat az újítástól várt eredményeket eléggé megerősíti. Ha a díjazás az 5-000 forintot meghaladja, a díjazás, 5.000 * Helyesbítés. Megjelent a Magyar Közlöny 1048. évi de­cember 1 r,.j 275. számában. forinton felüli részéneik fedezetéről az Országos Talál - mányi Hivatal költségvetésében kell gondoskodni.- "főj Az üzemi újítási bizottság határozata az üzeni vezetőjének jóváhagyásával lép hatályba. Amennyiben az üzem vezetője a határozatot nyolc napon belül nein hagyja jóvá, azt az ipari központ újítási bizottsága elé kell terjeszteni, amelynek döntése az üzem vezetőjére kötelező. 18. ■§. Ha az újító az üzemi újítási bizottság bármely ha­tározatát magára nézve sérelmesnek tartja, előterjesz­téssel élhet az ipari központ újítási bizottságához, amely végérvényesen határoz. 19. §. (1) Az újításokért a jelen rendelet alapján kifizetett díjak adó- és illetékmentesek. (2) Az újítási javaslatok előterjesztésével kapcso­latos beadványok illetékmentesek. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kedvez­mények nem vonatkoznak a szabadalom iránt előter­jesztett kérelemre, valamint a feltalálónak a szabada­lommal védett találmányából származó jövedelmére. < III. Az újításokkal kapcsolatos kísérleti, munkák és azok költségeinek fedezése. 20. §. . (1) Az azonos szakmájú ipari központok legalább egyikének valamely üzemében az újítási javaslatok ki­dolgozásával é-> megvalósításával kapcsolatos munkák elvégzésére legkésőbb az 1950. évi december hó 31. nap-, jóig kísérleti műhelyt ikel 1 létesíteni- A kísérleti mű­helyek felállításának sorrendjét és időpontját az illeté­kes miniszter az Országos Találmányi Hivatal meg­hallgatásával állapítja meg. (2) A kísérleti műhelyekben lehetővé kell tenni, hogy az azonos szakmájú üzemek céljait; szolgáló ki­érlelek — amennyiben az újítót foglalkoztató üzemen belül elvégezhetők nem lennének — a kísérleti műhely­ben elvégezhetők legyenek. (3) A kísérleti műhely létesítésének és fenntartásá­nak költségeit az illetékes ipari központ költségvetésé­ben kell előirányozni. (4) Amely üzemben kísérleti műhely nincs, ott az újító kérésére lehetőség szerint engedélyt kell adni arra, hogy az újító — munkaidőn kívül — az üzemi berendezés felhasználásával az újítási javaslatával kapcsolatban kísérleteket folytasson. Az ily módon végzett munka után az újító túlmunka díjazásra nem tarthat igényt. 21. ■§. (1) Az újítási megbízotthoz bejelentett újítási iá­vá «latok kísérleti költségeit az üzemi költségek terhére kell fedezni. Az ilyen módon kísérletezésre fordított költségek havi átlaga azonban nem haladhatja meg a szóbanforgó üzem munkavállalói részére kifizetett ösz­­sze-i munkabér 0.5%-át. (2) A kísérleti költségekre fordított kiadásokat az üzemi költségek között elkülönítve kell könyvelni. Az ilyen kiadások szükségességét az újítási megbízott kö­teles igazolni. Az újítási megbízott a kísérleti költsé­gekről és^azok felhasználásáról az újítási bizottságnak havonta részletes .jelentést tesz. (3) Ha a kísérleti költségek egy újításra vonatko­zóan előreláthatólag az 5.000 forintot meghaladják, a ; kísérletek megindításához az újítási bizottság határo­zata szükséges. Előreláthatóan 10.000 forinton felüli kísérleti költségek esetében a kísérletek megindításá­hoz az ipari központ újítási bizottságának hozzájáró lásu. szükséges. (4) Ha valamely üzemnél az (1) bekezdésben meg­határozott összeg nem fedezné a kísérlethez szükséges költségeket, az újítási bizottság javaslatára az tizem vezetője előterjesztést tehet a felmerülő többletkiadá­sok engedélyezése iránt az Országos Találmányi Hiva-

Next

/
Thumbnails
Contents