Szabadalmi Közlöny, 1948 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1948-02-03 / 3. szám

16 SZABADALMI KÖZLÖNY 3. szám ben, vagy a bejelentéstől számított 3 hónai) alatt kérte, úgy bejelentésével kapcsolatban az 1895 : XXXVII. t. c. 33 36. §-aiban szabályozott eljá­rást le kellett folytatni. Annak a már említett elvnek, hogy az ilyen, úgynevezett érvényesítési bejelentéseknél az el­sőbbség, az újdonság és az oltalmi idő a volt impérium hatóságánál tett bejelentés idő­pontja szerint bíráltaiéit el, logikus folyománya volt a felsorolt jogszabályoknak ama rendelke­zése, hogy a szabadalmak után a hazai bejelen­tés napja előtt megkezdődött évekre díjat fizetni nem kell és hogy a fizetendő díjakat a volt im­périum hatóságánál történt bejelentés napjának alapulvételével kell az 1932:XVIL t. c. 10. §-ban meghatározott módon fizetni. Ezekre az érvényesítési bejelentésekre az 1944. év végéig a Szabadalmi Bíróság összesen mint­egy 2000 szabadalmat engedélyezett. Számos be­jelentés azonban az említett időpontig még nem vezetett szabadalomra. Ezeknél tehát az eljárás még jelenleg is folyamatban van. 1944. év végén bekövetkezett Magyarország­nak a németek oldalán viselt háborúból való ki­válása és 1945 január 20- napján aláírták Moszk­vában a Fegyverszüneti Egyezményt. Ennek 19. pontja a -bécsi döntéseket érvénytelennek nyilvá­nítja, míg a 2. pontja arra kötelezi Magyarorszá­got, hogy hatályon kívül helyez minden törvény­hozási és közigazgatási intézkedést, amely cseh­szlovák, jugoszláv és román területek Magyaror­szághoz való csatolására vonatkozik. Ennek meg­felelően az Ideiglenes Nemzeti Kormány 526/1945. M. E. sz. rendeletével a visszacsatolásokkal kap­csolatos összes törvényeket, rendeleteket és egyéb közigazgatási intézkedéseket hatályon kívül he­lyezte. Nem vitásan hatályát vesztette tehát az ipari tulajdonjogoknak a terület változásokkal kapcsolatos kérdéseit rendező, fentebb említett 3 rendelet is. Ilyen helyzet mellett felmerül a kérdés: mi történjék az érvényesítési szabadalmakkal, illetve bejelentésekkel? Osszuk meg a kérdést: tárgyal­juk külön a Fegyverszüneti Egyezmény aláírá­sáig már jogerősen engedélyezett szabadalmak kérdését, azután pedig azokét a bejelentésekét, melyekre a most említett időpontig szabadalom még nem engedélyeztetett, tehát amelyeknél az eljárás, még folyamatban van. A már engedélyezett szabadalmakkal kapcso­latban a kérdés egyszerűbbnek tűnik fel. Álta­lános jogelv ugyanis az, hogy valamely jogsza­bály alapján megszerzett jog érvényét nem érinti az a körülmény, hogy a jogszabály későbbi idő­ben hatályát veszti. Vagyis adott esetben a már engedélyezett szabadalmak, az egyéb feltételek teljesítése esetén, az oltalmi idő végéig érvénye­sen fennállanak. Más kérdés azután, hogy az ilyen szabadalomnak van-e gyakorlati értéke. Ugyanis nem lehet vitás, hogy az említett rendeletek ha­tálytalanítása folytán ezekre a szabadalmakra csak a jelenleg érvényben lévő jogszabályokat le­het alkalmazni, mely esetben pedig e szabadal­mak gyakorlati értéke igen sokszor a semmivel válik egyenlővé. Gondoljunk például arra, hogy e szabadalmak elsőbbségi napjaként, a jelenleg ha­tályos jogszabályok alapján csak a magyaror­szági bejelentés napját lehet tekinteni. Viszont ebben az esetben a szabadalomtulajdonos külföldi szabadalma, melyet Magyarországon érvényesí­tésre bejelentett, amennyiben a magyarországi bejelentés napját megelőző időiben jelent meg nyomtatásban, az érvényesítési szabadalom ter­hére olyan ujdonságrontó nyomtatványt jelent, amely az 1895:XXXVII. t, c. 21. §-ának 1. pontja alapján bárki részére megsemmisítési lehetőséget nyújt. A kifejtettek alapján alig marad kétség az­iránt, hogy a kérdés jogszabályi rendezésre szo­rul. Melyek legyenek a rendezés alapvető szempontjai? A kérdés1 nem egyszerű. Olyan sza­bályozás mutatkozik! kívánatosnak, amely a sza­­badalomtulajdonos méltányos érdekeit figye­lembe veszi, egyúttal azonban számol a megvál­tozott helyzettel is-A Fegyverszüneti Szerződés megkötésével az első világháború utáni területi status quo helyre­­állott, megszűnt tehát az említett jogszabályok meghozatalának oka is. Ennek folytán megszűnt az engedélyezett érvényesítési szabadalmak oka és célja. Ezért kívánatosnak mutatkoznék olyan tartalmú jogszabály hozatala, mely a már meg­adott érvényesítési szabadalmaknak a Fegyver­szüneti Szerződés hatálybalépésének időpontjá­ban való megszűnését állapítja meg. Ilyen ren­dezés ellen kétségtelenül felhozható az az észre­vétel, hogy már megszerzett jogot enyészt el, ami elvileg nem mutatkozik kívánatosnak. Azonban figyelembe veendő, - hogy különleges helyzet eredményezte a különleges jogok megszerzését. Па a területi változások nem következtek volna be, a szabadalomtulajdonos Magyarországon rendkívüli jogszabály alapján oltalmat nem sze­rezhetett volna. Nem sérelmes tehát a iszaba­­dalomtulajdonos szemszögéből az a megoldás, amely a fentiek szerint az érvényesítési szabadal­mak megszűnését állapítja meg. Viszont a i.'izabadalomtulajdonos érdékeit szol­gálná olyan további jogszabályi rendezés, amely megállapítaná, hogy a szabadalmat nem lehet megsemmisíteni olyan ujdonságrontó adatok alapján, amely adatok alapján a fegyverszüneti szerződés hatálybalépte előtt nem lehetett volna eredményesen megsemmisítési pert folyamatba tenni. Ilyen szabályozás mellett el lehet érni azt, hogy az érvényesítési szabadalom a tulajdonosá­nak, bár csak a fentebb említett időpontig, tie tel­jesérvényű oltalmat nyújt. A második kérdés a fegyverszüneti szerződés hatálybaléptekör még nem engedélyezett szaba­dalmak kérdése, vagyis azoké a bejelentéseké, amelyeknél az eljárás jelenleg is folyamatban van. Kétségtelen, hogy az érvényesítési jogszabá­lyok, hatálytalanításuk folytán, e bejelentésekre sem alkalmazhatók, miért is csak a jelenleg ér­vényben lévő jogszabályok kerülhetnék alkalma­

Next

/
Thumbnails
Contents