Szabadalmi Közlöny, 1948 (53. évfolyam, 1-24. szám)
1948-02-03 / 3. szám
16 SZABADALMI KÖZLÖNY 3. szám ben, vagy a bejelentéstől számított 3 hónai) alatt kérte, úgy bejelentésével kapcsolatban az 1895 : XXXVII. t. c. 33 36. §-aiban szabályozott eljárást le kellett folytatni. Annak a már említett elvnek, hogy az ilyen, úgynevezett érvényesítési bejelentéseknél az elsőbbség, az újdonság és az oltalmi idő a volt impérium hatóságánál tett bejelentés időpontja szerint bíráltaiéit el, logikus folyománya volt a felsorolt jogszabályoknak ama rendelkezése, hogy a szabadalmak után a hazai bejelentés napja előtt megkezdődött évekre díjat fizetni nem kell és hogy a fizetendő díjakat a volt impérium hatóságánál történt bejelentés napjának alapulvételével kell az 1932:XVIL t. c. 10. §-ban meghatározott módon fizetni. Ezekre az érvényesítési bejelentésekre az 1944. év végéig a Szabadalmi Bíróság összesen mintegy 2000 szabadalmat engedélyezett. Számos bejelentés azonban az említett időpontig még nem vezetett szabadalomra. Ezeknél tehát az eljárás még jelenleg is folyamatban van. 1944. év végén bekövetkezett Magyarországnak a németek oldalán viselt háborúból való kiválása és 1945 január 20- napján aláírták Moszkvában a Fegyverszüneti Egyezményt. Ennek 19. pontja a -bécsi döntéseket érvénytelennek nyilvánítja, míg a 2. pontja arra kötelezi Magyarországot, hogy hatályon kívül helyez minden törvényhozási és közigazgatási intézkedést, amely csehszlovák, jugoszláv és román területek Magyarországhoz való csatolására vonatkozik. Ennek megfelelően az Ideiglenes Nemzeti Kormány 526/1945. M. E. sz. rendeletével a visszacsatolásokkal kapcsolatos összes törvényeket, rendeleteket és egyéb közigazgatási intézkedéseket hatályon kívül helyezte. Nem vitásan hatályát vesztette tehát az ipari tulajdonjogoknak a terület változásokkal kapcsolatos kérdéseit rendező, fentebb említett 3 rendelet is. Ilyen helyzet mellett felmerül a kérdés: mi történjék az érvényesítési szabadalmakkal, illetve bejelentésekkel? Osszuk meg a kérdést: tárgyaljuk külön a Fegyverszüneti Egyezmény aláírásáig már jogerősen engedélyezett szabadalmak kérdését, azután pedig azokét a bejelentésekét, melyekre a most említett időpontig szabadalom még nem engedélyeztetett, tehát amelyeknél az eljárás, még folyamatban van. A már engedélyezett szabadalmakkal kapcsolatban a kérdés egyszerűbbnek tűnik fel. Általános jogelv ugyanis az, hogy valamely jogszabály alapján megszerzett jog érvényét nem érinti az a körülmény, hogy a jogszabály későbbi időben hatályát veszti. Vagyis adott esetben a már engedélyezett szabadalmak, az egyéb feltételek teljesítése esetén, az oltalmi idő végéig érvényesen fennállanak. Más kérdés azután, hogy az ilyen szabadalomnak van-e gyakorlati értéke. Ugyanis nem lehet vitás, hogy az említett rendeletek hatálytalanítása folytán ezekre a szabadalmakra csak a jelenleg érvényben lévő jogszabályokat lehet alkalmazni, mely esetben pedig e szabadalmak gyakorlati értéke igen sokszor a semmivel válik egyenlővé. Gondoljunk például arra, hogy e szabadalmak elsőbbségi napjaként, a jelenleg hatályos jogszabályok alapján csak a magyarországi bejelentés napját lehet tekinteni. Viszont ebben az esetben a szabadalomtulajdonos külföldi szabadalma, melyet Magyarországon érvényesítésre bejelentett, amennyiben a magyarországi bejelentés napját megelőző időiben jelent meg nyomtatásban, az érvényesítési szabadalom terhére olyan ujdonságrontó nyomtatványt jelent, amely az 1895:XXXVII. t, c. 21. §-ának 1. pontja alapján bárki részére megsemmisítési lehetőséget nyújt. A kifejtettek alapján alig marad kétség aziránt, hogy a kérdés jogszabályi rendezésre szorul. Melyek legyenek a rendezés alapvető szempontjai? A kérdés1 nem egyszerű. Olyan szabályozás mutatkozik! kívánatosnak, amely a szabadalomtulajdonos méltányos érdekeit figyelembe veszi, egyúttal azonban számol a megváltozott helyzettel is-A Fegyverszüneti Szerződés megkötésével az első világháború utáni területi status quo helyreállott, megszűnt tehát az említett jogszabályok meghozatalának oka is. Ennek folytán megszűnt az engedélyezett érvényesítési szabadalmak oka és célja. Ezért kívánatosnak mutatkoznék olyan tartalmú jogszabály hozatala, mely a már megadott érvényesítési szabadalmaknak a Fegyverszüneti Szerződés hatálybalépésének időpontjában való megszűnését állapítja meg. Ilyen rendezés ellen kétségtelenül felhozható az az észrevétel, hogy már megszerzett jogot enyészt el, ami elvileg nem mutatkozik kívánatosnak. Azonban figyelembe veendő, - hogy különleges helyzet eredményezte a különleges jogok megszerzését. Па a területi változások nem következtek volna be, a szabadalomtulajdonos Magyarországon rendkívüli jogszabály alapján oltalmat nem szerezhetett volna. Nem sérelmes tehát a iszabadalomtulajdonos szemszögéből az a megoldás, amely a fentiek szerint az érvényesítési szabadalmak megszűnését állapítja meg. Viszont a i.'izabadalomtulajdonos érdékeit szolgálná olyan további jogszabályi rendezés, amely megállapítaná, hogy a szabadalmat nem lehet megsemmisíteni olyan ujdonságrontó adatok alapján, amely adatok alapján a fegyverszüneti szerződés hatálybalépte előtt nem lehetett volna eredményesen megsemmisítési pert folyamatba tenni. Ilyen szabályozás mellett el lehet érni azt, hogy az érvényesítési szabadalom a tulajdonosának, bár csak a fentebb említett időpontig, tie teljesérvényű oltalmat nyújt. A második kérdés a fegyverszüneti szerződés hatálybaléptekör még nem engedélyezett szabadalmak kérdése, vagyis azoké a bejelentéseké, amelyeknél az eljárás jelenleg is folyamatban van. Kétségtelen, hogy az érvényesítési jogszabályok, hatálytalanításuk folytán, e bejelentésekre sem alkalmazhatók, miért is csak a jelenleg érvényben lévő jogszabályok kerülhetnék alkalma
